A Magyarország erdőterülete hektárokban: valóság és tükrözi-e a lehetőségeket?
A FAO becslése szerint a világ erdőinek összterülete hozzávetőleg 3,9 milliárd hektár az ENSZ FAO számításai szerint, és ez a földfelszín körülbelül 30 százaléka.
A világ erdőinek kevesebb mint négy százaléka található az Európai Unió országainak területén, ezeken nem kevesebb, mint 16 millió tulajdonos osztozik.
Ha az EU-t kezeljük egységként, akkor a 27 uniós tagállam a listán a 6. helyet foglalja el, 3,95 százalékkal, ami 157 millió hektárnyi erdőt jelent az EU27 területén.
A legnagyobb erdőterületek Oroszországban találhatók (a világ erdeinek 20,4 százaléka), Brazíliában (12,3 százalék), Kanadában (8,68 százalék).
Az európai erdők nagyrészét magántulajdonban tartják, és az erdőterület egy része kulturerdőnek tekinthető.
Magyarország konkrét adatai és összevetése
A magyarországi erdőterület nagysága 2018-ban 1,94 millió hektár volt, ami közel 21 százalékos erdősültséget jelent.
Magyarországon kétmillió hektár erdő van jelenleg, ez az ország területének 22 százaléka.
Az évszázados gondoskodás ezt az arányt több mint a duplájára növelte Francia-B-hez hasonló, de a valóságos öreg erdők aránya meglepően alacsony: 140 évesnél idősebb fákkal rendelkező erdőkből csak viszonylag kevés van.
A nívós megfigyelések szerint az erdők állapota világszerte kedvezőtlen, és a magyar erdők esetében is romlás figyelhető meg: az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent, a tünetmentes fák aránya pedig egykor 60 százalék volt.
Az éves fanövekmény 15 millió köbméter, a fakivágás pedig ennek felét teszi ki.
Az erdők szerkezete és a „nem igazi erdők” felismerése
A hivatalos statisztikák szerint az erdőterület több mint ötöde akácos vagy kultúrerdő, tehát az igazi erdő fogalma sokszor félrevezető lehet.
Az igazi erdő pedig olyan, amely sokféle fa- és cserjefajt alkot, változatos szerkezettel és különböző korú fákkal együtt, ami a természetes ökológiai folyamatokat tükrözi.
Meg kell jegyezni, hogy a magyar erdőterület csaknem felén található olyan erdő, amelyet őshonos fafajokból álló „igazi” erdőnek lehetne tekinteni, de ezek is gyakran átalakított formában léteznek.
A vágásterületek és fiatalosok aránya jelentős részben jelzi az erdők jelenlegi állapotát, és a „igazi” öreg erdők aránya nagyon alacsony.
Ökológiai és társadalmi összefüggések
A természetes erdők megőrzése, az ökológiai állapot javítása elengedhetetlen feladat, mert az erdők klíma- és vízgazdálkodási szerepe kiemelkedő.
A klímaváltozás hatásai és az abból fakadó veszélyek ( aszály, abiótikus károk, invazív fajok terjedése) rávilágítanak annak fontosságára, hogy megóvjuk a meglévő erdőket és fejlesszük az erdőgazdálkodást.
A 2023-2027 közötti Európai Uniós ciklusban tervezett 310 milliárd forint támogatás segítheti a magyar erdők felújítását és bővítését.
A vízügyi és erdészeti programok összhangja fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben és az ökológiai szolgáltatások megőrzésében.
Magyar erdőgazdálkodás történeti háttere
A Kaán Károly-féle erdőgazdálkodási politika és az új erdőhelyzetek történelmi következményei megmutatják, hogy az erdőterület növelése és védelme hosszú távú feladat.
A második világháború utáni erdőtelepítések eredményeként az erdősültség 12,5 százalékról 19,2 százalékra nőtt 1949-re, és az elmúlt években ezen trendek kedvező fordulatot mutattak.
Az ültetvényerdők és kultúrerdők szerepe vitatott: nem helyettesíthetik a valódi erdőket, de bizonyos esetekben megkímélhetik az igazi erdőket a túlzott fakivágástól.
A magyar erdők komplexitásának megértése érdekében szükséges a természetes erdők védelme és az ökológiai állapot javítása, hiszen a fenntartható erdőgazdálkodás kulcsfontosságú a gazdaság számára is.
Ajánlott intézkedések és jövőbeli kilátások
Az erdőterületek növelése és a klíma alkalmazkodó fafajok telepítése olyan stratégia, amely különösen fontos a jövőben, mivel az erdők szabályozzák a helyi klímát és hozzájárulnak a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez.
A források felhasználása és a pályázati tervek megvalósítása során kiemelten figyelembe kell venni az őshonos és klímaváltozáshoz alkalmazkodó fafajokat, hogy a jövőben változatos és ellenálló erdők születhessenek.
Kisjátékfilm készült az erdők védelme érdekében - Zöld világ (2019-03-01) - ECHO TV
Összefoglalóan: a jelenlegi adatok szerint Magyarország erdőállománya sokszorosan bővült az elmúlt évtizedekben, de a valódi öreg erdők aránya alacsony, és a faültetvények aránya jelentős részt tesz ki az erdőterületből. A természetvédelmi és gazdasági szempontok egyidejű figyelembe vétele nélkül nem lehet igazán fenntartható erdőgazdálkodást folytatni.
tags: #magyarorszag #erdosege #hektarban