Markhot Ferenc Kórház Eger alaprajz — történet, épületegyüttes és fejlődés
Már a 12. század második felében működött Egerben a Szent Jakab ispotály, amiről korabeli dokumentum is tanúskodik. A történészek szerint azonban az intézmény még nem tekinthető a mai kórház jogelődjének, csupán a beteg és rászorult emberek ellátó helyének. A gyógyító kórház létrejöttében szerepet játszott a természetes forrás, a gyógyvíz is, amelyre a középkori Török Fürdő épült.
Korai korszak: ispotályból kórházzá
A török uralom után 1690-ben már 15 ágyas női kórházként fogadta a betegeket a városban az ispotály. Működtetését 1858-ban a Vincés nővérekre bízták. Erdődy Gábor püspök 1726. október 8-án alapítólevélben adományozta az irgalmas rendnek a Szent Józsefnek szentelt, török mecsetből átalakított templomot, valamint a mellette lévő telket és 30 000 forintot a betegek ellátására. Az irgalmas rendi férfi kórház 1727. augusztus 27-én (innen számítjuk a kórházalapítás évét) ideiglenes helyen, az egri érsekségen kezdi meg a működését. Majd 1728.
Markhot Ferenc személye és munkássága
Markhot Ferenc, a XVIII. századi magyar orvostörténet kimagasló személyisége a kis Nógrád megyei faluban, Vittencen született 1718 körül. Fizikus-orvosi tanulmányait a bolognai egyetemen folytatta Olaszországban, ami akkor a kor egyik legjelesebb egyeteme volt. Orvosi tudása messze földön híressé teszi nevét és személyét. Barkóczy Ferenc egri püspök is felfigyel a javakorabeli orvosra és szokásához híven megbízottakat küld Nagyváradra, hogy Egerbe csalogassa a jeles férfiút. Markhot elvállalja a Heves megyei, illetve egri megbízást.
Markhot Ferenc munkássága elsősorban az egri gyógyvizekhez kapcsolódik. A Helytartótanács 1762-ben elrendelte az ország valamennyi megyei főorvosa részére a megyéjük területén található ásvány- és gyógyvizek felkutatását, leírását. A jelentések sorából kiemelkedik Markhot doktor munkája, amely kora igen magas orvosi tudásának a színvonalán álló tudományos értekezésnek tekintendő. Orvostörténetileg páratlan értékű Markhot Ferenc fejtegetése a gyógyvizek hatásmechanizmusáról. A gyógyvizek kedvező hatása a beteg szervezetre szerinte abban nyilvánul meg, hogy a bennük rejlő elátérek a testnedvek részecskéinek tétlenségét, lanyhaságát felfrissítik. Markhot lelkiismeretes és rendszeres vizsgálatot végzett saját és kollégái praxisbeli terápiás tapasztalataira támaszkodva, hogy tisztázza a XVIII.
Orvosi oktatás Egerben - a Scola Medicinalis
A magyar orvosképzés szempontjából rendkívüli jelentős napnak tekintendő 1769. november 25-e, amikor Egerben, az irgalmas barátok kórházában megnyílt az első hazai orvosi kar. Az egri Scola Medicinalis első tanévének tíz hallgatója volt. Az első hazai orvosképzés jelentőségére maga Markhot doktor mutatott később rá, amikor leplezetlen büszkeséggel említi, hogy Magyarországon az ő egri Orvosi Iskolájában hat esztendőn tanított elsőnek orvostant. 1775-től Markhot öt esztendőn át foglalkozott behatóan a kirurgusok, a sebészek és bábák oktatásával. 1779-ben három tanulni vágyó fiatal sebészjelöltet sebészmesterré nyilvánított, miután az anatómia, szülészet és sebészet köréből sikeresen levizsgáztatta őket. Markhot Ferenc orvosképzési elvének a maga korában is kimagasló voltáról tanúskodik, hogy a hallgatók nem csak elméleti, de kórházi gyakorlati képzésben is részesüljenek.
