Padlásfödém szigetelésére milyen hővezetési tényezőjű anyagot válasszunk
A falazó anyagok különböző módon vezetik a hőt, ezeknek a mérőszáma a hővezetési tényező, amely egy anyagi állandó! Ebből számoljuk a hőátbocsátási tényezőt, amelynél figyelembe vesszük az anyagok hővetezési tényezőjét és a vastagságot. Ennek a definícióját számolgathatnánk együtt akár órákig, de már ezt megtettük Ön helyett. A hővezetési tényező mikor jó? Szakértőnk javaslata: A falazatunkhoz mindig olyan vastag hőszigetelés alkalmazzunk, ami jobb, vagy megfelel a mérnöki kamara javaslatának. Ebben az esetben a falazatok hőátbocsátási tényezője 0,18-0,16 W/m2K közé fog esni, amely már elég modern, jó szigetelőképességgel rendelkező ingatlant fog eredményezni. A grafitos hőszigetelő lemezek általános hővezetési tényezője 0,031 W/mK, szóval ebből a lapból elegendő lehet keskenyebbet is vásárolni.
Hogy mennyivel lesz kedvezőbb a szigetelőanyag ár? A vályogfalazatok nagy hőtartó tömeggel rendelkeznek, azonban tévhit, hogy jó lenne a hőszigetelő képessége. Egy átlagos 60-as vályogfal jobb hőszigetelő képességekkel rendelkezik, mint egy modernebb b30-as tégla, viszont még mindig nem tudja felvenni a versenyt egy korszerű téglával. 30 cm-es ytong falazatokra, mivel alapvetően jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, 12 cm-es kőzetgyapot szigetelést javasolunk.
A falak külső hőszigeteléséről sok szó esett már, a tető szigeteléséről azonban jóval kevesebb. Mit értünk „födém szigetelés” alatt? A födém szigetelés kifejezést gyakran a teljes tetőszigetelésre használják, holott a födém csupán egy része a szerkezetnek: az a vízszintes felület, ami alulról nézve mennyezetként, rajta állva padlóként funkcionál, tehát elválasztja a lakóteret a tetőtértől/padlástól.
Miért fontos a födém hőszigetelése?
A falak hőszigetelése nagyon fontos, de önmagában nem lehet elég hatékony. És ez nem csak télen igaz. Profin kivitelezett födém szigeteléssel csökkentheted fűtésszámlád, klíma költségeid, sőt! Ez attól is függ, milyen anyagból készült a födém és mik a céljaid a felette lévő térrel. Ha úgy tervezed, hogy nem fog üresen állni, hanem - akár csak a ház körül feleslegessé vált holmik tárolására is - de használnád, akkor mindenképp lépésálló szigetelőanyagot kell választanod. EPS-ből a 100-150-es jelzésűek lesznek alkalmasok erre a célra, míg kőzetgyapotból muszáj lesz a termékleírásra hagyatkoznod.
1. A fa egy kényes anyag, egyáltalán nem mindegy, mivel szigeteled. Ha nem páraáteresztő terméket választasz, akkor annak az alatta lévő fa átnedvesedése, gombásodása, rohadása lehet a következménye - azon kívül persze, hogy a hőszigetelés minősége is alacsonyabb lesz. 2. 1. Ez fa födém esetében fontosabb, mint betonból készült alapnál, de mind a két típushoz érdemes használni. Feladata, hogy ne engedje a födémből és az alsó helyiségekből feláramló párát a hőszigetelő anyagba jutni. 2. A vázszerkezetet érdemes impregnált fenyő lécekből kialakítani és körülbelül olyan magasságúra szabni, mint amilyen vastag hőszigetelés kerül a födémre. Ehhez kerül majd ugyanis rögzítésre a járófelület, tehát nem lehet magasabb a szigetelés, mint a váz.
