Társasházban meleg vizet el lehet zárni — jogi, műszaki és gyakorlati tudnivalók

Posztunkban az ivóvíz-, és csatornaszolgáltatás, valamint a távhő költségek elszámolását nézzük meg. „Társasházban lakom. Minden közüzemi számlámat határidőre kifizetek. Ennek ellenére a közös költségből is fizet a társasház közüzemi díjat. Jogos ez?”

Kihez számláz a szolgáltató és hogyan osztják meg a költségeket?

Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás esetében a víziközmű-szolgáltató elsősorban a társasházzal számol el a bekötési (fő) vízmérő alapján. Ha a lakásokban nincs hiteles mellékvízmérő, a költséget a lakók többnyire - a társasház szabályzata szerint - a lakások alapterületét vagy a lakók számát alapul véve, átalánydíjban fizetik meg a társasház részére. Ez esetben a számlát a társasház teljes fogyasztásáról a közös képviselő részére juttatja el a szolgáltató. A mellékvízmérők felszerelésével - és mellékszolgáltatási szerződés megkötésével - ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a társasházak vízfogyasztását elkülönítetten, lakásonként mérjék. Ekkor a szolgáltató az egyes lakások fogyasztása vonatkozásában a szolgáltatóhoz bejelentett felhasználó részére fog számlát küldeni. A társasházi közös helyiségek fogyasztásáról továbbra is a közös képviselő kap számlát, amelynek megosztása a lakók között a belső szabályzat szerint történik.

Távhő és melegvíz elszámolása - hőközpont, hőmennyiségmérő, költségmegosztók

A távhő- és a melegvíz-szolgáltatás díjának elszámolása az úgynevezett hőközpontban lévő hőmennyiségmérő alapján történik a szolgáltató és a társasház között. A társasház dönthet úgy, hogy a díjat a társasház egy összegben fizeti meg a szolgáltató számára. Ebben az esetben a távhőszámla összegének lakók közötti szétosztása teljes egészében a társasház belső szabályzata szerint történik. Gyakoribb azonban, hogy a társasház az egyes lakókra vonatkozó számlázást és díjfizetést választja. Ekkor a társasház által meghatározott díjszétosztási szabályok alapján a szolgáltató állítja ki az egyes tulajdonosok, díjfizetők számára a számlákat.

A fűtési díjak egyes lakások közötti szétosztása történhet az épületrészek légtérfogata alapján, vagy fűtési költségmegosztók alkalmazásával. Ekkor az épület valamennyi hőleadó berendezésére költségmegosztó műszert kell szerelni. Költségmegosztók alkalmazása esetében a költségek minimum 30%-át, de legfeljebb 50%-át a lakás légtérfogata alapján kell megosztani, s csak a fennmaradó rész osztható fel a költségmegosztókon mért adatok, továbbá egyéb figyelembe veendő szempontok alapján. Ilyen szempont lehet az adott lakás épületen belüli elhelyezkedése, amely befolyásolhatja a helyiségekben felhasznált fűtési hőmennyiség mértékét. Kiemelendő, hogy a díjszétosztási arányok megfelelő kialakítása a társasház feladata, amelynek szabályait jogszabályok határozzák meg!

Meleg víz díjmegosztása és mérési lehetőségek

A meleg víz készítéséhez szükséges hőmennyiség díját is szét kell osztani a társasházban. Ez egyrészt a lakásokban felszerelt használati melegvíz-költségmegosztók felszerelésével oldható meg, másrészt a díjmegosztás alapját a lakásokban felszerelt melegvíz-kifolyócsapok száma is képezheti. A költségosztás szabályait a jogszabályok alapján a társasház alakítja ki, a költségosztók, mellékvízmérők adatainak figyelembe vételével.

A melegvíz-költségmegosztó: az épület melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérő (vízmérő), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) meleg víz mennyiségét méri. A melegvíz-fogyasztás tényleges költsége egész évre az egymást követő két fűtési idény között felmerült tényleges üzemeltetési költségek figyelembevételével állapítható meg.

