Pesti bérházak titkos idilljei: a körfolyosók mögötti zöld oázisok és történetek
A szó maga a sokáig németajkú Pest-Budán gyökeresedett meg és vált jellegzetes kifejezéssé - maga a "pesti gang" pedig szinte jelképpé. A városban több ezer gangos „bérház" található: elegáns és kaszárnyaszerű, igényesen felújított, de amiből a legtöbb van, az sajnos az omladozó. Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket a képen látható társasházra, melynek fotóját egy közösségi oldal szakmai csoportjába tették fel. Ez a szép, régi ház mára már olyan állapotba került, hogy kizárólag a függőfolyosóit tartó állványzatnak köszönhető, hogy azok egyáltalán használhatók. Az eset sajnos nem egyedi, hiszen az erre irányuló állami és önkormányzati források, a tulajdonosi akarat és/vagy teljesítőképesség hiányában az elodázott felújítások miatt a hasonló korú házakban ilyen, vagy még ennél is szomorúbb, méltatlan állapotok uralkodnak manapság.
Megkerestük a szóban forgó társasház közös képviselőjét, hogy megtudjuk, mi vezetett el a jelen állapotig, várható-e szerinte erre megoldás, és ha igen, mi az?
Budapest utcáin sétálva gyakran hiányzik a gondolat: a kapuk mögött nemcsak titkos történetek, hanem az aszfaltsivatagban oázisként megbújó kertek is megbújhatnak. Ha szerencsénk van, és a zárt ajtók megnyílnak előttünk, akkor csupa mesebeli és vadregényes, buja zölddel benőtt udvarokra bukkanhatunk. Mindig örülünk, amikor a betondzsungel közepén egy falatnyi természetre bukkanunk, legyen szó növényekkel teli apró térről vagy vadszőlővel és borostyánnal befutott házfalakról. A pesti bérházakban rejtőzik a titkos idill: padok, szökőkutak és ezernyi növény formájában - ezekben a házakban mi is szívesen élnénk.

Teréz körút 25. elindulna a címért, és a Schmahl Henrik tervezte épület lodzsás kialításával, a boltívekkel, oszlopokkal és a gangokról leomló vadszőlővel egy reneszánsz palota is lehetne, de valójában lakóépületnek tervezték. Az építész egyébként még hét másik házat tervezett a Teréz körútra, de ő készítette az Uránia Filmszínház és a Párizsi udvar koncepcióját is. Rákóczi út 4., Ráday utca 47., Október 6. utca 3. - Sas utca 4., Sas utca 4. és az Október 6. utca telke a 18. Ó utca 6. Liszt Ferenc tér 10. A Liszt Ferenc téri nyüzsgésből az árnyas fákkal benőtt udvarra juthatunk, ha belépünk a Liszt Ferenc tér 10. kapuján, ráadásul az udvaron egy közel két méter magas szökőkút áll, amit Ybl Miklós tervezett. A kút eredetileg a Jókai téren állt, és a városrendezés miatt került az udvarra.

Király utca 34. Dob utca 33. A legvadregényesebb udvart Pesten a Dob utcában találjuk, ahol egykor egy pék- és sütőmester háza állt, de ma már egy eklektikus, homokkő- és márványfaragásokkal díszített bérházat találunk itt. A titkos idillt rejtő házban élt egykor a világhíres - de mindenképp országos hírű - Gombaszögi Frida, aki többek között Magyarország utolsó királya, IV. Károly szeretője is volt.

A pesti gangok története szorosan összefonódik a századforduló építészetével. A bérházépítési tevékenység a 19-20. század fordulója körül ért a csúcsára, amikor viszonylag rövid idő alatt több ezres nagyságrendben épültek belsőudvaros, függőfolyosós, többlakásos házak. Az ekkor kialakult épületállomány a magyar történelem egy prosperáló időszakának lenyomataként építészeti és történelmi értéket képvisel. A századforduló idején a körfolyosók és a függőfolyosók meghatározták a városképet, és a mai napig sok ház őrzi ezt a jellegzetes struktúrát.

A könyv három megközelítésben mutatja be a bérházakat: történeti hatásuk a városra, építészeti alkotóelemeik részletes elemzése, és stílus szerint csoportosított típusok értelmezése. A vegyes, japán-magyar kutatócsoport Sugár Viktória részvételével a Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát felhasználva évekig tartó terepi munka során mérte fel Belső-Erzsébetváros kiemelt területein az építészeti elemeket, és kikérdezte az idősebb lakosokat is. Ennek köszönhetően sok részlet maradt fenn a földsíkra és az udvarokra vonatkozóan.

A Dob utcai ház mellett a környék más ikonikus épületei is mesélnek: a szecesszióhoz kötődő bérházak között gyakori a színes homlokzat és gazdag díszítés, amelyet több helyen restauráltak vagy megőriztek. A pesti belvárosi építészet sokszínűsége és gazdag története lehetővé teszi, hogy a mai látogató is tapasztalhassa a múlttól átitatott városképet.
| Ház | Jellemző stílus | Gyakori motívumok |
|---|---|---|
| Teréz körút 25. | Reneszánsz palota hatású lakóépület | lodzsák, boltívek, vadszőlő |
| Liszt Ferenc tér 10. | Ybl-díszítésű udvartér | szökőkút, kovácsoltvas |
| Dob utca 33. | eklektikus, homokkő-márvány faragások | óriás szecessziós részletek |
Jó lenne egyszer felújítani ezeket a házakat, portáljaikat egységes, minőségi arculattal ellátni, és a minőség megtartását garantálni. A történetek és a művészeti értékek tovább élhetnek a körfolyosók mögötti zöld oázisokban, ha a közösség és a tulajdonosok összefogása megteremti a fenntartható felújítás feltételeit.
Forrás: Helyszínbejárás 2018. 2020. 2020. december 24-én, szenteste napján napközben a Múzeum körúton és a környékén készített felvételek; a belső udvarokat bejáró történetek és a városfalak nyomai a belső Erzsébetvárosban. A falszakaszok kutatása és a korabeli építészek érdemei a magyar szecesszió történetében fontosak, hiszen a bérházak továbbra is meghatározzák Budapest arcát.
tags: #pesti #berhaz #teraszan
Népszerű bejegyzések:
- Tudjon meg többet a TÖOSZ-ról
- Tetőtér beépítése Korondon: technikai megoldások és előírások
- Írásbeli szavazás a társasházak közgyűlésén: jogszabályi keretek és gyakorlati megvalósítás
- Újlipótvárosi eladó lakás Radnóti Miklós utca 52-ben — példák és összehasonlítás
- lakás zöld környezetben: családbarát megoldások alacsony rezsivel és szolgáltatásokkal
