A polgári eljárási illeték mértéke és változásai
A polgári peres eljárások megindításának feltétele az illeték megfizetése. Ennek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai (Itv.) szerint kell megállapítani.
A perindításkor fizetendő eljárási illeték összegét főszabály szerint a per tárgyának értéke határozza meg. Ha a per például kölcsön visszafizetése iránt indul, akkor a per tárgyának értéke a keresettel követelt pénzösszeggel azonos. Ha a felperes a keresetében a főkövetelése mellett kamat- vagy más járulékkövetelést is érvényesít, akkor ennek összegét a pertárgy értékének számítása során nem kell figyelembe venni.
Lehetnek olyan jogok vagy követelések, amelyek értéke pénzben nem határozható meg. Például ilyen lehet egy birtokvédelmi per vagy egyes személyiségi jogi perek. Ha per tárgyának értéke nem határozható meg, akkor a törvény állapítja meg azt az összeget, amelyet az illeték meghatározásához figyelembe kell venni.
A korábbi illetékszámítási rendszer
A jelenlegi szabályok szerint a felperes perindításkor a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő illetéket köteles fizetni, de létezett egy 1,5 millió forintos felső limit. Ennél tehát akkor sem kerülhetett többe egy per megindítása, ha a jogvita milliárdokról szólt.
Az elsőfokú peres eljárások illetékének általános mértéke 2025. január 27. napjáig a következő volt: peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.
A jogorvoslati eljárás esetén („másodfokon”) az eljárási illeték főszabály szerint a pertárgy értékének 8%-a, de legalább 15 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint volt.
Az új illetékszámítási rendszer (2025. január 28-tól)
A most elfogadott törvény a 6 százalékos mérték helyett egy nyolc szintből álló, sávos rendszert vezet be, és eltörli az illeték összegének felső határát. A módosítás után tehát az illeték összege lényegében korlátlanul növekedhet (egyre csökkenő mértékben) a pertárgyérték összegével együtt.
Az új számítási módszer szerint a kisebb értékű perek olcsóbbá válnak: egy 10 millió forint összegű pert jelenleg 600 ezer forint illeték árán lehet megindítani, a módosítást követően „csak” 489 500 forintot kellene befizetni.
Nagyobb összegek esetében azonban jelentősen megdrágul majd a pereskedés. „Egy 100 millió forintos pertárgyérték esetén jelenleg az illetékmaximumot, azaz 1,5 millió forintot kell megfizetni. A módosítást követően azonban az illeték már több mint 4 millió forintra ugrik - és ez még csak a bíróság eljárásáért fizetendő összeg” - magyarázta Szilas Péter ügyvéd.
Az elsőfokú peres eljárás illetéke 2025. január 28. napjától:
- 300.000 forintig: 18.000 forint
- 300.001-3.000.000 forintig: 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a
- 3.000.001-10.000.000 forintig: 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a
- 10.000.001-30.000.000 forintig: 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a
- 30.000.001-50.000.000 forintig: 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a
- 50.000.001-100.000.000 forintig: 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a
- 100.000.001-250.000.000 forintig: 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a
- 250.000.001-500.000.000 forintig: 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a
- 500.000.001 forint felett: 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a
Fontos kiemelni, hogy az 1.500.000.- Ft-os maximális illeték, azaz az „illetékplafon” eltörlésre került. A jövőben az elsőfokú peres eljárás illetéke tehát nem lesz maximalizálva. 25 millió forintos pertárgyérték alatt olcsóbb lesz tehát a perindítás, efölött azonban jelentősen növekedni fog a peres eljárás illetéke.
Speciális szabályok és kedvezmények
Az Illetéktörvény azonban rögzít egy „feles kedvezményt” a lakástulajdonnal vagy az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos peres esetére. Ilyen ügyekben a pertárgyérték 10.000.001-250.000.000 forint közötti, a fenti felsorolás 4-5-6-7. pontjai alapján megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni.
A változások a jogorvoslati illetékeket nem érintik: az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásakor továbbra is maximum 2,5 millió forintot, felülvizsgálat esetén pedig legfeljebb 3,5 millió forintot kell majd fizetni.
Alternatív vitarendezés
Változatlan marad a választottbírósági eljárás megindításakor fizetendő illeték (az eljárási érték 1 százaléka, de legfeljebb 250 ezer forint). Bár ennek az eljárásnak számos más költségvonzata is van (például adminisztrációs díj, választottbírói tiszteletdíj), az új illetékszabályok mellett csökken a különbség a kétféle bírósági fórum előtti eljárás „ára” között.
„Például egy 200 millió forintról szóló jogvitának rendes bíróság előtt 6 039 500 forint illetékvonzata lesz az új szabály hatálybalépését követően. Ha ugyanezt a jogvitát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tanácsa bírálja el, akkor 10 757 075 forintot kell befizetni” - mondja Fodor Dániel ügyvéd.
A rendes bíróságok előtt a perindításkor fizetendő illetékhez ráadásul még hozzáadódhat az esetleges jogorvoslati eljárások esetén fizetendő illeték is, míg választottbíráskodás esetén ilyen költség nem vagy csak kivételesen merül fel. Korábban főszabály szerint az illeték a pertárgy értékének 6%-a, legalább 15 000 Ft, de legfeljebb 1 500 000 Ft volt. Az illeték mértéke a per tárgyának értékétől függően, sávosan változik. A választottbírósági eljárás megindításakor fizetendő illeték összege a választottbírósági díj részeként változatlan, amely az eljárás értékének 1%-a, de legfeljebb 250.000 forint. Már a szerződéskötés során érdemes megfontolni ezt a lehetőséget és abban rögzíteni a választottbírósági eljárást, mint vitarendezési módot. Ezáltal egy esetleges jogvita esetén el lehet kerülni a magasabb illetékeket és a többfokú bírósági peres eljárásokat.
Választottbíróság vagy rendes bíróság?
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Mikor lépett életbe az új illetékszámítási rendszer?
Az új, sávos illetékszámítási szabályokat a 2025. január 28. után indult elsőfokú polgári peres eljárásokban kell alkalmazni.
Mi a legnagyobb változás a korábbi rendszerhez képest?
Megszűnt az egységes 6%-os illetékkulcs. Ehelyett egy sávos rendszer lépett életbe, ahol fix alapdíjból és a sáv feletti rész százalékos mértékéből áll össze az illeték.
Létezik még maximuma (plafonja) az illetéknek?
Nem. Az új szabályozás egyik legfontosabb változása, hogy a korábbi 1,5 millió forintos illetékmaximumot eltörölték, így nagy értékű pereknél az illeték jóval magasabb is lehet.
Olcsóbb vagy drágább lett a pereskedés az új szabályokkal?
Ez a pertárgy értékétől függ. Általánosságban 25 millió forint alatt olcsóbb, ezen összeg felett viszont drágább lett a perindítás, mint korábban.
Milyen kedvezmény jár lakással kapcsolatos perekben?
Lakástulajdonnal kapcsolatos perekben 10 és 250 millió Ft közötti pertárgyértéknél 50%-os illetékkedvezmény („feles kedvezmény”) vehető igénybe, de az illeték így sem lehet kevesebb 489 500 Ft-nál.
Mennyi az illeték, ha nem határozható meg a pertárgy értéke?
Ha az érték nem állapítható meg, az illeték alapja a bíróság szintjétől függ (pl. járásbíróságon 350 000 Ft, törvényszéken 600 000 Ft), és ebből számítandó ki a sávos illeték.
Változott a válóper vagy a munkaügyi perek illetéke?
Nem, ezek tételes illetéke változatlan maradt: a házassági bontóper 30 000 Ft, a munkaügyi per (ha az érték nem megállapítható) 10 000 Ft.
Hogyan változtak a fellebbezési és felülvizsgálati díjak?
A másodfokú eljárások (8%, max. 2,5 millió Ft) és a felülvizsgálati eljárások (10%, max. 3,5 millió Ft) illetékmértéke és maximuma nem változott.
Összefoglalóan perköltség alatt értjük a peres eljárás során felmerülő valamennyi (releváns és megtéríthető) költséget. A perköltség összetétele és viselésének szabályai eltérően alakulnak a polgári peres eljárások és a büntetőeljárások során. A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint „a perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.”
Polgári peres eljárások esetén a leggyakoribb költség az eljárás megindításakor megfizetendő eljárási illeték, amelynek mértékéről az illetékekről szóló törvény rendelkezik. A perköltséggel összefüggésben a peres feleknek úgynevezett felszámítási kötelezettsége keletkezik. A bíróság a perköltség viseléséről szóló döntésében csak a felszámított költségekről rendelkezhet, mely azt jelenti, hogy az eljárás alatt a félnek a perrel kapcsolatban felmerült költségeit külön jeleznie szükséges.
tags: #polgari #eljarasi #illetek #merteke