A praxisjog átruházása Magyarországon: részletes útmutató
Önmagában egy vállalkozás nem tud orvosi tevékenységet végezni, ahhoz minden esetben szükséges egy képesítési- és engedélyezési szempontoknak megfelelő orvos, fogorvos.
Magyarországon háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységet az érintett orvosok és fogorvosok valamilyen vállalkozási forma (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) keretén belül láthatnak el.
A vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltató az E-alapból kapott finanszírozással a számviteli és adózási jogszabályokon túl az E-alapból történő finanszírozási jogszabályokat, valamint fogorvosi tevékenység esetén a szakmai szabálykönyvet is alkalmazni köteles.
Bár a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás valamilyen vállalkozási formában történik, maga a praxisjog az egy személyéhez fűződő vagyoni értékű jog.
A praxisjog önálló orvosi tevékenység ellátására irányul, amely területi ellátási kötelezettséget jelent az alapellátásról szóló törvény rendelkezései szerint.
Maga a praxisjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog örökölhető és elidegeníthető.
Az elidegenítés történhet ingyenesen és visszterhesen.
Általában praxisjog értékesítésére nyugdíjba vonulás miatt kerül sor.
Ilyenkor az egyéni vállalkozási tevékenység megszüntetésének bejelentését is a praxisjog megszűnése után célszerű bejelenteni, valamint célszerű kivárni azt az időszakot amíg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem rendel el pénzeszköz felhasználásra vonatkozó záróellenőrzést.
Társas vállalkozások esetén az üzletrész átruházás, vagy egyszerűsített végelszámolás szokott számításba jönni.
A praxisjog értékesítése esetén ugyanis 2016. június 16-tól megszűnt az illetékfizetési kötelezettség, mivel -Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 18. § (2)-bekezdése hatálytalanításra került.
A praxisjog átruházása az eladó részéről és a megszerzése a vevő részére a hatályos szerződéssel megy végbe.
Hatályos praxisjog átruházási szerződés hiányában a praxisengedélyezési eljárás nem folytatható.
A praxisengedély megadásának egyik feltétele a praxisjog átruházása.
A praxisengedély iránti kérelemben a háziorvosi tevékenység tervezett, kezdő napjáig a praxisjog átruházásának meg kell történnie (praxisjog átszállása a vevőre), a praxisjog tényleges és visszavonhatatlan átruházásának dátumát (év, hónap, nap) pedig a praxisjog átruházási szerződésben egyértelműen rögzíteni kell.
A korábbi feladat-ellátási szerződés vagy egészségügyi szolgálati munkaszerződés megszűnése esetén a praxisjog átruházási szerződésben a praxisjog tényleges és visszavonhatatlan átruházása időpontjának a feladat-ellátási szerződés vagy egészségügyi szolgálati munkaszerződés megszűnését követő 6 hónapos időszakra kell esnie.
A praxisjog átruházásáról szóló szerződésben pontosan rögzíteni kell legalább a szerződő felek megnevezését, alapnyilvántartási számát (orvosi pecsétszámát), a körzet székhelyét (rendelő címe), a körzet 9 jegyű háziorvosi szolgálat finanszírozási azonosítóját (NEAK-HSZ) vagy fogorvosi szolgálat esetén (NEAK-FIN) kódját, a praxis típusát (gyermek, felnőtt, vegyes, illetve háziorvosi vagy fogorvosi), valamint a praxisjog tulajdonjog változás hatálybalépésének napját.
Egyebekben az átruházási szerződés tartalmára vonatkozóan más, külön jogszabályi előírások nem vonatkoznak, a praxisjog átruházás egyéb részleteiről a szerződő felek - a polgári jog általános szabályai alapján - szabadon állapodnak meg.
A praxisjog ingyenes elidegenítését kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény csak a 2. § (2) bekezdése teszi lehetővé, mely szerint a praxisjog ingyenesen átruházható a háziorvos Ptk. szerinti közeli hozzátartozójára.
A fenti kivételtől eltekintve a praxisjog ingyenes átruházására vagy elajándékozására nincs lehetőség.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 4. § (3) a) pontja alapján a praxisengedély kiadása iránti kérelemhez egyebek mellett mellékelni kell a praxisjog visszterhes átruházásáról szóló végleges és hatályos átruházási szerződést is, előszerződés csatolása nem elégséges és nem is szükséges.
A Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése szerint az átruházási szerződésben a praxisjog átruházása nem köthető függőben lévő feltételhez, ami alapján a feltétel bekövetkeztéig az átruházási szerződés nem lép hatályba.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:116. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.
A nem hatályos (hatálytalan) szerződés a felek által célzott joghatásokat nem képes kiváltani, a hatálytalan szerződés alapján teljesítés nem követelhető.
Amennyiben a praxisjog átruházásáról szóló szerződés nem felel meg a tartalmi követelményeknek, azaz a praxisjog engedélyezési eljárásban vizsgált praxisjog átruházási szerződés függőben lévő feltétel(eke)t tartalmaz és így a praxisjog átruházására még nem került sor, a praxisjog átruházási szerződést a praxisjog engedélyezési eljárásban történő felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni.
Az SZJA törvény 28. § (5) bekezdés b. pontja szerint: Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része.
(Figyelem! Értékcsökkenési leírás elszámolása csak egyéni vállalkozók esetében lehetséges!)
A bevételnek ugyancsak nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
Fontos tudni, hogy az egyéb jövedelmekre is vonatkozik még a 2012. évben az ún. sávos adózás.
Figyelem: aki alanyi jogon jutott a praxisjog birtokába, az a bevételből gyakorlatilag nem tud levonni semmit - az értékesítési kiadások kivételével -, mivel szerzési érték hiányában sem értékcsökkenést nem tudott elszámolni, sem illetékfizetési kötelezettsége nem volt.
A kiadások szabályszerű igazolása például adásvételi szerződéssel, számlákkal, hitelszerződéssel, a kamatok megfizetéséről szóló banki bizonylatokkal, az illeték kiszabásáról szóló határozattal stb.
Ha a praxisjog öröklés útján került az eladó(k) tulajdonába, akkor az örökösök által az örökölt jog értékesítése révén megszerzett bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a jognak az illeték megállapítása során figyelembe vett része.
A praxisjog értékesítéséből származó, az előzőek szerint megállapított jövedelem az összevont adóalap részeként adózik az értékesítés évében.
Fontos tudni azt is, hogy a praxisjog értékesítés jövedelme után fizetendő adóra az eladónak adóelőleget kell fizetnie az értékesítés negyedévét követő hónap 12. napjáig.
Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg - azaz az értékesítést követő negyedév első hónapja 12. napjáig - állapítja meg és fizeti meg.
Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén az illeték alapja a praxisjognak - terhekkel nem csökkentett - értéke, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10%-a.
Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt - illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján lehet megállapítani.
Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értékét.
De! Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására, azaz „alanyi jogon” szerezte a praxisjogát, és az első alkalommal „kerül piacra”.
(Illetéktörvény: Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia a hatóság felé. Ehhez szükség lehet az eladó részéről való konstruktív közreműködésre is, pl. a praxisjog megszerzésének alanyi jogcímét igazoló iratok rendelkezésre bocsátásával.)
A Szja tv. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg 1.90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 2.60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 3.30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 4. Tehát a számítás nagyon hasonló a visszterhes ingatlan adásvétel adózásához.
A logikájában semmilyen eltérés nincs, csupán a bevallás soraiban.
Az adóköteles jövedelmet az '53-as bevallás 19. sorában, valamint a 09. lap 286. sorában kell feltüntetni.
Amennyiben a praxisjog értékesítése ingyenesen történik, természetesen nem szükséges 0 adattartalommal feltölteni a bevallást, valamint akkor sem ha e levezetés esetén 0 adóalap jön ki, ilyenkor bevallást ezen 0 Ft.
Sokat változtak a praxisjog elidegenítésére vonatkozó szabályok, ezért megkérdeztük Dr. Gy.S.: Első lépés az adásvételi előszerződés megkötése.
Ebbe már érdemes a végleges szerződés tartalmát beleszerkeszteni, hogy később ne legyen vita arról, miben állapodtak meg a felek.
A szerződés tartalmazza a személyes adatokat (név, születési név, anyja neve, lakcíme, szig szám, adóazonosító, orvosi pecsétszám), a megvásárolandó körzethez, praxishoz tartozó adatokat, a hatósági bizonyítványt, annak jelét, számát.
Az elidegenítési szándékot az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (Öotv.) szerint be kell jelenteni a praxiskezelőnek (OKFŐ), illetve az illetékes önkormányzatnak.
Ez tartalmazza, hogy milyen iratokat kér a praxiskezelő az önkormányzattól, ezeket pedig a feleknek kell szolgáltatniuk az önkormányzat részére.
Amennyiben az önkormányzat megköti az előszerződést a vevővel, a felek megkötik a végleges adásvételi szerződést a praxisjogra, vevő pedig benyújtja a praxisengedély iránti kérelmet, melyhez csatolni kell a praxisjog átruházásáról szóló szerződést is.
A vételár kifizetését a praxisjog engedélyezéséhez szükséges kötni a szerződésben, mivel ezzel az aktussal kapja meg a vevő lényegében azt, amit vásárolt, és amiért a vételárat adja.
Ez persze nem akadálya foglaló fizetésének az előszerződés megkötésével egyidejűleg, hogy mindkét fél be legyen biztosítva, de ebben az esetben részletesen szabályozni kell, milyen esetben, mi történik a foglalóval.
A praxisjog engedélyezéséig, illetve a teljes vételár kifizetéséig feleknek a Ptk. idevágó szabályait kell szem előtt tartaniuk: Ptk. 6:118. § és 6:119. §, illetve „6:62.
Fontos tudni, hogy a rendelőben lévő eszközök nem adhatóak el a praxisjogra kötött szerződéssel, mivel míg a praxisjogra kötött adásvételi szerződés a két természetes személy, orvos között jön létre, addig az eszközök az eladó orvos egyéni, vagy társas vállalkozásának a tulajdonában állnak, így az eszközök adásvétele a két vállalkozás között kell, hogy megtörténjen.
Az eladó szja fizetési kötelezettségét az Szja. tv. 28. § (6) bekezdése szerint kell számolni, vevőnek nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, mivel az illetékekről szóló törvény 18. § (2) bekezdése 2016. június 16-án hatályát vesztette.
Jogforrás: az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényértelmében az orvosi tevékenység folytatása céljából vásárolt működtetési jog(praxisjog) személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog.
A törvényből egyértelműen következik, hogy a működtetési jog(a praxisjog) bérbe-haszonbérbe nem adható, és gyakorlásának a joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére nem engedhető át.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény hivatkozott módosításán túlmenő, a praxisjogot érintő előírások nem változtak.
A praxisjog megszerzése érdekében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott összeg felhasználható.
A praxisjog vásárlásával kapcsolatban 2021-re vonatkozóan az a helyzet, hogy egy 2021-ben alakult egészségügyi betéti társaság beltagja háziorvosi járóbeteg-ellátást fog végezni, és praxisjogot fog vásárolni az előzőleg működtető háziorvostól.
Amennyiben magánszemély adja el a vagyoni értékű jogát a vevőnek, az új háziorvosnál az magánszemély részére vagyoni értékű jog vásárlása.
Ezt az újonnan működését kezdő betéti társaság beltagja (magánszemélyként vevő) beviheti-e a társaságba a nem anyagi javak közé, a bt. könyveiben szerepeltetheti-e, illetve értékcsökkenést számolhat-e el?
A társaság ugyanúgy eljárhat, mint az egyéni vállalkozó háziorvos, vagy csak akkor tudná érvényesíteni, ha nem bt.
Egészségügyi szolgáltató kft. többségi tulajdonosa háziorvosként praxisjoggal rendelkezik. A praxisjogot magánszemélyként vásárolta, nem a kft. tulajdona.
Apportként vagy más módon a kft. tulajdonába adhatja-e?
Amennyiben ezt megteheti, a vagyoni értékű jogok között kell nyilvántartani?
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerint a praxisjog a háziorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog.
A praxisjog elszámolásával kapcsolatban a Számviteli Levelek 340. és 341. számában, a 6902. és a 6922. kérdésekre adott válaszokban lehet tájékozódni.
A praxisjog átruházási szerződésben a praxisjog átruházása nem köthető függőben lévő feltételhez.
A praxisengedély megadásának egyik feltétele a praxisjog átruházása.
A praxisjog átruházásáról szóló szerződésben pontosan rögzíteni kell a szerződő felek megnevezését, alapnyilvántartási számát (orvosi pecsétszámát), a körzet székhelyét (rendelő címe), a körzet 9 jegyű háziorvosi szolgálat finanszírozási azonosítóját (NEAK-HSZ) vagy fogorvosi szolgálat esetén (NEAK-FIN) kódját, a praxis típusát (gyermek, felnőtt, vegyes, illetve háziorvosi vagy fogorvosi), valamint a praxisjog tulajdonjog változás hatálybalépésének napját.
Összefoglalva, a praxisjog átruházása egy összetett folyamat, amely jogi és pénzügyi szempontokat is érint.
tags: #praxisjog #atruhazas #illeteke