Az Örs vezér tere HÉV-állomás és a gödöllői, csömöri HÉV vonalak története

A H8-as és H9-es jelzéseket 2011-ben vezették be a korábbi, a gödöllői és a csömöri HÉV elnevezések helyett. A H8-as (253-as vasútvonal) és a belőle kiágazó H9-es HÉV (szintén 253-as vasútvonal) Budapest elővárosi vasútvonalai, amelyeket a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére az Örs vezér tere és Gödöllő, illetve Csömör, valamint betétjáratként Cinkota között.

A kezdetek: Gőzüzemtől a villamosításig

A vasútvonal első szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a mai Keleti pályaudvartól) Rákosfalván át, Cinkotáig épült meg. A 10,3 km hosszú vonalszakaszt 1888. július 20-án adták át a forgalomnak. A gőzüzemű vasútvonalon a felépítmény 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült, és 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.

A vonal második szakasza Cinkotától, Csömör és Kistarcsa érintésével, Kerepesig épült ki. A második, 9,8 km hosszú vonalszakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg. A vonal kapcsolata a MÁV szolnoki vonalával 1904-ben valósult meg.

A BKVT már 1895-ben megszerezte a jogot, hogy vasútvonalait részben, vagy teljes hosszukban villamosítsa. A társaság első ütemben a Keleti pályaudvar-Cinkota közötti szakaszon kezdte meg a villamosítást. Az 1000 V feszültségű, egyenáramú felsővezeték-rendszer kiépítésével 1911-ben végeztek.

A kerepesi ideiglenes végállomástól, Mogyoród határának érintésével a MÁV gödöllői vasútállomásáig tartó harmadik vonalszakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. A már villamos- és gőzüzemre is berendezett 12,8 km hosszú vonalszakasz felépítményét 30,0 kg/fm tömegű sínekből építették, és 12,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.

Fejlesztések és átalakítások

A vonal meghosszabbításával egy időben, Cinkota és Kistarcsa között megépült az úgynevezett kavicsbányai átvágás, így 6,2 km-rel csökkent a két végállomás közötti távolság. Az új, 35 ezrelékes emelkedésű szakaszon Ilonatelep néven megállóhely is létesült, a jelentőségéből vesztett csömöri ág pedig szárnyvonallá vált.

A fővároson kívüli vasútépítések mellett a társaság a Rákosszentmihályon is vonalfejlesztésbe kezdett, az akkoriban Budapesttől még különálló község belterületén villamos üzemű hurokvágányt létesítettek. A Sashalom-Nagyicce állomásból kiágazó egyvágányú hurokvágányt 1911. december 7-én nyitották meg.

A társaság engedélyt kapott a Rákosszentmihályt Rákospalotával összekötő vasútvonal építésére is. Az 1913-ban átadott kétvágányú vonal szintén Nagyiccéről indult, kapcsolatot teremtett a megyeri, újpesti és angyalföldi villamoshálózatokkal rendelkező Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (röviden BURV) vonalaival.

A Keleti pályaudvar után, az onnan kivezető vágányok felett 1925-ben épült az első, még a Kerepesi úttal közös vasúti-közúti híd. Amely a hidat tartó sok vasbeton oszlopról kapta a „százlábú” elnevezést. A második világháború után 1945-ben újjáépült a HÉV hídja, 1948-ban épült mellé a közúti híd, majd 1972-ben a megszűnt HÉV-szakasz pályájának helyére kerültek a befelé tartó közúti sávok. Mai formáját a 2015-2017 közötti rekonstrukció során nyerte el. A korábbi vasbeton felsőpályás gerendahidat acélszerkezetű alsópályás ívhídra cserélték le.

A HÉV vasútvonal a Pongrác út - Fogarasi út csomópontnál eleinte szintben keresztezte a Budapest-Záhony-vasútvonalat, a fővonal fővárosi szakaszának pályaszintemelésére 1939-1944 között került sor. A Kerepesi úti vasúti hidat 1941-ben építették át.

A rákosszentmihályi-rákospalotai szárnyvonal második vágányát a második világháború után felszedték, anyagát más, nagyobb jelentőségű városi vasutak helyreállítására használták fel. A megmaradt egyvágányú vonalat 1953-ban a Fővárosi Villamosvasút (röviden FVV) vette át, a forgalmi kitérőkkel kibővített pályán a 69-es villamos indult meg.

Az Örs vezér tere mint csomópont

Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint az M2-es metróvonalnak a Népstadion állomáson (a mai Puskás Ferenc Stadion állomáson) lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült.

A gödöllői HÉV-nek a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldalán, a mai trolibuszterminál helyén berendezett végállomása az M2-es metróvonal első, Örs vezér tere-Deák Ferenc tér közötti szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg.

A vonal sajátossága a baloldali közlekedési rend, amely elsősorban a pénz hiánya miatt maradt így 1941 óta, a másik ok, hogy Cinkotán a kavicsbányai átvágás felől nincs meg a kellő megcsúszási távolság. A nyílt vonali sorompók biztosítóberendezése a legtöbb szakaszon már a helytelen és helyes vágányok fedezésére is alkalmasak.

Járműpark és üzemeltetés

A vonal első mozdonyai kéttengelyes, BHÉV 5 sorozatú gőztramwayok voltak. Lokomotivfabrik der StEG, illetve a MÁV Gépgyára által gyártott kis teljesítményű mozdonyokat a növekvő forgalom miatt hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokkal váltották fel.

A BKVT 1894-1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól. A már villamosított vonalon a Kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár által 1911-1915 között gyártott, M I, M II és M III típusú motorkocsikat állítottak üzembe. A motorkocsik mögé gyakran P III jelű, szintén a kistarcsai gyárban készített pótkocsikat akasztottak.

Az iparvágányokat L II-es típusú villamosmozdonnyal szolgálták ki, ezeket Kistarcsán készítették, a berendezését viszont a Ganz Villamossági Rt. 1929-től a Ganz és Társa Danubius Rt. által gyártott új járműveket, az M VII típusú motorkocsiból és P XIII-as pótkocsikból álló szerelvényeket állítottak forgalomba.

A L VII típusú, utastérrel is rendelkező villamosmozdonyokat 1943-ban a Ganz kezdte el gyártani, később 1951-ben, néhány példányát, a villamos berendezések kivételével a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készítette. Ezek a mozdonyok a személy- és a teherforgalomban egyaránt részt vettek. A forgalomba állított új, M VIII típusú motorkocsikat a Dunakeszi járműjavító üzem, a villamos berendezéseit a Ganz gyártotta. Az áramvonalas homlokfalú motorkocsikat a csepeli HÉV-re szánták, azonban 1976-ig ezen a vonalon közlekedtek.

1971-től napjainkig az egykori Kelet-Németországban gyártott MXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek a vonalon.

2019. február 4-étől június 14-ig - a Budapest-Sátoraljaújhely-vasútvonal felújítása alatt - a H9-es vonalon Siemens Desiro dízel motorvonat is közlekedett a Cinkota-Csömör-Kerepes szakaszon, illetve Csömör és Kerepes között újraindult a személyszállítás, ami a Desiro vonatok 2019. június 14-ei HÉV-forgalomból való kivonásával megszűnt, a Csömör és Kistarcsa közötti felső vezeték hiánya miatt.

2012-től időszakosan nosztalgiavonat közlekedik a vonalon.

Különleges események és jövőbeli tervek

2004. augusztus 13-ára virradó éjszaka egy ipari HÉV-szerelvény két kocsija elszabadult Mogyoród állomásnál - miközben sínszálakat pakoltak rá - és 12 kilométeres ámokfutás után belerohant a Kerepesi út és az Albertirsai út sarkán lévő autószalon épületébe. Az elszabadult kocsikra már a Cinkotai úti felüljárónál felfigyelt egy rendőr járőrpáros, de száguldva sem érték azokat utol. Jelzésük alapján a rendőrség több kocsival biztosította az érintett kereszteződéseket, a BKV Rt. szakemberei pedig úgynevezett páros fékezősarukkal próbálták megállítani a száguldó teherkocsikat - elsőként még Kerepesen, majd Cinkotán, végül az Örs vezér terén -, eredménytelenül. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy mielőtt a kocsik a Kerepesi útról lekanyarodva becsapódtak az ottani Renault Baumgartner autószalon épületébe, felborultak, és így már csak az oldalukon csúszva törték be a homlokzati falat.

2016. november 1-jétől 2017. februárjáig a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemeltette, azóta MÁV-HÉV Zrt. 2017. december 1-jétől péntek és szombat esténként - az M2-es metró üzemidejének meghosszabbításával összefüggésben - a H8-as HÉV üzemideje is bővült.

A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalak megújítására, valamint a HÉV és a 2-es metró Örs vezér téri összekötésére 2021 és 2027 között kerül sor a tervek szerint. A munkálatok tervezését és előkészítését a Budapesti Fejlesztési Központ végzi el. A kiviteli tervek több szakaszban, 2022 eleje és 2023 vége között fognak elkészülni. A gödöllői és a csömöri HÉV-vonal megújítása, valamint a felszíni összekötése a 2-es metróval az Örs vezér terén összesen 200 milliárd forintba kerül majd, és ha minden jól megy, 2027-re meg is valósul.