OLCSÓ ÉPÍTÉSI ANYAGOK ÁRAK ÉS TÍPUSOK
Egy ház építése általában nagyon komoly befektetés. Szerencsére vannak módok a költségek jelentős csökkentésére. Számos különböző tényező befolyásolja egy otthon építésének befektetési költségeit. Először is szükséged lesz némi földre, és a föld ára nagymértékben függ a helytől. A teljes folyamat minden aspektusára odafigyelve, mindezekben a tételekben spórolhatsz anélkül, hogy a minőség láthatóan csökkenne. Ne feledje, hogy az okos megtakarítások nem a legolcsóbb, hanem a legoptimálisabb megoldások használatáról szólnak.
Az építési módszer kiválasztása kulcsfontosságú. Ha profikra bízza a munkát, a munkaerő költségek körülbelül a teljes beruházás 30-40%-át teszik ki. De ne felejtse el, hogy bár elsőre úgy tűnhet, hogy ha maga végzi el a nagy részét a munkának, mert csak az építőanyagokért kell fizetni, a végén az ár hasonló lehet. Először is, egy ház saját kezűleg történő építése általában sokkal tovább tart. További váratlan problémák (amelyek gyakoriak az építkezéseknél) időt és pénzt fognak költeni, amivel a szakemberek általában sokkal hatékonyabban bánnak.
- Számos tapasztalt építész dönt úgy, hogy saját építőipari vállalkozást indít. Jó ötlet lenne egy olyan céget találni, amely éppen most kezdte meg a működését, de olyan emberek hozták létre, akik ismerik az iparágat. Az ilyen cégek szolgáltatásai általában olcsóbbak.
- Összefoglalva, ha rendelkezel a szükséges képességekkel, szabad idővel és a megfelelő hozzáállással, akkor megéri megpróbálni saját magad építeni egy házat. De ha nincs meg a szükséges tapasztalat és tudás, jobb, ha nem kockáztat. Jó ötlet olyan vállalkozót találni, aki a közelben él. Így ismerősök lehetnek a helyi követelményekkel, és a munkaterület közelében is élhetnek.
Az alapozás és a tetőszerkezet kifinomult elemei teszik ki a költségek nagy részét. A befejező anyagokon is spórolhat. Ez mind az épület homlokzatára, mind a belső terekre vonatkozik. A drága anyagok használata azt jelentheti, hogy a költségek meghaladják a burkolat építésének árát. A padlók, bútorok és berendezések természetesen megfelelnek az elvárásaidnak, de érdemes okosan kezelni a költségvetésedet. Ha alacsony költségvetéssel rendelkezel, ne feledd, hogy a sok befejező elemet a jövőben könnyedén lecserélheted. Ilyen esetekben jó, ha a házat a lehető legolcsóbban szereljük fel.
Egy különálló téglagarázs egy másik költséges elem. Talán inkább válassz egy vonzóan tervezett fa menedéket? A lakóépületek külső falai jelenleg számos különböző anyagból készülnek. A legnépszerűbbek: betonblokkok, szilikát, téglák, kerámia blokkok, kő, fa. Az optimális nyersanyag kiválasztása sok tényezőtől függ, és a specifikus típusok árai jelentősen eltérhetnek, például a régiótól függően. Általánosságban elmondható, hogy egy téglaház építésekor a legolcsóbb falak kerámiából készülnek, majd következik a cellás beton, a bővített agyag és a szilikát. Ön is építhet házat fából.
Ilyen házakat sokkal gyorsabban lehet építeni (általában csak 4 hónapig tart egy fa szerkezetű ház építése), és a teljes költség általában kissé alacsonyabb, mint egy hasonló méretű téglaházé (átlagosan 5%-kal). Azonban ne feledje, hogy mivel ez a típusú építkezés kevésbé népszerű, nem lehet könnyű jó és tapasztalt vállalkozót találni elfogadható áron. Azt gondolhatnánk, hogy minél kisebbek az ablakok, annál alacsonyabb lesz a végső építési költség. Kiderülhet azonban, hogy bár az ablakokon spórol, többet kell fizetni a falakért, mert több anyagot használunk. A nagy ablakoknak viszont számos előnyük van - könnyedén figyelemmel kísérheted, mi történik kint, jobban hozzáférhetsz a fényhez, és ráadásul a napfény még a házadat is felmelegíti. A piacon nagyon különböző árakon kapható sokféle ablak. Amikor a megfelelőt választod, figyelembe kell venned a tömítést és a tartósságot.
