Rákospalota parasztház: dualizmus korabeli városi és vidéki életképek
Magyarországon a politizálás a dualizmus korában - legalábbis a századfordulóig - úri passziónak számított, annak ellenére, hogy 1910-ben a választójoggal rendelkező állampolgárok 62 százaléka paraszt (30 százaléka 10 holdon aluli kisparaszt), 16 százaléka kispolgár, 3 százaléka munkás volt.
A korabeli felfogás szerint azt a felnőtt férfit illette meg a választójog, aki képes önálló politikai véleményalkotásra. Ezért alkalmaztak vagyoni és jövedelmi cenzust, de értelmiségi cenzust (pl. írástudást) nem, így a választók 16 százaléka még 1910-ben is analfabéta volt.
1904-ben a választójoggal rendelkezők 57 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Korszakunkban nem pártokra, hanem egyes személyekre szavaztak, a jelölteket azonban növekvő mértékben a pártok állították, s azoknak programját képviselték.
Ugyan idestova 15 éve ingázom az országban, van, amihez nem lehet hozzászokni: a Budapest-Pécs távolság messze az egyik leg hosszabb és legunalmasabb, amit az ember megtehet hazánkban. A vonat esetében Sárbogárd és Dombóvár jelentenek kapaszkodót az időérzékét vesztett utazó számára, míg az M6-os autópálya kevés izgalmát és látványosságát az anno sokat szidott, ma már a táj egyhangúságát megszakító alagút-sorozat jelenti.
Az autót vagy IC-t választó hallgató és tanár így mi mással is üthetné el az időt, mint podcastok, azaz internetes rádióműsorok hallgatásával. Az aktuálpolitikai műsoroktól hemzsegő kínálatban viszont nehéz jó történelmi témájú adást találni.
Az immár 18 résszel rendelkező podcast-sorozatban 2021. szeptember 5-én került sor az intézet újabb, dualista Magyarországgal foglalkozó tudományos-ismeretterjesztő beszélgetésére, mely a korábbi, 20. százados tematikát tekintve némileg kilóg a sorból. Az adás a Monarchia története iránt érdeklődőknek izgalmas, 50 perces kalauzt jelent a Napvilág Kiadó új, Kérdések és válaszok a dualizmus kori Magyarországról, 1867-1918 című kiadványához.
A kötet apropóján a műsorban a könyvszerzők - Klement Judit, Cieger András és Egry Gábor - beszélgettek az ország dualizmus kori helyzetéről, az azt övező általános kérdésekről és vitákról. Minthogy a kötet maga is rendkívüli leleményességgel közelíti meg a témát, a műsorban szintén hasonló provokatív kérdésekkel nyit a moderátor: Elkerülhető lett-e volna Trianon? Igaza volt-e Kossuthnak a Kasszandra-levélben?
A politikai vita az ismeretterjesztő kötetben megjelenő összegzések mentén bontakozik ki: a Megosztó kompromisszum - Az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából. Az ellenkező hatás elérésének érdekében az aktualizálás szinte elkerülhetetlen, mely egybevág a PTI podcast-sorozatával, hiszen utóbbi esetben is a „közelebbhozás” élménye a cél. A kötet középpontjában egy nagyobb kérdés köré épül az összes szócikk, amire a szerző által is idézett „Monty Pythonos” áthallású felvetéssel kérdezünk rá: Mit adott nekünk a kiegyezés?
A fővárosban jelentek meg a különböző társadalmi mozgalmak, s a budapesti társadalomKözéjük tartozik Budapest modernizációs centruma: a fővárosban jelentek meg a különböző társadalmi mozgalmak, s a kapitális életet formálták a városi intézmények és társasági élet.
A főváros társadalmi szerkezete a dualizmus korában sokrétű volt: a módosabb polgárság a belvárosban, Lipótvárosban lakott, az arisztokraták városi palotái a Nemzeti Múzeum környékén, a nagypolgárság pedig a körútak mentén és a Várnegyedben. A kispolgárság nagy tömege a díszes körúti házak mögötti kis utcákban és a nagykörút vonalán kívül lakott.
A belvárosi lakások belső elrendezése és a társadalmi rétegek közti elhatárolódás világosan tükrözte a dualizmus kori Budapest társadalmának kettősségét: az első emeleteket lakják a tulajdonosok, míg a felső emeleteket a szegényebbek, a cselédek és a dolgozók foglalták el.
A polgárság mindennapjai a dualizmus korában szigorú illemszabályokhoz igazodtak: az asztalnál nem illendő felállni evés közben, a gyerekek tiszteletet tanultak, és a vendégségben is megvoltak a társasági szabályok. A szülőkkel szembeni tisztelet és a családi rangsor kiemelten fontos volt.
A polgár életmódját a kávéházak és az egyesületek adták meg: a fővárosban hétszáz kávéház működött, ahol beszélgetni, híreket cserélni és dolgozni lehetett. A kultúra és a szórakozás szorosan összekapcsolódott a gazdasági fejlődéssel: a művészetek, színházak, operák és kabarék virágoztak.
A dualizmus kori Budapest fejlődésének motorja a közlekedés és az infrastruktúra volt: a Lánchíd megépülése után gyors fejlődésnek indult a város, új hidak, a föld alatti vasút és a közlekedési hálózat bővülése zajlott. A századfordulón a város közművei kiépültek: vízvezeték, csatornahálózat, gáz- és villanyvilágítás terjesztése, valamint a postai és hírszolgáltatás fejlődése fokozódott.
A városképi változások mellett a Budapesti kultúra és az oktatás is erőteljesen megújult: a polgárok egyre inkább oktatásba fektettek, a város pedig a modernizáció központjává vált. A század végére Budapest Európa nyolcadik legnagyobb városává nőtte ki magát, lakóinak száma megháromszorozódott, és a város infrastruktúrája átfogó átalakuláson ment keresztül.
Ferenc József alakja és uralkodói gyakorlatának ábrázolása a korszak művészetében is visszatükröződik: a portrék és szobrok gyakran katonai öltözékben mutatják be a királyt, amely a korszak uralkodói ideáljait és a központi hatalom reprezentációját idézi. Ugyanakkor a politikai valóság lassú, de egyre nyilvánvalóbb válsággal küzdött, amit a gazdasági fejlődés, a nemzetiségi problémák és a Balkáni válságok súlyosbítottak.

Politikai helyzet a dualizmus kori Magyarországon - Gyorstalpaló
A századforduló Budapestjén a társadalmi rétegek között továbbra is megfigyelhető volt a kettősség: az úri középosztály és a kispolgárság, valamint a parasztság és a munkások elkülönülése mindennapi valóság volt, amelyhez a kultúra, az oktatás és a modern infrastruktúra is igazodott.
Az 1867-es kiegyezés politikai rendszerének végrehajtását és következményeit a történelmi emlékezetben többféleképpen értelmezték: megosztó kompromisszumként és középiskolai, közéleti diskurzust alakító témaként egyaránt megjelent. Karöltve a gazdasági és kulturális fejlődéssel, a dualizmus időszaka olyan sokrétű képet ad Budapestről és Magyarországról, amely a mai napig hat a város identitására és emlékezetére is.
tags: #rakospalota #paraszthaz #dualizmus
Népszerű bejegyzések:
- Parkside Residence az Esztergomi út közelében – XIII. kerület fejlődése
- Clark Hotel alapterveinek bemutatása a városi kontextusban
- Nagyatádi Városi Múzeum kockaházának látványvilága
- Hogyan hat a 2013. évi Földforgalmi törvény a tulajdonosokra?
- A termőföldre vonatkozó jogosultságok és kötelezettségek aktuális szabályozása
