Paksi építésügy: résfal, első beton és a településképi szabályozás szerepe
Résfal teszt munkálatok az új blokkok helyszínén. Fotó: Paks II. Az Országos Atomenergia Hivatal május 26-án kiadta az új paksi blokkok létesítéséhez szükséges résfal építési engedélyét. A résfal feladata, hogy a talajvíz csak kontrolláltan és minimális mértékben juthasson be a munkagödörbe. Emellett megakadályozza, hogy lecsökkenjen a talajvíz szintje, ami az üzemelő négy blokk miatt kiemelten fontos. Ez a föld alatti betonfal 1 méter széles, 32 méter mély lesz, az 5-6. - Fontos lépést tettünk a paksi építkezés megkezdése felé - közölte a hír kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kormány Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tagja.
A miniszter kiemelte, hogy az első beton majd az atomerőmű vezénylő épületének stabil bázisát fogja biztosítani, és ennek a földbe kerülése nyomán a projekt immár a NAÜ sztenderdjei alapján is „építés alatt álló” reaktornak fog számítani. A mai napon fontos mérföldkőhöz érkeztünk, és ezután a mérföldkő után még fontosabb feladataink lesznek. Az első betont általában egy úgynevezett „alapozási gödörbe” vagy „alapozási árokba” öntik. Ez a hely az épület vagy szerkezet alapjainak kiásott része, amelyet megtöltenek betonréteggel, hogy stabil és szilárd alapot biztosítsanak az építkezés további részeihez.
Képünk: Paks, 2026 február 5., csütörtök - Öntik az első betont a Paks II. Zrt. telephelyén, az ötös blokk területen, 2026. február 5-én. A projekt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sztenderdjei szerint is „építés alatt álló atomerőműnek” minősül. Hivatalosan is megindulhat a Paks II. atomerőmű építése, a beruházó teljesítette a jogszabályi előírásokat, és megkapta az engedélyt az úgynevezett „első beton” öntésére. Paks-Press Fotó: Kiss G. Péter. PAKS-PRESS 2026. február 5., csütörtök 13:00.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozóan kiadta az ötös számú blokk reaktorépületének építési engedélyét, így lehetővé válik a kivitelezési munkák megkezdése - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában. A tárcavezető szerint ez az épület garantálja majd, hogy a nukleáris energiatermelés során a reaktortartályból és a hozzá kapcsolódó eszközökből nem kerül ki káros anyag a környezetbe, így biztosítva, hogy „külső természeti vagy emberi hatások, ne adj' Isten támadások esetén sem kell radioaktív szennyezéstől tartani”. Rámutatott: az erőmű építése a legszigorúbb biztonsági követelmények mellett zajlik, és a speciális kettősfalú konténment épület még akkor is védelmet nyújtana a szennyeződéstől, ha rázuhanna egy nagy utasszállító repülőgép.
Az első betonöntés előzményeként az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2025. november 4-én adta ki azokat az engedélyeket, amelyek a Paksi Atomerőmű 5. blokkjának alapozásához és a reaktorépület megépítéséhez szükségesek. A 2022-es létesítési engedélyhez kapcsolódó ezen engedélyek megerősítik, hogy a projekt megfelel a szigorú nemzetközi, európai és nemzeti nukleáris biztonsági követelményeknek.
A VVER-1200 típusú, orosz nyomott vizes reaktorokkal megvalósuló atomerőmű tervezője, generálkivitelezője az Roszatom Állami Vállalat Mérnöki részlege, az Atomstroyexport vállalat. Az eseményen jelen volt Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint Alekszej Lihacsov, a Roszatom Állami Vállalat vezérigazgatója.
Orbán Viktor elengedte, a Fideszben már nincs erő
A Paks II. Szijjártó Péter tárcavezető az ünnepségen kifejtette, hogy ez a mostani esemény ismételten bizonyítja, hogy igaz a régi bölcsesség, miszerint a „magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”, minthogy a kormányzat még akkor döntött a paksi bővítésről, amikor a nukleáris energia szitokszó volt Európában. „Mára viszont a helyzet gyökeresen megváltozott. Egy új világgazdasági korszak kezdődött, amelyben a villamos energia, az áram iránti igény rendkívüli mértékben megnőtt.” Mi azonban nem hagytuk és nem is hagyjuk magunkat. Donald Trump elnökkel megállapodtunk, hogy az Egyesült Államok eltörli a Paks II.-vel kapcsolatban korábban elfogadott szankciókat. Brüsszelben mi magunk akadályoztuk és akadályozzuk is meg, hogy az Európai Unió a nukleáris ágazat ellen szankciókat vezessen be.
„Ez a három alapfeltétele annak, hogy a Paks II. beruházás időben, gyorsan meg tudjon valósulni. És ez azért is fontos, mert Paks II. jelenti a garanciát Magyarország hosszú távú energiabiztonságára, és a Paks II. jelenti a garanciát a rezsicsökkentés fenntartására” - összegzett. A miniszter arról számolt be, hogy miután az OAH a napokban már megadta a létesítési engedélyt, a paksi telephelyen megkezdődött a munka, jelenleg a talaj kitermelése zajlik ötméteres mélységig. „Végre intenzívvé, dinamikussá tudtuk tenni a paksi atomerőmű építési fázisát.
A Paks város vezetése fontosnak tartja a lakosság bevonását a települési értékek megőrzésébe, amit elsősorban meggyőzéssel és nem kényszerrel kíván elérni. Remélhetőleg a könyv olvasása élményt jelent majd Önöknek, magyarázatul szolgál és elfogadhatóvá teszi az első ránézésre szigorú szabályozást. A Paksi Hírnökben korábban tájékoztatást adtunk Paks településképi arculati kézikönyvéről és a településképi rendeletről. A megváltozott jogszabályokban való eligazodást szeretnénk segíteni ezzel az új sorozattal, melyben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, az egyes karakterek jellemzőit, az építési kötöttségeket és eljárási szabályokat.
Az építésüggyel mindenki találkozik az élete során, függetlenül attól, hogy társasházi lakásban vagy családi házban él. A saját ingatlanunkról általában úgy gondolkodunk, hogy senki ne szóljon bele, mit, hogyan szeretnénk csinálni, hiszen a miénk, mi rendelkezünk felette. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a települések egésze, annak megjelenése az általunk alakított épületekből, építményekből áll össze, az épített környezet pedig hatással van ránk, ha harmonikus, jól érezzük magunkat benne. Lehet egy ingatlan önmagában nagyon szép, korszerű, egyedülálló csoda, ahogy lehet mutatós egy kerítés, vagy szemet gyönyörködtető egy épület színezése, de ha nem illenek a környezetükbe, megborul az egység, megszűnik az összhang, ami rossz érzést kelt bennünk.
Az építésügy - ami a rendszerváltás óta számtalan változáson ment át - ennek az egységnek a megvalósulását szolgálja. Az idősebbek még emlékezhetnek arra az időszakra, amikor szinte nem volt olyan építmény, amelyre ne kellett volna a hatóságtól engedélyt kérni, legfeljebb az változott, hogy ki volt az engedélyező hatóság. A rendszerváltás előtt a jogi környezet viszonylag kevés mozgásteret adott a településeknek a városképpel kapcsolatos önálló jogszabályok megalkotására, az országos szabályok mentén dönthetett a településrendezési tervekben az egyes területek építési övezetekbe sorolásáról, ezen felül a környezetbe való illeszkedés volt fő szabály.
A rendszerváltást követően a települések nagyobb önállóságot kaptak a településrendezés terén is. Törvénybe iktatták a meglévő értékek védelmét, az 1997-ben hatályba lépett építésüggyel foglalkozó törvény az épített környezet alakítása mellett már a védelméről is szólt. A 2000-es évek végén fellépő gazdasági válság hatással volt az építési kedvre, nagymértékben csökkent az építések száma.
Az építtetők terheinek enyhítésére a Kormány fokozatosan csökkentette az építési engedélyhez kötött tevékenységek körét, és megkezdte az építésügyi hatóságok átszervezését is, a települési jegyzőktől fokozatosan megvonta az építésügyi hatáskört, létrehozta az úgynevezett kiemelt ügyeket, melyeket a jegyzőktől a megyei szintű járási hivatalok kiemelt építésügyi hatóságához helyezett át. Előírták az építési engedélyhez kötött tevékenységekre a kötelező településképi véleményt, melyet a település polgármestere a főépítész véleménye alapján alakított ki. 2016-ban megjelent a településkép védelméről szóló törvény, ami kötelezővé tette a települések számára arculati kézikönyv és annak megállapításain alapuló településképi rendelet megalkotását.
A lakásépítés támogatására a Kormány kivette az építési engedélyezési körből a lakóházakat, és létrehozta az úgynevezett egyszerű bejelentés intézményét. Azóta ez is, mint az építésügyi szabályok általában, többszöri változáson ment át, lényege, hogy új lakóház építése és meglévő bővítése esetén az építési engedélyezési terv tartalmától eltérő egyszerű bejelentési tervet kell készíttetni jogosultsággal rendelkező tervezővel. Az elkészült tervvel meg kell tenni az egyszerű bejelentést az elektronikus ÉTDR felületen. Amennyiben 15 napon belül nem tiltja meg a hatóság az építést, a 16. napon a kivitelezés megkezdhető.
A bejelentéskor a hatóság csak a szükséges mellékletek meglétét ellenőrzi, az építés szabályszerűségét a kivitelezés folyamatában tartott építésfelügyeleti ellenőrzés során vizsgálja. Ezzel megszűnt az előzetes felülvizsgálat, megnövekedett az építtetők és a tervezők felelőssége, mert szabálytalanság esetén - függetlenül az elkészültség fokától - az épület átalakítását vagy akár lebontását is elrendelhetik.
A legnagyobb, és városunk polgárai szempontjából a legfontosabb változás 2020. március 1-jével következett be: megvonták a települési jegyzőktől az összes építésügyi hatáskört, és a megyei kormányhivatalokhoz tették át. A hatáskörrel kapcsolatos változások mellett az építéssel kapcsolatos szabályozás is változáson ment át, az országos szintű jogszabályok mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a helyi szabályozás.
Magyarország vezetése elismerte, hogy településeink értékét az egyediség, az átlagtól való különbözőségek adják. Ezek vizsgálatára tette kötelezővé minden települési önkormányzat számára arculati kézikönyv elkészítését, és tette lehetővé, hogy a helyi jellegzetességek megőrzésére és továbbvitelére vonatkozó szabályokat önkormányzati rendeletben állapítsa meg. Nem igaz tehát az a megállapítás, miszerint ha nem kell engedélyt kérni, azt teszünk, amit akarunk. A szabályok betartása az engedély nélkül folytatható tevékenységekre is kötelező érvényű, sőt lehet, hogy az adott építésre a polgármestertől kell előzetesen engedélyt kérni.
A településképi előírások megfogalmazását megelőzte az arculati kézikönyv készítése során folytatott vizsgálat, ebből következően a településképi előírások nem azonosak a helyi építési szabályzatban rögzített előírásokkal. Nem tervezhetünk tehát megszokásból, célszerű előzetesen tájékozódni. Paks város vezetése fontosnak tartja a lakosság bevonását a települési értékek megőrzésébe, amit elsősorban meggyőzéssel és nem kényszerrel kíván elérni.
Az ÉMI szentendrei központjában tettek látogatást a Paks II. projekt vezetői. A találkozó célja az ÉMI nukleáris tevékenységének ismertetése mellett a Társaság Paks II. Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Dr. Becskeházi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár, Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója és Dr. Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park Kft. A találkozó célja az ÉMI nukleáris területen végzett eddigi tevékenységének ismertetése, valamint a Társaság Paks II.
Az ÉMI, több mint fél évszázados pályafutása alatt közel 40 éve tevékenykedik nukleáris területen, a Paksi Atomerőmű 1-4. Az ÉMI-nél 2013 óta önálló „nukleáris sziget” működik, mely a cég minden nukleáris szakterületet érintő tevékenységét összefogja. Az ÉMI az egyik alapító tagja a 2017.
| Jelentős építésügyi lépések | Hatás / cél |
|---|---|
| Résfal építési engedély (OAH) | Talajvíz kontrollálása, munkagödör védelme, meglévő blokkok biztonsága |
| Első beton öntése | Alapozás, projekt „építés alatt álló” státusz NAÜ szerint |
| Reaktorépület építési engedély | Kivitelezési munkák megkezdése, nukleáris biztonság garantálása |
| Településképi arculati kézikönyv és rendelet | Helyi építési szabályok, település értékeinek védelme |
Remélhetőleg a könyv olvasása élményt jelent majd Önöknek, magyarázatul szolgál és elfogadhatóvá teszi az első ránézésre szigorú szabályozást. A sorozat következő része a Paksi Hírnök február 26-i számában jelenik meg, majd elérhető lesz honlapunkon is.
tags: #paksi #epitesugy #petra