Általánosságban elmondható, hogy a műanyag ablakok tartósabbnak számítanak, bár nem olyan könnyen javíthatók, mint a fa ablakok. Az ablakok általában egyszeri kiadást jelentenek - évekig kellene tartaniuk. Ugyanez vonatkozik az ajtóra. A tető kialakítása nagyon fontos része a költségbecslésnek. A legolcsóbb opció a hagyományos ferde tetők, további hajlítások, tetőablakok stb. nélkül. Ami a külső réteget illeti, a fém tetőcserép általában a legjobb választás a legtöbb esetben. Érdemes megjegyezni, hogy a modern csempék gyakran rendelkeznek vonzó designnal.
Megjegyzés: a megvalósítható megoldások köre széles, és a hőszigetelési, energiahatékonysági szempontokat komplex rendszerben érdemes gondolkodva a legmegfelelőbb kombinációt kiválasztani.
Ahhoz, hogy olcsón és megbízhatóan építs házat, szükséged van a megfelelő eszközökre. A jó építőipari berendezések lehetővé teszik, hogy gyorsan és hatékonyan végezze el a munkát, ami csökkenti a munkaerő költségeit. Az építkezési területet is el kell látni egy áramfejlesztővel, amely bármilyen helyzetben hozzáférést biztosít az elektromossághoz. Ha házépítésben gondolkodunk, érdemes alaposan megvizsgálni és elemezni számos tényezőt, amelyek segítenek csökkenteni a költségeket. Ha pénzt szeretne megtakarítani, koncentráljon az egyszerűségre - egy egyszerű héjra, díszítő részletek és alapok nélkül. Használj ajánlott, de olcsó anyagokat az építkezéshez, és keresd az akciókat a befejezési szakaszban. Ne felejtse el, hogy egy modern, energiatakarékos passzívház általában drágább lesz a maga építésében, mint egy hagyományos módszerekkel felhúzott szerkezet. Azonban jelentősen csökkenti az épület üzemeltetési költségeit a jövőben.
Kevés olyan eleme van egy épületnek, amelynek jelentőségét annyira alábecsüljük, mint az ajtót. A kültéri beton kiegyenlítésének kérdése különösen fontos, hiszen kevés olyan építőanyag létezik, amely annyira meghatározza környezetünk mindennapi használhatóságát, mint a beton. Járdák, teraszok, kocsibeállók vagy akár ipari környezetben kialakított burkolatok esetében alapvető szerepet tölt be. Egy családi ház vagy hétvégi telek esetében a kerítés meghatározza a birtok használatának kereteit, növeli a biztonságérzetet, egyben jelentős hatással van a környező ingatlanok mindennapjaira is.
2018. Az építőipar praktikus újításai sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy leendő otthonunk minőségi lakókörnyezetet biztosítson számunkra, a bőség zavara ugyanakkor nehezíti lehetőségeink felmérését. Ez a cikk több mint 2 éves. Az utóbbi évtizedek során építési kultúránk jelentősen megváltozott. Napjainkra a gyakran fél méter vastagságú, egynemű anyagokból épített falakat felváltották a szereléssel építhető, réteges falszerkezetek, amelyeknek minden része más és más tulajdonsága miatt kerül be egy fal rétegrendjébe.
Ráadásul egy családi házat sosem kizárólag magunknak, hanem gyermekeinknek és unokáinknak is építünk. Egyszóval fontos szempont az, hogy milyen típusú építkezés mellett döntünk - cikkünkben a három legjellemzőbbet vesszük górcső alá -, s hogy milyen árkategóriában gondolkodunk. Építési termék, azaz építőanyag tulajdonképpen minden, amit egy épület teljes élettartamára (tehát állandó használatra) építünk be egy épületbe. Az építőanyagokat sokféleképpen lehet csoportosítani: a leggyakrabban származtatási és felhasználási alapon tesszük ezt.
Előbbi esetben természetes és mesterséges kategóriákra bontjuk az anyagokat: ha az anyag abban a formában kerül be egy épületbe, ahogy az a természetben is megtalálható, akkor természetes, ha feldolgozott, vagy teljesen mesterségesen előállított formában építik be, akkor mesterséges anyagoknak nevezzük. A mesterséges építőanyagok általában szintén természetes anyagok származékai, ugyanakkor végleges formájukat emberi beavatkozással érik el: ilyenek az égetett kerámia, a beton, vagy az acél. Ezeket az anyagokat jellemzően a természetes anyagok egyes tulajdonságainak feljavítása érdekében hozták létre, gyakran évezredek tapasztalatai alapján - az égetett kerámiát már az őskor óta ismerjük, ahogy a rómaiak óta használt betont is, s bár a technológia sokat finomodott az évezredek alatt, az előállítás logikája azóta sem változott.