Az épületegyüttes helye és alaprajzi jellemzői
A templomot, kolostort és kórházat magában foglaló épületegyüttes a mai Knézich Károly utca és Markhot Ferenc utca sarkán található. Utcavonalon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület, kerítésfalában kosáríves kapuval. Udvari homlokzatán faoszlopos tornác, K-i telekhatárán 19. század végi épületszárny. Egytraktusos alaprajz, síkfödémes helyiségek. Korábbi ház felhasználásával épült. A mai ház állapotát tükrözi a jelentés értékelése.

Az épület északi része 1944-ben egy bombatámadás során megsemmisült. 2015-ben jelentős változások történtek a kórház területén. Az Eger-patak mentén elhelyezkedő gazdasági épületsort elbontották, hogy helyet biztosítsanak az új fejlesztéseknek. Az épületbontások és az új beruházások révén a kórház területe megújult, korszerűbb környezetet biztosítva a betegek és az egészségügyi dolgozók számára.
Építéstörténeti részletek és használat
1750-1762 között Johel József harangöntőé, s később is harangöntők tulajdonában volt. A 19. század közepén Bernecker Mátyás is harangöntéssel foglalkozott. A mai ház állapotát tükrözi a jelentés értékelése. 1750-1762 között ebben a házban lakott Singer Mihály szobrász, majd Johel József harangöntőé lett a ház. A későbbi tulajdonosok is harangöntéssel foglalkoztak, például a 19. század közepén Bernecker Mátyás. 1930 körül Szmrecsányi Miklós még látta a régi ház padlásán a harangöntő mintákat. Breznay Imre Egri képeskönyvében is azt írja, hogy még sikerült megtalálnia ezeket az eszközöket. A harangöntés egyébként igen jövedelmező foglalkozás volt, mivel Eger látta el az egész egyházmegyét templomi harangokkal.

Források, kutatások és irodalom
Héczey-Markó Ágnes: Az egri volt Irgalmasrendi templom és kolostor, a mai a Markhot Ferenc Megyei Kórház műemlék épülete. Lipp Mónika Mária: Az Egri Irgalmasrendi kolostor, templom és kórház XVIII. századi berendezése. Doktori disszertáció (Eötvös Loránd Tudományegyetem). In: Hevesi Szemle 5. (1977) 4. szám 58-62.
Összegzés az alaprajzról és a további kutatási lehetőségekről
Az épületegyüttes alaprajzi megoldásai - utcavonalon álló, téglalap alaprajzú elrendezés, egytraktusos belső szerkezet, síkfödémes helyiségek és udvari tornác - jól tükrözik a XVIII-XIX. századi kolostori-kórházi funkciók egyszerű, de funkcionális téralakítását. A történeti források, a műemléki feljegyzések és az építéstörténeti adatok együtt lehetővé teszik az eredeti alaprajz részletesebb rekonstrukcióját, különös tekintettel a templom, kolostor és kórházi szárnyak térkapcsolataira és a későbbi bővítések nyomainak feltárására.
| Időszak | Jelentős esemény |
|---|---|
| 12. sz. vége | Szent Jakab ispotály működése |
| 1690 | 15 ágyas női kórház |
| 1726-1728 | Irgalmas rend átadása, férfi kórház alapítása |
| 1762-1779 | Markhot Ferenc munkássága és orvosképzés |
| 19-20. sz. | Folyamatos bővítések és modernizálás |
| 1944 | Épület északi részének megsemmisülése |
| 2015 | Gazdasági épületek bontása, terület megújítása |
A közölt történeti és építészeti adatok alapján javasolt további lépések: részletes műemléki felmérés az alaprajz pontos rekonstrukciójához, régi térképek és fotók digitalizálása, régészeti kutatások a feltételezett korábbi épületrészek feltárására, valamint a Markhot Ferenc életművére és az egri orvosképzés korai dokumentumaira épülő tudományos feldolgozás bővítése.
tags: #markhot #ferenc #korhaz #eger #alaprajz
