Megosztott költségek és közös költség kérdései a társasházaknál

A közös költség a társasházak működésének alapkérdése: a közös tulajdonban lévő részek fenntartásának és üzemeltetésének költségeit minden tulajdonostársnak a tulajdoni hányadának megfelelően kell viselnie, kivéve, ha az SZMSZ másként rendelkezik. A közös költség a közös tulajdonban lévő épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költségeit, valamint a rendes gazdálkodáson felüli kiadásokat foglalja magába.

A közös költség jogi háttere

A Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) előírásai biztosítják a közös költség fogalmának értelmezését, míg a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a tulajdonostársak jogait és kötelezettségeit szabályozza. A közös költség tehát a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, hacsak az SZMSZ másként nem rendelkezik. Az SZMSZ-ben meghatározzák a közös költség megosztását, a költségen belüli nemek és a számítás módját, valamint a rendes gazdálkodáson felüli kiadások kezelését.

Mi számít közös költségnek?

A közös költség a közös tulajdonban lévő ingatlan állagának és működésének fenntartásához szükséges kiadások összessége. Ide tartozik többek között a karbantartás, a felújítási munkák, a közüzemi díjak és a közösségi szolgáltatások költségei. A költségek megosztása a tulajdoni hányad alapján történik, kivéve, ha az SZMSZ a részleges megfizetésre vagy eltérő rendezésre ad felhatalmazást.

Külön tulajdon és az albérlet hatása

Az albérlő által fizetendő közös költség rendszerint a bérleti díjjal együtt terhelésre kerülhet, de ezt előzetes egyeztetéssel és a bérleti szerződésbe beépítve érdemes rendezni. A közös költség összegének meghatározása minden esetben egyedi, mivel a lakásszám, az épület kora, a műszaki állapot és egyéb tényezők befolyásolják a költségek nagyságát. Az SZMSZ-ben rögzítik a tulajdoni hányadtól eltérő megfizetésének szabályait is.

Közös költség fizetési kötelezettsége

A fizetési kötelezettség a tulajdonostárs jogi státuszából fakad, függetlenül attól, hogy a közös részeket ténylegesen használják-e. A tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás csak a társasház egyetértésével és a vonatkozó szabályok szerint köthető meg. A fizetési kötelezettség a tulajdoni hányad bejegyzésétől a nyilvántartási bejegyzés megszűnéséig fennáll, és az adásvétel során a felek a fizetési kötelezettség időpontjától kezdődő megállapodást köthetnek.

A közös költség közvetítői és behajtási folyamatok

Ha egy tulajdonos nem fizet, közös költség tartozása keletkezik. A közös képviselő kötelessége a költségvetés és a számlázás irányítása, a tartozások behajtása érdekében először írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldeni. A fizetési meghagyásos eljárás költségeket von maga után, és a tartozás tovább növekedhet. Ellentmondás esetén a tulajdonos jogában áll a követelés alátámasztását vitatni. A fizetési kötelezettség és a behajtás részleteit az SZMSZ és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Közös költség meghatározása és költségvetés

A közgyűlés évente költségvetési javaslatot és elszámolást készít, melyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A költségvetésnek a Tht. előírásainak megfelelően, szigorúan naptári évre és naptári évre vonatkozóan kell készülnie. A költségvetés tartalmazza a fenntartási elemeket és a hozzájárulásokat, melyek elengedhetetlenek a fenntartási feladatok ellátásához. A közös költség megosztásának részleteit az SZMSZ határozza meg, és a felújítási alap képzése is ebben a keretben kerül meghatározásra.

Közös költség és visszaélések

A közös költség értelmezése és számítása során a jogszabályok és a számviteli szabályok együttes alkalmazása szükséges. Bizonyos visszaélések elkerülése érdekében kiemelten fontos a valós felhasználás alapos megkülönböztetése: csak a ténylegesen felmerült költségek terhelik a tulajdonosokat, és a közös költség hozzájárulása nem lehet önkényes, túlárazott vagy indokolatlan karbantartás finanszírozása sem lehet célja.

Közös költség és jogi lépések

A közös költség behajtása szükség esetén jogi lépésekhez vezethet, például fizetési meghagyásos eljárás és polgáriPeres eljárás keretében. A közös képviselő feladata a tartozások kezelésének koordinálása, a határidők betartatása és a közgyűlési határozatok végrehajtása. A kötelezettségek fennállása részben a tulajdonrész ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függ, ezért az adásvétel során érdemes a tartozások rendezésére és a bevált gyakorlatok egyeztetésére figyelni.

Infografika: A közös költség összetevői és megosztása

A közösség felelőssége a közös költség rendszeres fizetése, a költségvetés pontos elkészítése és a jogszabályoknak való megfelelés. A közös költség megfizetésére pedig mindig a tulajdonostárs köteles, függetlenül attól, hogy ki használja a közös részeket. A közös költség megtervezése és elszámolása szoros együttműködést igényel a közgyűlés, a közös képviselő és az intézőbizottság között.

  1. A közös költség a közös tulajdon fenntartásának költségeit foglalja magában.
  2. A költség megosztását az SZMSZ és a Tht. határozza meg.
  3. A fizetési kötelezettség a tulajdoni hányad alapján terhel.
  4. A tartozások behajtása írásbeli emlékeztetőkkel és felszólításokkal történik.
  5. A közgyűlés évente hagyja jóvá a költségvetést és az elszámolást.

Mi az a közös költség? - Bartalis Kálmán - Teklon Társasházkezelő Kft.

A közös költségek megértése és megfelelő kezelése hozzájárul a társasházak zavartalan működéséhez, a közösségi érdekek védelméhez és a jogi kockázatok minimalizálásához. A közös költség rendszerének átláthatósága és a költségek jogszerű rendezése kiemelten fontos a lakók harmonikus együttélése érdekében.

tags: #mesterhazak #kozos #koltseg #portal

Népszerű bejegyzések: