Miért nem szükséges mindig a tulajdonos hozzájárulása a lakcímbejelentéshez az albérletben
Sokan tévesen a bérleti piacon úgy tudják, hogy a tulajdonos aláírása és beleegyezése szükséges a lakcím bejelentéshez. Nos, ez nem teljesen így van. Illetve a tulajdonos hozzájárulásával is be lehet jelentkezni az albérletbe, de nem feltétlenül szükséges a tulajdonos, pontosabban bérbeadó hozzájárulása. Valamint az is közhiedelem, hogy amennyiben probléma van a bérlővel, nehezebb bérbeadói oldalról jogcselekményt végrehajtani, ha be van jelentkezve.
Első körben fontos észrevenni, hogy a lakcímbejelentő lapot a szállásadónak kell aláírnia. A bérleti szerződés szerint van bérbeadó, bérlő, költöző személyek, bérbeadói jog adódhat tulajdonjogból vagy haszonélvezeti jogból. De ez egyik sem. Ki a szállásadó vagy pontosabban ki és mikor kapja meg ezt a jogot?
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásárólÉrtelmező rendelkezések 5. Itt még nem feltétlenül vagyunk közelebb a megoldáshoz. Ki jogosult pontosan biztosítani?
27/A. § * (1) * A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogya) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagyb) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá. (2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.(3) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. A 3. pont az érdekes. Magánokirat vagy közokirat, amire hivatkozik az a bérleti szerződés. (Fontos, hogy a magán- vagy közokirat tartalmi és formai követelményei teljesüljenek). Vagyis, ha van aláírt bérleti szerződés, akkor nem kell külön hozzájárulás a bérbeadótól. Szóval vagy egy bérbeadó által aláírt lakcímbejelentőre van szükség vagy az okirati tartalmaknak megfelelő aláírt bérleti szerződésre. Valamint, erre a törvény máshol is található hivatkozás, viszont itt is kivételként említi a korábbi 3. 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról: 32. § * (1) * A lakcímbejelentést - a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőtapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben - az Nytv. 27/A.
Adódik a kérdés, hogy miért született meg ez a törvény, mi volt a jogalkotó célja? Nos, mivel nem jogalkotóként válaszolunk, így csak vélelmezni lehet a tényállást. Feltételezhetünk egy olyan esetet, ahol a magánszemélynek nincs saját ingatlana, hanem csak bérelt ingatlanokban lakik. Így értelemszerűen mindig az adott ingatlan lesz vagy kell legyen a lakcíme. Ebben az esetben jogszerű, hogy harmadik fél aláírásától ne tegyük függővé a bejelentkezést. Illetve, mivel ezekhez orvosi és egyéb szolgáltatások is párosulnak, ami lakóhelyhez kötött, így ezt a pontot vizsgálva is megalapozottnak tűnik a törvényalkotás.
Kérdések és válaszok a bejelentés gyakorlati oldaláról: Mikor kell? 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról26. § * (1) * A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles lakóhelyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A tartózkodási hely címe bejelenthető (a lakó-, illetve a tartózkodási hely bejelentése a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés), vagy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint valamely jogosultság feltételeként bejelentendő.
Felmerülhet bérbeadói oldalról a birtokvédelmi kérdés. Nehezebb kilakoltatni egy bérlőt, ha nem fizet, abban az esetben, ha be van jelentkezve? A válasz nem. Mivel, birtokvédelmi jogot nem a bejelentkezéssel szerez, hanem akkor, amikor jogszerűen kerül birtokba, vagyis amikor megtörténik az ingatlan átadás-átvétele. A birtokvédelmi jog lakcím bejelentés nélkül is megilleti. Így ebben a kérdéskörben, bejelentkezéssel vagy anélkül is ugyanaz a birtokvédelmi jog védi a bérlőt. Tehát akár van lakcím, akár nincs, a kilakoltatási metódus egy és ugyanaz.
A birtokvédelem kérdéskörében elvi szinten az Alaptörvény V. cikkében esik szó, másrészt a 17/2015. (II. 16.) Korm. Kijelenthető a bérlő a tulajdonos által? Igen, erre megvan a lehetősége a tulajdonosnak. Tulajdoni lappal szükséges igazolnia, hogy ténylegesen ő a tulajdonos, lekérheti, hogy jelenleg ki vannak bejelentve az ingatlanba és jogában áll kijelenteni onnan őket. Először adatszolgáltatást kell kezdeményezni a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, amely eljárás során igazolni szükséges a kérelemmel kapcsolatos jogviszonyt meglétét. Majd kérelmet kell benyújtani, melyben „Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a kijelentendő személy személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíme nem valós, ennek oka: …”. A fenti metódus ügyfélkapun is végrehajtható, abban az esetben jóval gyorsabb és kényelmesebb.
Hol lehet bejelenteni a lakcímet? Kormányablakban vagy okmányirodában. 2025. február 1. 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról: 29. § (1) * A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. Elektronikusan is bejelenthető?Igen, akár elektronikusan. 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról:40. § * (1) A bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, haa) a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,b) a szállásadó a lakcímbejelentéshez az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult,c) az Nytv. 27/A. Kinek kell bejelentenie a lakcímet? Mindenki személyesen?A törvény szerint az egyik bejelentkezésre kötelezett mindenki nevében teljesítheti a bejelentést.146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. 31. § (1) * A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét - a 29.
Fontos tudni továbbá, hogy a lakcím bejelentés nem keletkeztet vagyoni jogot a bejelentkezett számára. Ha nem jogosult ott lakni, de be van jelentkezve, attól még nem vagyunk kötelesek beengedni az ingatlanba.
tags: #nem #akarom #az #alberlomet #bejelenteni