Másik logika szerint az építőanyagok feloszthatók teherbírási, használhatósági, tartóssági és esztétikai jellemzőik mentén. Számos dolog sarkallhat minket arra, hogy a könnyűszerkezetes, vagy előre gyártott „készházak” mellett döntsünk. Az ilyen épületek a környezettudatos szemléletmód gyakorlati megvalósítása mellett a kivitelezés rövid határidejével és a relatíve alacsony áraikkal is kecsegtetnek. Az ilyen épületekhez jellemzően nagyon könnyen adaptálhatók a megújuló energiaforrásokat felhasználó rendszerek. Az építőanyagot jelentő panelek készülhetnek fából, fémből, de akár műanyagból is. Ezek az összetett rétegrendjüknek köszönhetően a legtöbbször rendelhetők olyan hőszigetelőréteggel is, amely a passzívházak felé támasztott hőtartási elvárásokat is teljesíti; hővisszanyerős szellőztetéssel és elektromos hűtő-fűtő rendszerrel együtt alkalmazva pedig valóban passzívházzá tehetők, így az építkezés csekély költsége mellett a ház későbbi fenntartása is kedvező feltételek mellett biztosítható.
A fenti két kategórián belül már hazánkban is többféle megoldás létezik, ezek egységes jellemzője a könnyű telepíthetőség. A falazat és a tető viszonyát, valamint a tetőszerkezetet általában a választott épületszerkezet-típus határozza meg. A legtöbb ház Magyarországon ma is téglából épül. Számos kedvező tulajdonságának köszönhetően a mai napig ez a leginkább meghatározó építőanyag. Egy téglaház például lényegesen időtállóbb, mint a könnyűszerkezetes konstrukciók, emellett könnyen formálható, nem kötik a tervező kezét az előregyártott elemek korlátai, a gyártástechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően pedig már lényegesen jobb energiahatékonysági tényezővel számolhatunk, mint a nem is olyan rég szinte egyeduralkodó tömör falazótégla esetében. Ha pedig egy régi házat szeretnénk bővíteni, a tégla lehet a logikus választás.
Egy téglaépület talán legfontosabb eleme a megfelelő alapozás. A beton átlagára 15-20.000 forint/m3 körül mozog, ennek ára a beton összetételétől és sűrűségétől függ. Számos helyen szükséges vízzáró beton használata, ennek ára a sűrűsége miatt magasabb a lazább szerkezetűeknél. A betonacél méterenkénti ára 40 forinttól akár 1.000 forintig terjedhet, annak vastagságtól függően. A téglafalak ma már jellemzően porotherm téglából épülnek, amelynek üreges kialakítása a levegő ilyen tulajdonságait kihasználva remek hőszigetelési paraméterekkel rendelkezik. A téglák ára legnagyobb mértékben egyébként azok méretétől és hőszigetelő képességétől függ, így a kis méretű falazótéglák már 120-180 forintos darabáron, a porotherm téglák 300-600 forintért kaphatók, míg a legújabb fejlesztésű téglák - amelyeknek üregeibe szigetelőanyag kerül - 1.100-1.400 forintos darabáron vásárolhatók meg. A szabályozások szigorodásával épületünket már kötelező hőszigetelni, de az előírásoktól függetlenül is érdemes komoly hangsúlyt fektetnünk erre, hiszen az ingatlan értékét és fenntarthatóságát is nagymértékben növeli egy ilyen beruházás.
A hőszigetelés kiválasztásánál minden esetben összefüggő rendszerben gondolkodjunk, mert így alakíthatunk ki hőhídmentes védelmet otthonunk számára. Az anyagválasztás során dönthetünk kőzet-, ásvány- vagy üveggyapot szigetelés mellett, ezek ára jellemzően 2-4.000 forint/m2 között van, a szigetelés típusától és vastagságától függően. Ezeknek az anyagoknak fontos előnye még a kiváló hangszigetelő tulajdonságuk is. Másik lehetőségünk a polisztirolhab szigetelő táblák használata, amely jobban ellenáll a víznek, mint a szálas szigetelések. Ezek vastagságtól és összetételtől függően 200-4.000 forintba kerülnek táblánként.
Magastetők fedőanyagának megválasztásánál alapvetően három irány lehetséges. Dönthetünk betoncserepek mellett, amelyek jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, emellett kevésbé törékenyek, mint a kerámiából készültek. A kerámia azonban, mivel természetes anyag, idővel sötétedik, így sokkal harmonikusabban illeszkedik az itthoni települési környezetbe, esztétikai értéke jóval magasabb a betonból készül cserépnél. A harmadik megoldás a lemezfedés, amely gyorsan telepíthető és nagyon alacsony tetőhajlásszög esetén is alkalmazható.
