Mostantól a lakáspiaci folyamatokra is figyelnek Matolcsyék

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részletes területi és települési szintű lakásárindexet hozott nyilvánosságra, amely 1990 óta rendelkezésre álló adatok alapján nemcsak a múltbéli ármozgásokat, hanem a következő hónapok lakáspiaci tendenciáit is előre jelzi. Ez az új elemzés alapvető szerepet játszik a hazai lakáspiac alakulásának megértésében, és egyben tükrözi az MNB egyre fokozottabb érdeklődését a lakáspiac iránt.

Az MNB közlése szerint 2016 első negyedévében a lakásárak 3,8 százalékkal nőttek, az előző év azonos időszakához képest pedig 14,4 százalékos volt az áremelkedés. Az árnövekedés azonban lassuló tendenciát mutat: az előrejelzések alapján 2016 harmadik negyedévében az árszint már „csak” 9 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakát.

A lakáspiacon tapasztalható élénkülést az MNB szerint több tényező is támogatja, ezek közé tartozik a javuló jövedelmi és munkaerőpiaci helyzet, a háztartások növekvő nettó pénzügyi vagyona, valamint az alacsony kamatkörnyezet, amely ösztönzi a keresletet. Eközben azonban a piac élénkülése nem egységes: a forgalom bővülése elsősorban a használt lakások iránti kereslet növekedésében mutatkozik meg.

lakásárindex grafikon térképekkel

Matolcsy György kritikája a magyar lakáspolitikáról

Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu-n megjelent véleménycikkében részletesen kifejtette, hogy a magyar lakáspolitika az egyik legnagyobb gyengeség a gazdaságpolitika rendszerében. Álláspontja szerint a jó szándékú lakáspolitikai intézkedések - amelyek kizárólag a kereslet erősítésére irányultak - végső soron kudarcot hoztak.

Elmondása szerint a korábbi, első Orbán-kormány által 2000-ben indított Otthonteremtési Program volt az egyetlen sikeres pillanat, amikor 44 ezer új lakás épült. Az új lakáspolitika, amely 2014-ben indult, több hibával indult: felelős állami gazda nélkül, körültekintő stratégia nélkül, és egyoldalúan a keresleti oldal támogatására fókuszált, miközben a kínálatot nem ösztönözte, ami inflációs nyomást eredményezett.

Matolcsy kiemelte, hogy ez a politika nem volt összehangolva a területfejlesztéssel, közlekedési beruházásokkal, az építőipar és az építőanyag-ipar befektetéseivel, valamint a szakképzési rendszerrel sem. Nem tették lehetővé a bérleti piac fejlődését, és nem építettek be nemzetközi jó példákat sem (például Ausztriából, az USA-ból vagy Dániából). Ennek következménye a mai fenntarthatatlan állapot, ahol az árak jelentős mértékben, Budapesten akár 184 százalékkal emelkedtek 2014 óta, miközben az új lakások kínálata alacsony és stagnál.

Ma már átlagosan 15 év jövedelmébe telik egy 90 négyzetméteres lakás megvásárlása a középső jövedelmű családoknak. A fővárosi helyzet a legsúlyosabb: Budapest az európai fővárosok között az ingatlanárak és bérleti díjak tekintetében a 6. legdrágább.

lakásárak növekedése Magyarországon 2014-2024 között diagram

Kormányzati válaszok és a lakáspolitika jövője

Varga Mihály pénzügyminiszter reagált Matolcsy véleményére, melyben egyszerre osztotta és vitatta a jegybankelnök állításait. Elismerte, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény és a hozzá kapcsolódó hitelek révén 2019-ben az elmúlt hat év legtöbb lakása épült. Ugyanakkor megemlítette, hogy a kereslet növekedését az építőipari kínálat nem követte, különösen Budapesten, ahol a befektetési célú és külföldi lakásvásárlások is felfutottak.

A miniszter szerint a kormány továbbra is elkötelezett a fiatal családok lakáshoz juttatása mellett, de kiemelte az üresen álló 550 ezer ingatlan jelentőségét is, és hangsúlyozta, hogy az építkezések mellett a meglévő lakásállomány megújítása is fontos feladat.

Ingatlanértékesítések és az MNB rendszere

Az MNB az elmúlt években jelentős ingatlanvagyont halmozott fel, több milliárd forintos felújításokkal együtt. 2024 tavaszán azonban eladási szándékot jelentettek be, elsősorban a balatonakarattyai oktatási és képzési központ, valamint budai Várban található épületek kapcsán. Ezek a tranzakciók azonban veszteséggel zárulhatnak a magas vételárak és beruházási költségek miatt.

Az emblematikus budai Úri utcai épület története jól példázza a közpénz magánzsebbe történő átcsatornázásának problémáit: a 2015-ös vásárlástól kezdve milliárdokat költöttek felújításra, majd a tulajdonjogok többször cseréltek gazdát, végül Matolcsy György fiának és szűk körének érdekeltségébe kerültek.

Úri utca 72. épület Budapesten

2024-es lakáspiaci trendek és jövőbeli kilátások

2024-ben a makrogazdasági feltételek összességében támogatták a hazai lakáspiaci kereslet élénkülését. A foglalkoztatottak száma történelmi csúcsra ért, miközben a bérek dinamikusan nőttek, és a reáljövedelmek 7-8 százalékkal bővültek az első félévben. Ez pozitív hatással volt a fogyasztói bizalomra és a lakásberuházási szándékra.

2024 harmadik negyedévében a lakáspiaci forgalom országos átlagban 16 százalékos, Budapesten pedig 31 százalékos éves bővülést mutatott. A lakáshitel-kihelyezések volumene is jelentősen, 148 százalékkal nőtt az első nyolc hónapban, részben a piaci alapú hitelezés bővülése, részben a CSOK Plusz megjelenése miatt.

Jelentős új lakásépítési volumen még nem indult be igazán, az építési engedélyek száma visszaesett, így a kínálat csak lassan képes lépést tartani a kereslettel, főként Budapesten és a nagyvárosokban. Az MNB várakozásai szerint 2025-ben viszont jelentős tőkebeáramlás érkezhet a lakáspiacra a lakossági megtakarítások felhasználása révén.

lakáspiaci keresleti és kínálati tényezők infografikája

A lakáshitelezés dinamikus bővülése

2024 első félévében a lakáshitelek átlagos összege növekedett, a CSOK Plusz program révén főként az új gyermekvállalók számára könnyítették meg a hitelhez jutást. A piaci alapú lakáshitelek THM-je tartósan alacsony szinten állt, köszönhetően az önkéntes THM-plafonnak és a banki versenynek.

Javaslatok a lakáspolitika megújítására

Matolcsy György szerint a sikeres lakáspolitika megteremtéséhez kormányzati és szakmai közmegegyezés, egy átfogó, fenntartható stratégiára épülő vízió, valamint felelős állami döntéshozói struktúra szükséges. A lakáspolitikát nem csupán a kereslet ösztönzésével, hanem a kínálat élénkítésével, valamint a terület- és közlekedésfejlesztési tervek összehangolásával kell kezelni.

Fontos lenne a bérleti piac újrarendezése, a zöld megoldások bevezetése, valamint a nemzetközileg sikeres minták adaptálása.

tags: #mostantol #a #lakaspiacra #is #figyelnek #matolcsyek

Népszerű bejegyzések: