Papp József tér kísérleti lakóépület: terv, megvalósulás és művészeti díszítések

A Papp József tér (a rendszerváltás előtt Szent László térként is ismert) lakótelepe a korabeli építészeti kísérletek egyik fontos példája. A következő évben meghirdetett Országos Lakásbútor Tervpályázat legjobb munkáival, így ügyes beépített szekrényekkel berendezett, 701 változatos méretű lakással rendelkező telepet a kor legismertebb építészei álmodták meg, így a Margit körút több házát, a hajdúszoboszlói Béke üdülőt, a ma a Nyugdíjfolyosító Igazgatóság által használt egykori Váci úti SZOT-toronyházat, illetve a néhány héttel ezelőtt lebontott egykori KISZ KB-székházat is tervező Dul Dezső (1925-2015), aki a Vörösvári út és Váradi utca találkozásánál álló P4, P5, illetve P6 jelű, 8 emelet + tetőszintes középmagas épületek terveiért kapott elismerést.

A Magyar Nemzet 1960. november 6-i beszámolója így értékelte a területet: „A kapu nélküli háztól a fal nélküli lakásig” - ezekről az akkor kuriózumnak tekintett házakról írva kiemelték, hogy akár tegnap építhették volna, úgy ragyog rajtuk a csempe és az üveg, olyan modern, égretörő formanyelven mutatkoznak be, mint a népi demokrácia gyermekei. Maga a lakótelep emléket állít egy forradalmi évtized építészeti útkeresésének.

Az újságcikk részletesen leírta a homlokzatok és a közlekedési megoldások újszerűségét: „Fal egyszerűen nincs. A hátulsó front a tíz év előtti kísérlet megismétlődése - magasabb fokon. Itt is a 'ház mellé állított lépcsőházskatulya' vezet a nyitott függőfolyosókra, csakhogy ennek van zárható kapuja, és a függő folyosók is egy egész, fémcsővázas, drótbetétes, üveggel borított szerkezetet alkotnak, ami sokkal védettebb, mint a régi és összehasonlíthatatlanul decensebb.”

Papp József tér homlokzat és függőfolyosó (archív fotó/illusztráció)

Tipustervvé válás, elterjedés és állapot

Az épület pozitív fogadtatása miatt számos szomszédjához hasonlóan típustervvé vált, így Óbudán kívül is előfordulnak a rokonai - a lenti példányok például a ferencvárosi József Attila-lakótelepen átnyúló Távíró és Dési Huber utcákban állnak -, állapotuk azonban minden esetben hagy maga után némi kívánnivalót. Kár, hiszen legfőbb ideje lenne végre értékelnünk a szocializmus évtizedeinek építészetét, sőt, a legfontosabb emlékeket megóvni a lebontástól.

Művészeti díszítések: sgraffitók és festmények

A téren több ekkoriban épült ház falát díszítik műalkotások. A téren néhány ilyen alkotást érdemes külön kiemelni: a Szent László tér (Papp József tér) 8. épületén látható művek közül Kádár György (1912-2002) festőművész Faültetők című munkája a Klapka György utcai délnyugati homlokzaton található. Az egyik kép egy fát ültető és szabadidejét töltő család bemutatása, a másik az építőmunkások előtt tiszteleg.

A sgraffito technikájáról a cikk részletesen írta: „A sgraffito egy ötszázéves, Itáliából származó technika, az alsó, sötét vakolatra egy világosabb réteget is ráhúztak, majd lekaparták a körvonalakat, és ez adja ki a képet. A festésnél tartósabb technikát ma már nagyon ritkán használják, de régebben kedvelt volt.”

Az északi falon Göllner Miklós (1902-1977) Munkácsy-díjas művész sgraffitója építőmunkásokat jelenít meg. Iványi János szerint Kádár György munkájában a művészi kubizmust és a konstruktivizmust ötvözte. Az Esti Hírlap 1959. április 19-i bemutatása is utalt arra, hogy ezek a díszítőelemek - legyen az irodaházra festett kép vagy városképi díszítőelem - sajátos karaktert adnak a házaknak, bár néha az itt élők kritikai észrevételekkel is éltek, mert nem mindig érezték reálisnak vagy közérthetőnek az ábrázolt témákat.

Faültetők sgraffito a Papp József tér homlokzatán (illusztráció)

A műalkotások megőrzésének fontossága

Végezetül a korabeli publicisztika két gondolatra hívta fel a figyelmet: remélik, hogy még sokáig láthatjuk ezeket a képeket a házak falán, az idő vasfogát nem hagyják tovább garázdálkodni a tulajdonosok vagy illetékesek és gondot fordítanak a sgraffitók állagmegóvására; illetve felmerült a kérdés, hogy a mai társasházak falán miért nincsenek egyedi műalkotások.

Társadalmi és városépítészeti kontextus

Az Esti Hírlap és a korabeli sajtó cikkei alapján látható, hogy a Papp József tér és környéke a város gyors fejlődésének és a nagyarányú lakásépítéseknek a része volt. Az 1960-as évek sajtója megemlíti: „A kerület kis házait, szép új telepeit körülbelül nyolcvanezer ember lakja. Fejlődése gyors, nagyarányú. … Elsőnek a Papp József téren épült szép, modern lakótelep, körülbelül 400 lakással.”

A kortárs visszhangokból kitűnik, hogy a telep egyszerre volt építészeti kísérlet és társadalmi válasz a lakáskérdésre: beépített bútorok, távfűtés, függőfolyosós megoldások és az előre gyártott elemek használata mind a korszerű, gyors és hatékony megoldásokat szolgálták.

Helyi emlékek és személyes visszaemlékezések

Menet közben egy személyes emlék is felbukkan a forrásokban: „Menet közben eszembe jutott, hogy nagyjából húsz éve egyszer jártam ebben a házban, megnéztünk egy eladásra hirdetett lakást. Végül nem vettük meg, mert kicsi volt az alapterülete, és nem tűnt túl jó állapotúnak kívülről az épület, de gondolkoztunk rajta, mert az elhelyezkedése viszont nagyon jó.” Az ilyen rögtönzött emlékek jól illusztrálják, hogy az épületek személyes történeteket és döntéseket is befolyásoltak.

Állagmegóvás és értékelés

A cikkek és nyilatkozatok tükrében megfogalmazódik a követelés: végre értékelnünk kell a szocializmus évtizedeinek építészetét és megóvni a legfontosabb emlékeket a lebontástól. Az épületek - homlokzatai, függőfolyosói, a beépített megoldások és a falképekkel, sgraffitókkal gazdagított tűzfalak - mind részei annak a kulturális rétegnek, amely a város történetét hordozza.

Összegzésként (részletező megjegyzés)

  • A Papp József tér lakótelepe a kor egyik kísérleti, tipustervi alapokra épülő nagy lakótelepe volt, amelyet neves építészek terveztek.
  • A telep modern megoldásai (függőfolyosók, előregyártott elemek, beépített bútorok) a korszak műszaki és társadalmi elvárásaira reagáltak.
  • A homlokzati díszítések - festmények és sgraffitók - jelentős művészeti értéket képviselnek; alkotóik között elismert művészek szerepelnek, például Kádár György és Göllner Miklós.
  • Fontos a megőrzésük: a korabeli kritikák és a mai megfigyelések szerint szükség van állagmegóvásra és a történeti értékek elismerésére.
Jellemző Leírás
Lakásszám 701 változatos méretű lakás (a tervpályázat nyertesei alapján)
Tervezők Dul Dezső és más korabeli ismert építészek
Építészeti megoldások függőfolyosók, zárható lépcsőházak, előregyártott elemek, beépített bútorok
Művészeti díszítések sgraffitók, falfestmények (Kádár György: Faültetők; Göllner Miklós: építőmunkások)
Állapot változó, több helyen állagmegőrzés szükséges

Ismernek hasonló építményeket az országban? A kortárs sajtó és a mai kutatások szerint a típustervű megoldások és a hozzájuk kapcsolódó művészeti elemek több budapesti és vidéki lakótelepen előfordulnak; fontos tehát az építészeti örökség feltérképezése és a műalkotások megóvása.

tags: #papp #jozsef #ter #kiserleti #lakoepulet

Népszerű bejegyzések: