Az épületek energetikai tanúsítása és az alternatív szankciók
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása egyre fontosabbá válik a energiahatékonyság növelése és a környezetvédelem szempontjából. Az energetikai tanúsítvány igazoló okirat, amely az épület vagy önálló rendeltetési egység meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Az épületeket és önálló rendeltetési egységeket a 12 energetikai osztály egyikébe sorolják, és 2016. január 1-je óta az energetikai osztály jelölése két betűs.
Fontos tudni, hogy amennyiben a kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek a minimális megújuló energia részarány teljesítésére nem adottak, a követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető. Ez a szerkezetekre előírt általános energetikai követelményeknél szigorúbban hőszigetelt épületet eredményezhet, akár megújuló energia nélkül.
Az energetikai tanúsítás folyamata és a helyszíni szemle szerepe
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendelet hiányosnak tűnhet abból a szempontból, hogy nem tartalmaz előírást a helyszíni szemle lefolytatásának kötelezőségére. Mindazonáltal a szövegezésből egyértelműen kiderül, hogy a helyszíni szemle része kell, hogy legyen az energetikai tanúsításnak, és anélkül a tanúsítvány nem készíthető el szakszerűen. Az alátámasztó munkarésznek kötelező tartalmi része a helyszínen készített fotódokumentáció melléklet.
Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést. Tehát új épület használatbavétele esetén a kivitelezési dokumentáció és a felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell végezni a tanúsítást. A valóságban azonban a megvalósult épület hőszigetelése, szerkezetei és épülettechnikai rendszere is eltérhet a tervdokumentációban rögzített tartalomtól. Egyes esetekben a tervdokumentáció műszaki tartalmában is ellentmondások találhatóak. Ezen ellentmondások feloszlatásában fontos szerepet játszik a helyszíni szemle szakszerű lefolytatása.
Helyszíni szemle során tapasztaltam, hogy a tervdokumentációban szereplő anyagoktól és szerkezetektől eltérően valósult meg a fejlesztés. Az energetikai tanúsító felelős az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért és a valós állapotnak megfelelő tartalomért. Ennek ellenére növekvő tendenciát mutat a nem szakszerűen elkészített - helyszíni bejárás nélküli, nem a valóságot tükröző - tanúsítványok száma.
A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költségoptimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha az energiahatékonyság költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség.
Alternatív szankciók és jogi keretek
Az energetikai tanúsítással kapcsolatos szabályozásokon túlmenően, a jogrendszerben fontos szerepet játszanak az alternatív szankciók is, amelyek a hagyományos büntetések mellett vagy helyett alkalmazhatók. A C-391/24 Nolgers ügyben hozott ítélet rávilágít az alternatív szankciók felügyeletének és végrehajtásának uniós szintű kérdéseire.
Az alapeljárásban egy holland állampolgárt Belgiumban ítéltek el súlyos bűncselekmények miatt. Az elítélt kérte büntetésének Hollandiában történő végrehajtását, azonban a holland hatóságok több okból is elutasították kérelmét, többek között azért, mert a belga jog szerinti "büntetés-végrehajtási bíróság által fogva tarthatónak nyilváníthatóság" jogintézményének nem volt megfelelője a holland jogban.
Ez az eset rávilágít arra, hogy az egyik tagállamban hozott ítélet, különösen, ha az alternatív szankciókat vagy speciális felügyeleti intézkedéseket foglal magában, nem feltétlenül ismerhető el és hajtható végre automatikusan egy másik tagállamban. A 2008/947/IB tanácsi kerethatározat célja, hogy szabályozza az ilyen helyzeteket, és elősegítse az ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását. Azonban a kerethatározat hatálya elsősorban a szabadságelvonással nem járó büntetésekre vagy intézkedésekre terjed ki, míg a szabadságvesztés-büntetések vagy szabadságelvonással járó intézkedések kölcsönös elismerése és végrehajtása a 2008/909/IB kerethatározat hatálya alá tartozik.
A C-391/24 Nolgers ügyben felmerült kérdés arra irányult, hogy a 2008/947 kerethatározat alapján kérelmezhető-e egy olyan ítélet elismerése és végrehajtása, amelyben különleges feltételként zárt intézményben történő "bentlakásos kezelés" van előírva, és ez a kezelés nem jár szabadságelvonással. A Bíróság álláspontja szerint, amennyiben az ítélethez kapcsolódó feltétel nem minősül szabadságelvonással járó intézkedésnek, akkor az elismerés és végrehajtás iránti kérelem a 2008/947 kerethatározat alapján terjeszthető elő.
A Magyar Helsinki Bizottság is foglalkozik az alternatív szankciók alkalmazásával, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra és a börtönök túlzsúfoltságára. A szervezet kutatásokat végez a szabadságvesztés büntetés alternatíváit jelentő büntetések és intézkedések szabályozására és alkalmazására vonatkozóan, mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Miért nem váltunk 100%-ban megújuló energiára?
A bűnözéskontroll eszköztárának folyamatos változása, a kriminológiai kutatások és a politikai szándékok kölcsönhatása mind befolyásolják az alternatív szankciók rendszerének alakulását. A jogi keretek, mint a 2008/947 és 2008/909 tanácsi kerethatározatok, igyekeznek egységesíteni és megkönnyíteni a tagállamok közötti együttműködést ezen a területen.
tags: #tanusitvany #alternativ #szankciot