A lakóházépítészet csúcsát jelenleg az aktívházak jelentik. Ezek nem egyszerűen a lehető leghatékonyabban használják fel az épület működtetéséhez felhasznált energiát, mint egy passzívház, de több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak, így fenntartásukra nem hogy költeni nem kell, de egyenesen pénzt is termelnek a tulajdonosnak. Egy ilyen házra gyakran kerülnek a passzívházaknál megszokott méretűnél nagyobb nyílászárók, hiszen nem a fogyasztás minimalizálása, hanem a termeléssel való kiegyenlítése az elsődleges cél. Egy ilyen épület a felhasznált építőanyagokban természetesen a legmagasabbfokú hőtartási és hőátbocsátási kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, a korábban ismertetett hőszigetelő és hűtő-fűtő rendszerek mellett azonban az épület részletmegoldásainak összehangolására és megújuló energiaforrások szinte kizárólagos használatára is szükség van. Ez geotermikus hűtő-fűtőrendszer, napelemek, vagy napkollektorok használatát, esetleg a szél vagy a víz energiáját felhasználó áramtermelő berendezések - gyakran együttes - alkalmazását jelenti.
Mindemellett egy ilyen ház komoly épületautomatizálási rendszert is igényel, amely érzékelők segítségével vezérli a fűtés, a meleg víz, illetve a különböző eszközök áramfelhasználását, de még a redőnyöket is önállóan mozgatja a nap járásának megfelelően. Egy komplex automatizált vezérlő rendszer ára mintegy 400-500.000 forintról indul, egy napkollektor-szisztéma úgy másfél milliótól; egy szélturbina ára 300.000 forint körül mozog, míg egy geotermikus hőszivattyúrendszer minimális eszközigénye 400.000 forinttól érhető el. A fent taglalt építőanyagok és megoldások sora tehát remekül példázza, milyen sokféle lehetőség nyílt meg az építéstechnológia fejlődésével azok előtt, akik építkezni szeretnének - ugyanakkor azt is, hogy milyen alapos mérlegelés és komoly döntések elé is állítja a leendő építtetőket. Egyszerre olcsó, gyors és tartós megoldások nem léteznek, és az építtető könnyen ráfizethet - akár az építkezés elhúzódásával, akár a későbbi karbantartási költségek miatt pénzben -, ha nem a megfelelő szempontok szerint választja meg az építőanyagokat, de fontos ügyelni az épület értékállóságára is.
Értelemszerűen egy könnyűszerkezetes ház, dacára a folyamatosan fejlődő technikai megoldásoknak és a világszerte tapasztalható elterjedésének, a közvélekedés szerint kevésbé tartós, és így presztízse is valamelyest alacsonyabb a hagyományos építőanyagok felhasználásával készült házakénál. A környezetbarát építőanyagok legtöbbje ráadásul nem is új találmány, hanem olyan természetes anyag, amit a kezdetek, vagy legalábbis évszázadok óta használnak építkezésre, csak esetleg már feledésbe merült. A vályogot mindenki ismeri, hiszen Magyarországon is még rengeteg parasztház található, ami egykor vályogból épült. A vályog, mint építőanyag egyidős az emberiséggel, és rendkívül jó hőszigetelési képességekkel bír. A szalmabála szintén kiváló építőanyag, és már régóta használják építkezésre. A kendert régen rengeteg mindenre használták, de mára szinte teljesen feledésbe merült. A kenderbeton kenderből készül mész bázisú kötőanyaggal, és ugyanolyan szilárd, mint a beton, ugyanakkor a belőle készült téglák sokkal könnyebbek. A bambuszt szintén nagyon régóta használják építőanyagként, de felhasználása a szállítás környezetterhelése miatt csak azokban az országokban környezetbarát, ahol megterem. A farönk szintén egy ősi építőanyag és az északi országokban gyakori a használata, de mivel rendkívül mutatós már nálunk is divatossá vált. Az újrahasznosított műanyag téglákat sajnos már a mai világ termelte ki. Előnye azon kívül, hogy így egy csomó műanyag szemetet újrahasznosítunk, hogy nem kell hozzá kötőanyag, hanem úgy lehet vele építeni, mint a Lego kockákkal. A micélium egy újonnan felfedezett építőanyag, a gombák talajszint alatt terjeszkedő fonalaiból álló szövedék, amiből könnyű, ugyanakkor nagy teherbírású téglát lehet előállítani. Az agyag szintén ősi építőanyag, a téglák alapanyagát is ez adja, de például a vályogban is megtalálható. Ennek az anyagnak tudomásunk szerint, még nincs magyar neve.
tags: #olcso #epitesi #anyagok