Önkormányzati tulajdon vagyonkezelése jogszabályok alapján
Az önkormányzati tulajdonra vonatkozóan a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonhoz fűződő részjogosítványokat, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A tulajdon külön törvény szerint meghatározott státuszkérdéseiről azonban nem rendelkezhet. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállásban az alperes településkép-védelmi hatáskörében eljárva reklámhordozó berendezés elhelyezését tiltotta meg, és egyetemleges felelősséget állapított meg a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosával és a vagyonkezelővel szemben. Az Önkormányzat vagyonának tényállása szerint a felperes a vagyonkezelő, és a TELJES körű üzemeltetési szerződéssel rendelkező üzemeltetőnek kell a berendezést eltávolítania.
A jogi háttér áttekintése
A Tvtv. 11/B. § (1) szerint fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el, kivéve a megjelölt kivételeket. A Korm. rendelet 7. § (1) és (2) bekezdése megállapítja az egyetemleges felelősséget a reklám közzétéért és eltávolításáért, a vagyonkezelő és a tulajdonos közös felelősségét pedig külön kezelik. Az Nvtv. 11. § (8) bekezdése kimondja, hogy vagyonkezelőként a tulajdonos jogai terhelik, és a vagyonkezelő a használati jog gyakorlására kötelezettséggel tartozik ugyanakkor a korlátozásokkal.
A elsőfokú bíróság és a felülvizsgálat alapelvei
A bíróság a keresetet elutasította: a vagyonkezelő kötelezése a használati jog körében nem minősül szankciónak, és a jogsértés megállapítása alapján egyetemleges kötelezést állapít meg a tulajdonosra és vagyonkezelőre, anélkül hogy a felperesnek tulajdonosi jogait kellene átengednie. A felülvizsgálati kérelem szerint a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése kizárólag a tulajdonosra vonatkozóan ad felhatalmazást, és a vagyonkezelő nem minősül tulajdonosnak abból kiindulva, hogy ő csak vagyonkezelő. A Kúria megállapította, hogy a vagyonkezelői jogok gyakorlója a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult, és ezt a jogot önkormányzati vagyon esetében a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
A jogi összefüggések részletezése
A Kúria kiemelte, hogy a vagyonkezelői jogok gyakorlója a teljes körű használati jog gyakorlására kötelezhető a közfeladat ellátásának garantálása érdekében. A Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerint a vagyonkezelőnek a tulajdonos jogait és kötelezettségeit egyetemlegesen kell figyelembe vennie, különösen a használati jog gyakorlásánál. A Tvtv. és a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet közlekedési és városképi környezetben meghatározza a szankciók és kötelezések bevezetésének elméleti kereteit. A Kúria hangsúlyozta, hogy az ingatlan használati jogait a vagyonkezelő csak a jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között gyakorolhatja.
Vagyonkezelői jog és kötelezettségek a gyakorlatban
A jogszabályi viszonyok értelmében a vagyonkezelő: a) jogosult a nemzeti vagyon használatára és hasznainak szedésére; b) kötelezett a vagyon rendeltetésszerű használatára; c) köteles értesíteni az önkormányzatot a vagyonra vonatkozó veszélyekről és kárról; d) köteles betartani a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi és szerződéses kötelezettségeket; e) a rendelkezésre álló eszközöket és forrásokat a közfeladat ellátásának érdekében működteti. A hasznosítás és értékesítés módját a Vtv. külön részletezi, és meghatározza, hogy a vagyonkezelő és a tulajdonos közös felelőssége akkor érvényesül, ha a jogszabály ezt így rögzíti.
A gyakorlatban felmerülő kulcsfontosságú elemek
- Az önkormányzati vagyon kezelése a helyi önkormányzatokról szóló törvény (2011. évi CLXXXIX. Törvény) alapján történik, a vagyonkezelő pedig lehetőséget biztosít a közfeladatok hatékonyabb ellátására.
- A vagyonkezelői jog gyakorlója felelős a jogszerű vagyonhasznosításért, a használatért és az esetleges visszaállításért; a visszapótlási kötelezettség részleteit a törvény és a szerződés határozza meg.
- A közterületeken és magánterületeken elhelyezett reklámok szabályozása szigorú, kivételekkel és fokozott védelem alatt álló területek jellegével összhangban.
- A különböző jogszabályi kategóriák (kincstári vagyon, üzleti vagyon, forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyon) meghatározzák, hogy mely vagyontárgyak adhatók vagy terhelhetők tovább, illetve ki gyakorolja a tulajdonosi jogosultságokat a vagyonkezelőn keresztül.
Számlázás, könyvviteli és nyilvántartási szempontok
A vagyonkezelő számviteli nyilvántartásában a vagyonkezelésbe vett eszközöket és kötelezettségeket el kell különíteni az egyéb tevékenységektől, és lehetővé kell tenni az önkormányzatonkénti adatszolgáltatást. A mérlegben és a kiegészítő mellékletben külön nyilvántartásba kerülnek az ilyen eszközök és kötelezettségek, és szakértő bevonása szükséges a 20.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározásakor.
Ide vonatkozó gyakorlati példák és változások
Az elmúlt években a törvényi előírások részletesebbek és szigorúbbak lettek a közfeladatokat ellátó vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás területén. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adásának jogszabályi hátterét és a vagyonkezelő számviteli nyilvántartási feladatait részletesen szabályozza a joganyag-gyűjtemény, amely a különböző rendeletek és törvények összességét foglalja magába. A vagyonkezelés kockázatait és a kötelezettségek alóli mentesülés lehetőségeit is ezen dokumentumok összhangja határozza meg.
Megállapítások és jogi következtetések
A Kúria a felülvizsgálati kérelemben vizsgálta a tulajdonosi joggyakorló és vagyonkezelő közötti viszonyt, és megerősítette, hogy a vagyonkezelő joga a használati jog megvalósítására terjed ki, a tulajdonjog alapesetben a tulajdonosnál marad. A jogszabályi korlátozásokkal megállapított kivételek és a használati jogokra vonatkozó rendelkezések alapján a vagyonkezelő köteles a közfeladat ellátását biztosítani, és a kötelezettségek teljesítését a szerződésben rögzített feltételek szerint végezni. A jogszabályok összességében a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti megállapodásos alapon történő együttműködést támogatják.
tags: #onkormanyzati #tulajdon #vagyon #kezelese