Mire van jogi és műszaki határidő - távolról leolvasható mérők és átállás?

Az Európai Parlament és a Tanács 2018. december 11-én fogadta el az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2018/2002 irányelvet. Az új irányelv célja, hogy a fogyasztás átláthatóbbá tételével a felhasználókat arra ösztönözze, hogy tudatosabban használják az erőforrásokat. A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és fűtési költségmegosztókat 2027. legkésőbb távolról leolvashatóvá kell tenni, vagy távolról leolvasható készülékekre kell cserélni.

Amennyiben a költséghatékonysági vizsgálat megállapítja, hogy a beruházás megtérül, abban az esetben a társasháznak legkésőbb 2027. január 1-jéig fel kell szerelnie a távolról leolvasható, hiteles hőmennyiségmérőket, fűtési költségmegosztókat és melegvíz-költségmegosztókat. A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerint a távleolvasási költségmegosztási rendszer kialakítását követően a tulajdonosi közösség képviselőjének, ennek hiányában a tulajdonosi közösségnek feladata nyilatkozni a távhőszolgáltató felé a fenti rendelkezések megfelelő alkalmazásáról.

Ha hátrányosnak tartja a költségmegosztási módot - hova forduljon?

Mit tehet, ha a társasház költségmegosztási módját hátrányosnak tartja? Ebben az esetben, mivel nem a szolgáltató állapítja meg a megosztás módját, hanem a társasház, ezért a társasház közös képviselőjéhez kell fordulni. A megosztás módját - indokolt esetben - a lakóközösség közgyűlési döntéssel módosíthatja.

Panasz és jogorvoslat

Hova fordulhat panaszával, ha a társasházi közüzemi szolgáltatással nem elégedett? Amennyiben az elszámolással vagy az üzemeléssel kapcsolatban merül fel probléma, először a társasház közös képviselőjét célszerű megkeresni, majd indokolt esetben a szolgáltatóhoz lehet fordulni. Fogyasztóvédelmi eljárást víziközmű szolgáltatás esetében, az ügy típusától függően - műszaki, illetve szerződésekkel kapcsolatos ügyekben - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, valamint - számlázással, elszámolással, méréssel kapcsolatos ügyekben - a megyei kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatóságnál lehet kezdeményezni.

Üzemeltetés, hőfok és melegvíz komfort - mikor kell jelezni?

A társasházban a hőfok meghatározása igen fontos feladat. Az emeleten meleg van, az alsóbb szinteken időnként hűvös. Fontos a hőmérséklet még a társasházi meleg víz hőfoka. Tehát az egyik kérdés milyen legyen a meleg víz minimum hőfoka a lakásokban? A meleg víz hőfokára a fűtésrendszertől függően talál mindenki információkat. ha valaki egyedi fűtéssel rendelkezik (pl cirkó; konvektor, villanybojler) a hőfok szabadon meghatározható; házközponti fűtés (pl. saját kazánja van a háznak) a hőfokról itt található meg a jogszabály. (189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról).

Érdemes néha ellenőrizni is, hogy megvan-e a megfelelő hőmérséklet. Általában a meleg víz hőmérsékletével nem szokott gond lenni, de nem csak a langyos víz, hanem a forró víz is okozhat gondot a társasházban. Ha nagyon magas a meleg víz hőmérséklete, akkor is érdemes jelezni a közös képviselőnek, hiszen valami műszaki problémára is utalhat. A túl fűtést is a lakók fizetik.

