A MTA Természettudományi Kutatóközpont homlokzata: tudományos autonómia és intézményi integritás kérdései
A kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítását követelik, és javasolják, hogy a HUN-REN alapító jogait adják át az MTA-nak.
Nyilatkozatot tett közzé a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőjéről az intézetigazgatók nagy része.
A főigazgatók a kormányprogramban megfogalmazott célkitűzésre hivatkozva újragonolását javasolják a HUN-REN jövőképének, a működési alapelveinek.
„A HUN-REN kutatási hálózat az államháztartástól független szervezetként jött létre, de a kutatói önkormányzat elve csak marginálisan érvényesül a hálózatot létrehozó jogszabályban.”
Ezért szerintük megfontolandó, hogy a frissen kiépített adminisztratív irányító központ mérete és centralizációs törekvése összhangban van-e a kutatóhálózat által képviselt és fejleszteni kívánt kutatási és innovációs potenciállal.
A közfeladat-finanszírozási szerződés (KFSZ) hat évre biztosít finanszírozást számukra.
„A KFSZ teljesítményértékelő indikátorrendszere, prioritásai és célértékei újragondolást és pontosítást igényelnek.
Az MTA tulajdonában lévő, kutatóhálózat intézményei által használt ingatlanvagyon alkotmánysértő helyzetének megoldását alapvető fontosságúnak tartjuk.”
A HUN-REN kutatási intézmények vezetői egyetértenek abban, hogy az új kormány döntéseitől a tudományos autonómia önigazgató jellegének erősítését várják, „illetve egy olyan támogató tudománypolitikai környezet kialakítását, amelyben a kutatóhelyek fejlesztéséről a tudomány képviselői és az intézmények együtt hozhatják meg a döntéseket.”
Ajánlott intézkedések
Az alábbi intézkedéseket javasoljuk és egyetértünk a döntésekből következő általános irányokkal:
- A kormány módosítsa a HUN-REN törvényt. A módosítások legfontosabb eleme a kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítása. Javasoljuk, hogy a HUN-REN alapító jogait a törvény adja át az MTA-nak, a KFSZ-ben rögzített éves finanszírozás forrása pedig kerüljön át az Akadémia fejezetébe. Az intézményi jogállás ne változzon, az államháztartási törvény hatályán kívüli állapot maradjon fenn.
- Az MTA bevonásával megvizsgálandó, hogy a KFI, az MTA és a HUN-REN törvények módosításával az MTA és a HUN-REN közötti vagyonjogi patthelyzet feloldása milyen formában érhető el a lehető legrövidebb időn belül.
- A kormány és a HUN-REN közös megállapodással, előremutató módon, a realitásoknak megfelelően módosítsa a KFSZ mutatóit és célértékeit a KFSZ-ben rögzített forrás változatlanul hagyása mellett.
Amennyiben a kutatóhálózat az MTA keretein belül működhet tovább, javasoljuk az intézmények integritásának, szervezeti önállóságának és működési autonómiájának megőrzését, biztosítva ezzel a köztestületi és irányítási struktúráktól való függetlenséget.
Az alábbi HUN-REN intézmények vezetői írták alá a nyilatkozatot:
- Dombrádi Zsolt, HUN-REN Atommagkutató Intézet
- Magyar Tibor, HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet
- Vasas Gábor, HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
- Kiss László, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
- Horváth Ákos, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont
- Kovács István János, HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
- Sperlágh Beáta, HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet
- Garamszegi László Zsolt, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
- Stipsicz András, HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
- Monostori László István, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
- Nagy Ferenc, HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
- Buday László, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
- Lévai Péter József, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyitókép: A HUN-REN átvétele ellen tiltakoznak az ELTE-nél.
A hároméves program, amelynek címe „A személyre szabott terápiát elősegítő biomarker kutatásokhoz szükséges analitikai laboratórium fejlesztése” (VEKOP-2.3.3-15-2017-00014), 2017. szeptember 1-én indult.
Célja biomarkerek, biomarker-panelek kutatása és fejlesztése orvosi diagnosztikai felhasználásokra és személyre szabott terápiás eljárások elősegítésére.
A kialakításra kerülő génanalitikai laboratórium egyszerre alkalmas felfedező kutatásokra és a felfedező fázisban megismert biomarkerek azonosítására.
A laboratóriumban működő műszer-együttes nemzetközileg is az élvonalba tartozó, többszintű kutatásokat tesz lehetővé a nukleinsav alapú biomarker vizsgálatokban.