A padlásfödém szigetelése során többféle anyag közül választhatunk. Üveggyapot: Népszerű választás kedvező ára és jó hőszigetelő tulajdonságai miatt. Ideális padlásfödémekhez, álmennyezetekhez és tetőszerkezetekhez. Kőzetgyapot: Nagyon jó hő- és hangszigetelő tulajdonságú, víztaszító és páraáteresztő, ami hozzájárul a falak szellőzéséhez és a penészedés megakadályozásához. Polisztirol lapok: Kiváló hőszigetelést biztosítanak és lépésálló változatban is elérhetők, például az Austrotherm AT-N100 EPS lemez.
A padlás szigetelését megelőzően fontos eldönteni, hogy a teret tárolásra, használatra szánjuk-e, vagy esetleg később beépítjük
A bekezdések közötti útmutatások alapján a rétegrendeket és anyagokat úgy kell megválasztani, hogy a padlás járható legyen, ha arra szükség van, és hogy a lakótér szárazsága megmaradjon. A padlás szigetelése energetikai, rezsicsökkentési és komfort szempontból is nagyon fontos. Gondolt arra, hogy a megfelelő padlás hőszigeteléssel akár 20-30% fűtési költséget is megtakaríthatunk? Ha jó a szigetelés, a padláson át távozó energia 70-90%-át meg lehet takarítani.
Ha a padlásteret tárolásra vagy használatra szánjuk, a hőszigetelő anyagokat épített vázrendszerbe kell elhelyezni, majd le kell fedni záró és terhelhető burkolattal. Ez sokkal egyszerűbb, mint amilyennek elsőre tűnik. A lényege, hogy a padozat védje a szigetelő anyagot, s a burkolata terhelhető legyen minimum az adott felszínen járó emberek súlyával. Első lépésként 12 vagy 15 cm széles deszkákból „T” alakokat kell szegezni, vagy csavarozni. Gyakorlatilag egy hosszú, térbeli fején álló nagy „T” betűt készítsünk. Ha oldalról az álló deszkát 1-2 szeggel vagy csavarral a fekvőhöz rögzítjük, majd „felállítjuk” a nagy „T”-t, felülről könnyen megcsavarozhatjuk. Kb 30-40 cm-enként célszerű megcsavarozni. Ha ezzel elkészültünk, van már egy elemünk, mely a szigetelőanyag „fogadására” készül. A szaknyelv kalodának hívja ezeket a szerkezeteket. Ebből a kalodából olyan hosszúakat kell készíteni, amilyen szélességben járófelszínt építünk a padláson. Szélességben a padláson kb 50 cm-enként célszerű elhelyezni a kalodákat, de általában a beépítésre kerülő szigetelőanyag szélessége a méret, ami esetenként lehet 60 cm is. Ha elkészültek a „kalodák”, fektessünk a fal mellé egy induló elemet. Fektessünk a lehelyezendő kalodák alá párazáró fóliát, vagy hőtükör fóliát. A fólia fektetését követően mérjük ki a következő kaloda elem távolságát, helyezzük el, majd fektessük közé a hőszigetelő anyagot 10-15-20 cm vastagságban. Majd jöhet a következő elem, és a hőszigetelő anyag, és így sorban az egész padláson kiépítjük a fogadó szerkezetet, és a hőszigetelést. Ha ez így kész, a kalodarendszerre merőlegesen, keresztbe fogunk deszkákat csavarozni. Azért nem a már álló deszkákra csavarozzuk a járófelszín elemeit, mert a deszkák éle csak 2-2,5 cm vastag, s ha az elemeket toldani kell, akkor ehhez ez az él nagyon szűk. Ezért célszerű a deszkák élére merőlegesen újabb deszkasort csavarozni. Összességében a járófelszín alatt kb 40-50 cm-enként célszerű fektetni „párnafákat”. Ha ez elkészült, már járható, terhelhető burkolatunk van.