Műszaki megoldások melegvíz-ellátás javítására - tárolók, rétegtöltés, cirkuláció

A vízmelegítő berendezések gazdaságossága az energiafogyasztás mellett a szükséges melegvíz-mennyiségtől, a vízelvétel időtartamától, illetve annak hőmérsékletétől is függ. Egy ember napi melegvíz-szükséglete átlagosan 40 és 60 liter között van, 45 °C-os vízhőmérséklet mellett, ahol a leggyakrabban kézmosáshoz, mosogatáshoz és (zuhanyozás nélküli) testápoláshoz nyitják ki a vízcsapokat. Ez a mennyiség az összes melegvíz-fogyasztásnak azonban csak kb. 30-40%-át teszi ki, mert a rövid idejű vízelvételeknél viszonylag csekély, 6 liter/perc vízmennyiségre van szükség. Ennek alapján kétségtelen tény, hogy naponta a legtöbb meleg víz (50-70%) fürdéshez és zuhanyozáshoz kell.

1. A saját központi fűtéssel rendelkező többlakásos társasházakban gyakran a használati melegvíz-készítés is központilag történik, megfelelő űrtartalmú melegvíztárolóval. A belső fűtési csőkígyóval ellátott, úgynevezett indirekt fűtésű melegvíztárolók azonban nemcsak a lakossági kategóriában használatosak, mert léteznek ezekből a típusokból nagyobb űrtartalmú változatok is. Sajnos itt már viszont jelentősebb méretekkel, illetve összsúllyal, valamint nagyobb tárolófűtő-teljesítménnyel, de emellett is hosszabb felfűtési idővel kell számolni. Ezekre az alkalmazásokra kínálnak azonban tökéletes alternatívát a rétegtöltésű használati melegvíztárolók (például egy 500 literes, 120 kW teljesítményű rétegtöltő egységgel, valamint tároló- és rétegtöltő szivattyúval ellátott használati melegvíz-tároló), amelyek kisebb űrtartalommal, takarékosabb üzemeltetéssel képesek a magasabb melegvíz-komfort igényeit is kiszolgálni (lásd VGF 2010/9.).

A rétegtöltési elv miatt az ilyen típusú melegvíztároló már rövid idő után rendelkezésre bocsátja a kívánt hőmérsékletű használati meleg vizet, mert a tároló felfűtése fentről lefelé halad. Ennek köszönhetően a rétegtöltésű melegvíz-tárolóból a hagyományos tárolókhoz képest kb. feleakkora tároló-űrtartalom szükséges azonos teljesítményadatok eléréséhez. A csőkígyós melegvíztárolóknál a felfűtés vége felé egyre kisebb a hőmérsékletkülönbség a csőkígyóban található fűtővíz és a tárolóban létrejövő hőfok között, így hosszabb annak felfűtési ideje: ezzel szemben a rétegtöltésű melegvíztárolóknál gyorsabb a melegvíz-készítés (kb. 25% időmegtakarítás) az azonos űrtartalmú, csőkígyóval ellátott melegvíztárolókhoz képest.

A csőkígyóval ellátott melegvíztárolókkal szemben a rétegtárolók esetén a töltés alacsonyabb visszatérő hőmérséklettel valósul meg, ami a kondenzációs készülékek működési feltételeit a tárolótöltés során is jó feltételekkel és magas hatásfokkal biztosítja. A nagyobb űrtartalmú rétegtároló előnye még, hogy a belső csőkígyó nem von el hasznos térfogatot a tárolón belül, és nincsen alul holttér sem, így a tényleges űrtartalom 100%-ban kihasználható.

Gyakorlati példa: rossz melegvíz-ellátás egy társasházban

A szombathelyi házban csak hosszadalmas és pazarló folyatás árán jutnak némi meleg vízhez a lakók. Arról, hogy a Kiskar utca 9-es számú társasházában nyomorúságos a melegvíz-szolgáltatás, személyesen is meggyőződhetünk. Két lakástulajdonos - Kovács Erika, és szomszédja, Wagner Lászlóné - ugyanis először az egyikük, majd a másikuk otthonában mutatja be nekünk, miféle áldatlan állapot keseríti őket, és számos lakótársukat hosszú évek óta.

A leggyakrabban az bosszantja fel őket, hogy hiába nyitják ki a melegvízcsapot, eleinte hideg víz folyik belőle. S bármennyire hihetetlennek tűnik, mégis igaz: a vizet öt-hat percig is úgymond folyatni kell, mire viszonylag elfogadható hőfokot ér el. De nemegyszer abban sincs túl sok köszönet, ha éppenséggel meleg víz jön elő a csapból a megnyitása után, mert néhány perc elteltével - teljesen érthetetlenül - hideg víz lesz belőle, s kezdődhet megint a hosszadalmas folyatás. Ilyen körülmények között a fürdés, a tusolás, a mosogatás, de még az egyszerű mosakodás is kemény próbatétel a lakóknak: kitartó türelemre és elszántságra van szükségük. Ráadásul azt is zokszó nélkül tudomásul kell venniük, mondják, hogy a gyatra szolgáltatásért teljes díjat kell fizetniük, s hogy a szakadatlan vízfolyatás miatt - csökkentés ide vagy oda - nő a rezsiköltségük is.

A tarthatatlan állapotból - talán mondani sem kell - nagyon elegük van már, de lassan arra hajlanak, hogy örökre együtt kell élniük vele. Úgy látják ugyanis, hogy a katasztrofális helyzeten maga a távhőszolgáltató vállalat sem képes véglegesen úrrá lenni, néha tud csak ideg-óráig tartó eredményt felmutatni. A lakók elismerik, hogy a cég szerelői minden egyes panaszbejelentésükre becsülettel megjelennek abban a hőközpontban, amely fűtéssel és meleg vízzel látja el a házat, s az is igaz, hogy munkálkodásuk hatására olykor bizonyos időre megjavul a szolgáltatás. Aztán - miért, miért nem - megint felüti a fejét a szóban forgó baj, s kezdődik minden elölről.

Legutóbb tavaly májusban fogtak nagy munkába a szakemberek a hőközpontban, s bizonyosan jól dolgoztak, mert egy-két hónapig semmiféle kritika nem érhette a melegvíz-szolgáltatást. De egyszer csak megint beütött a krach, s a lakók ismét nekiláthattak szokásos elfoglaltságuknak, a vízfolyatásnak. Nemrégiben aztán - mint eddig annyiszor - újra megelégelték a dolgot, s arra kérték közös képviselőjüket, hogy továbbítsa a panaszukat a távhőszolgáltató vállalat illetékeseinek.

A távhőszolgáltató vállalat már értesült a lakók legújabb panaszáról, s a szakemberek éppen beszélgetésünk napján vizsgálják majd meg, hogy a szolgáltatás hiányosságában közrejátszhat-e valamiféle hőközponti zavar. Ha úgy találják, hogy igen, akkor természetesen azonnal nekilátnak a kijavításának. A sajtóreferens azt is hozzáteszi, hogy - találkozásunkra készülve - kicsit utánanézett az ügy előzményeinek, s igencsak érdekes fejleményre bukkant. Arra mégpedig, hogy a cég megfelelő vezetői tavaly májusban - miután a szerelők kitisztították a hőközponti hőcserélőt - közvetve a lakók tudtára adták, hogy szerintük végleges megoldást csak az jelenthet, ha a tömbház legfelső szintjein automata légtelenítőket szereltetnek fel a melegvíz-vezetékekre.

A távhőszolgáltató javaslata így aztán homályba veszett, bár azt is érdemes tudni, hogy a megvalósítására - éppen az említett nagy munkák költségei miatt - nem futotta volna a lakóközösségnek. A szakemberek ugyanis csak ily módon tudják felmérni, hogy miféle feladatokat kell elvégezniük a légtelenítők beépítéséhez, hogy szükség lesz-e itt-ott nagyobb bontási munkákra, és így tovább. S ha ez a terepszemle befejeződik, a cég már meg tudja tenni a maga árajánlatát a lakóközösségnek. A többi már az ő dolguk.