Különösen fontos tényező, hogy a legmodernebb módszerek kiszolgálásához olyan műszerek állnak rendelkezésre, amelyek a nagy-áteresztőképességű vizsgálatokhoz háttérrel szolgálnak, rugalmasan változtatható platformjukkal többféle, nukleinsav-alapú detektálási technológiát tesznek lehetővé.
A projektben résztvevő kutatócsoportok új diagnosztikus metodikákat fejlesztenek ki, amelyek alkalmasak lehetnek nagyszámú beteg szűrésére és differenciál-diagnózisára.
A modern laboratórium nemcsak az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoportjai számára elérhető, de a velük együttműködő felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és ipari partnerek számára is.
A 9,5 milliárd Ft értékű ingatlanfejlesztéssel és kutatási infrastruktúra-beruházással megvalósuló világszínvonalú épület az interdiszciplináris anyag- és élettudományi kutatásokat folytató központ hat intézetének ad helyet a Lágymányosi híd budai hídfőjénél.
A megrendelő igényei szerint az épület helyiségeinek fűtés, hűtés- és világítás vezérlésének megvalósítása, a telepített fancoilok, jelenlétérzékelők, árnyékolók, fali kezelők, DALI világítási rendszer és időjárásközpont segítségével.
A rendszert a Schneider Electric által forgalmazott KNX eszközökből építettük fel.
Az épület 6 szintjén telepített eszközökből szintenként 8-9 KNX/TP vonalat alakítottunk ki, amelyeket KNX/IP vonalon keresztül csatlakoztattunk a központi TAC Vista felügyeletre.
A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományosság legrégebbi és a legnagyobb közbizalommal övezett intézménye.
Alapítója Széchenyi István, aki 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Az Akadémia megalapítását - ekkor még Magyar Tudós Társaság néven - az országgyűlés az 1827. évi XI. törvényben rögzítette.
Az MTA Székháza Friedrich August Stüler porosz építész tervei alapján épült, az ünnepélyes megnyitót 1865.
Négy érmet nyert a magyar csapat a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - a felkészítésben a HUN-REN TTK kutatói is részt vettek.
Arany-, ezüst- és két bronzéremmel tértek haza a magyar versenyzők az üzbegisztáni Taskentben megrendezett 58. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiáról (IChO).
A 2026. július 10. és 19. Magyar hidrogén tüzelőanyag-cellás jármű a világ legnagyobb fenntarthatósági versenyén.
Van egy verseny, ahol nem a leggyorsabb győz, hanem az, akinek a leghatékonyabb az energiafelhasználása.
A Shell Eco-Marathon a legnagyobb fenntarthatósági verseny a világon.
Magyarország egyetlen HE MSCA PF nyertese a HUN-REN TTK kötelékében.
Az Európai Unió Horizon Europe programjának keretében új kutatási projekt indult a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban.
A 2026. május 1-jén kezdődött Marie Skłodowska-Curie Actions posztdoktori ösztöndíj.
Dr. Bemutatkoznak a HUN-REN TTK új Lendület-nyertesei.
Lendület pályázatot nyert a HUN-REN TTK két kutatója: Bajusz Dávid és Füredi András. Ezzel nyolcra fog emelkedni a HUN-REN TTK-ban működő aktív Lendület kutatócsoportok száma.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.
Infografika és adatsorok
Az alábbi adatok és tények összegzik a nyilatkozat legfontosabb pontjait és a kutatóközpontok működésének jelenlegi problémáit:
- Jelenlegi finanszírozási modell és közfeladat-finanszírozási szerződés hatéves időszaka.
- Köztestületi és irányítási struktúrák függetlenségének megőrzése.
- A KFSZ mutatóinak és célértékeinek felülvizsgálata az időközben felmerülő realitásokkal.
- A vagyoni patthelyzet megoldása az MTA és a HUN-REN viszonyában.
Korábbi és jelenlegi mérföldkövek
Az MTA a magyar tudományosság legrégebbi és a legnagyobb közbizalommal övezett intézménye.
Alapítója Széchenyi István, aki 1825-ben felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Az Akadémia megalapítását 1827-es törvény rögzítette, és a Székháza az 1860-es években épült.
A 2017-es VEkoP projekt és a globális együttműködések példáivá váltak a kutatóintézetek nemzetközi megmozdulásainak középtávú fejlesztéseiben.
Meta leírás és kulcsszavak
tags: #mta #termeszettudomanyi #kutatokozpont #homlokzat