A padlás szigetelése energetikai, rezsicsökkentési és komfort szempontból is nagyon fontos. Gondolt arra, hogy a megfelelő padlás hőszigeteléssel akár 20-30% fűtési költséget is megtakaríthatunk? Ha jó a szigetelés, a padláson át távozó energia 70-90%-át meg lehet takarítani. Ha nincs megfelelő födém szigetelés, akkor ezen a nagy felületen rengeteg hő eltávozhat. És közben pont a padlás az helyiség, amit a legegyszerűbben, leggyorsabban lehet szigetelni. Bizony, ha szigeteljük a padlásteret, akkor a téli, hideg időben jelentősen spórolhatunk a fűtési költségen, nyáron pedig felvehetjük a harcot a brutális hőséggel.
Födémszigetelés különböző anyagokkal
Padlás szigetelés vastagsága legyen legalább 10 cm, de akár 20 cm is lehet. Ha a padlást tároló, vagy egyéb célra használjuk, a hőszigetelő anyagokat épített vázrendszerbe kell elhelyezni, majd le kell fedni záró és terhelhető burkolattal. Ez sokkal egyszerűbb, mint amennyire komplikáltnak tűnik így első olvasásra. A lényege, hogy a padozat védje a szigetelő anyagot, s a burkolata terhelhető legyen minimum az adott felszínen járó emberek súlyával. Első lépésként 12 vagy 15 cm széles deszkákból „T” alakokat kell szegezni, vagy csavarozni. Gyakorlatilag egy hosszú, térbeli fején álló nagy „T” betűt készítsünk.
A födém szigeteléséhez alkalmazott anyagok: Üveggyapot, Kőzetgyapot, Polisztirol lapok (EPS/XPS). A padlásfödémnél a kőzetgyapot és az üveggyapot gyakran fújható formában érhető el, ami különösen előnyös régi házaknál. A padlásfödém szigetelésénél a fújható technológia rész- és hőhídmentes szigetelést biztosít, nem szúr, nem irritál és nem roskad össze. Minden hőszigetelő anyagnak fontos tulajdonsága a lépésállóság.
A fafödémek szigetelésénél figyelni kell arra, hogy tilos párazáró réteget létrehozni, és nem alkalmazhatók olyan szigetelőanyagok, amelyek nem páraáteresztők. A fa födémek esetében a párazáró réteg elhelyezése különösen kerülendő. Ha sima betonfödémünk van, a polisztirol jó választás lehet, de fafödémen nem ajánlott.
Ha a padlástér nem járható, a hőszigeteléssel párhuzamosan a nedvesség elleni védelmet is szem előtt kell tartani: párazáró fólia fölé kerül a szigetelő réteg, majd járófelület. A kőzetgyapot tűzálló és kiváló hangszigetelő, a páraáteresztő képessége pedig előnyös fafödém szigetelésénél. A fújható szigetelés előnye, hogy gyorsan megvalósítható és minden rést kitölt, ideértve a borított födémeket is.
Az összehasonlítás alapjai a hővezetési tényező, páraáteresztő képesség, terhelhetőség, éghetőség, stabilitás, kezelhetőség és ár. A leggyakoribb anyagok közé tartozik a kőzetgyapot, az üveggyapot, a polisztirol (EPS/XPS) és a cellulóz. A megfelelő választás mindig az adott szerkezet és felhasználási cél függvénye.
Gyakori kérdések a padlás szigeteléséről
- Miért fontos a padlás szigetelése? A padlás szigetelése csökkenti a hőveszteséget, növeli az otthon energiahatékonyságát, és hozzájárul a fűtési és hűtési költségek csökkentéséhez.
- Milyen anyagok használhatók? Üveggyapot, kőzetgyapot, polisztirol (EPS/XPS), cellulóz és fújható technikák.
- Mi a különbség EPS és XPS között? EPS könnyebb és olcsóbb, XPS nagyobb nyomószilárdságú és jobb nedvességállóságú. XPS járható felületekre és nedves környezetekre jó.
- Miért hasznos a fújható szigetelés? Gyors telepítés, mélyen behatol minden réssel érintett területre, különösen régi házaknál.
- Hogyan növeli a kőzetgyapot a tűzbiztonságot? A kőzetgyapot kiváló tűzállóságú és akár 1000°C-ig ellenáll.
tags: #padlasfodem #szigetelesre #milyen #hovezetesi #anyagot #valasszunk