Műszaki ellenőrzés, karbantartás, és a jogi előírások egyes kulcspontjai

2. § E rendelet alkalmazásában csatlakozási pont: a központi hőellátó rendszer vezetékhálózatának az a pontja, amelyen keresztül adott épület vagy épületrész teljes fűtési- vagy melegvíz-ellátása megvalósul; elszámolási időszak: az a legfeljebb 12 hónap hosszúságú időszak, amelyre vonatkozóan igénybe vett fűtési hőmennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül; épület fajlagos fűtési hőfelhasználása: az épületben egy elszámolási időszakban igénybe vett összes fűtési hőmennyiségnek és az épületrészek fűtött légtérfogatának hányadosa (GJ/légköbméter);

Fűtési költségmegosztó: a fűtési hőmennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, amely megfelel az 1. melléklet szerinti jellemzőknek, és amely lehet elektronikus fűtési költségmegosztó, vagy fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő. A fűtőfelület: a hőleadó készüléknek hőleadási értékét meghatározó műszaki jellemző értékét, adatát (fűtőtest anyaga, magassága, szélessége, tagszáma szerint) tartalmazza négyzetméterben kifejezve.

Az üzembentartó jogosult a fűtőtesteket ellenőrizni. A központi hőellátó rendszer üzemeltetésével kapcsolatban az üzembentartó köteles a szolgáltatás időtartamát és mértékét a jogszabályok szerint biztosítani. Ha a szolgáltatás huzamosan (fűtés esetében havonta három napnál, melegvíz-ellátás esetében egy napnál hosszabb ideig) szünetel, továbbá időtartama vagy mértéke az előírt értéket huzamosan nem éri el, a fogyasztó ezt köteles az üzembentartónak bejelenteni.

Leolvasás, tájékoztatás és a fogyasztó jogai

Az üzembentartó, a megbízott és a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségei fontosak: a leolvasásról és a költségmegosztók ellenőrzéséről írásban, jól látható módon kell értesíteni a fogyasztókat. A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba sértetlensége és a költségmegosztó működőképessége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a fogyasztó által aláírt - a fogyasztó esetleges véleményeltérését is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell készíteni.

A díjmegosztási arányok utólagosan számítási hiba esetén, vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénnyel vagy a rendelettel ellentétes módon megállapított díjmegosztási arány megállapítása esetén módosíthatók.

Összefoglaló, mit tehet a lakó, ha zavarja a melegvíz szolgáltatás

• Először a társasház közös képviselőjéhez kell fordulni.
• Indokolt esetben a lakóközösség közgyűlése dönthet a megosztás módjának megváltoztatásáról.
• Panasz esetén a szolgáltatóhoz, fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet fordulni az ügy típusától függően.
• Érdemes kezdeményezni költséghatékonysági vizsgálatot, ha mérők felszerelése vagy cseréje merül fel.
• Amennyiben a műszaki hiba ismétlődik (pl. levegő a rendszerben), javasolt megfontolni a szolgáltató által ajánlott beavatkozásokat (pl. automata légtelenítők felszerelése).

Táblázat - fontos fogalmak röviden

Figyelem: A fent leírt tájékoztató a meghivatkozott Kormányrendeletnek kizárólag a melegvíz-költségmegosztókra vonatkozó előírásai magyarázatában nyújt segítséget, nem tartalmazza a rendelet valamennyi ide vonatkozó (fűtési költségmegosztók és hőmennyiség mérők) előírását. Ezért tájékoztatónkat javasolt nem önállóan, hanem a rendelet eredeti tartalmának és szövegkörnyezetének megismerése mellett értelmezni és alkalmazni.

tags: #melegvizet #el #lehet #e #zarni #tarsashazban

Népszerű bejegyzések:

• Rövid összefoglaló a törökbálinti HÉSZ főbb pontjairól
• Kaposvár eladó családi ház a Bajcsy utca környékén
• III. kerület építésügyi szabályozása: Papírgyár utca–HÉV pálya–Ürömi út terület
• Hogyan alakult ki Magyarország lakáspiaci válsága?
• Fiatalok és álláskeresők: albérlet támogatás és utazási költségtérítés