Nagyatádi Városi Múzeum kockaházának története és látványvilága
A nagyatádi Városi Múzeum 1996. április 26-án nyílt meg, Nagyatád várossá nyilvánításának 25. évfordulóján. A múzeum a város legújabb kulturális intézménye, amely dr. Mike Imre közjegyző egykori családi házában kapott helyet. Az épület a 1920-as évek végén épült a város központjában, a Széchenyi téren, és ma is „Mike-ház”-ként emlegetik. A környezet gyönyörű: park, hatalmas vadgesztenyefák, kert sok fával és bokorral körülöleli az egységet.
Az alapítás évében a gyűjtemény 1427 műtárgyat számlált, amelyek azóta folyamatosan gyarapodtak. Jelenleg több mint 20.000 tárgyat, dokumentumot és fényképet őriz a gyűjtemény. 2014-ben két jelentős felajánlás révén bővült: katonatörténeti és haditechnikai anyagokkal, valamint nyomdatörténeti anyaggal. A Városi Múzeumban az állandó várostörténeti kiállítás mellett évente hat-nyolc időszaki tárlat nyílik.
A ház múltja és felújítása
Az államosítás után (1948) a „Mike-ház” a honvédség tulajdonába került, katonai rendészeti hivatal működött benne. A helyi alakulat felszámolása után az önkormányzat megvásárolta, és az új múzeumi funkciónak megfelelően alakította át. Szakonyi László építészmérnök tervei alapján visszaállították az eredeti külső formát és a szép homlokzatokat, a „katonazöldet” pedig kellemes sárgára festették. Belül egységes kiállítótereket hoztak létre, és a múzeum a város „kis ékszerdobozává” vált.
Az alapítás éve és a megújuló téma kapcsán a múzeumot 1996 áprilisában nyitották meg a város főterén, szemben a Gyógyfürdővel. A ház korszerűsítése és kibővítése során a külső és belső elemek harmonikus összhangban állnak a megújult Széchenyi tér polgári házaival. A gyűjtemény jelentőségére emlékeztet az is, hogy az 1970-es évektől kezdődően helytörténeti gyűjtőmunkát folytattak, amely idővel a kollégium bevonásával növekedett. Az összegyűjtött tárgyak között jelentős az ipartörténet és a helyi gyárak, üzemek anyaga, a törvényhatósági, oktatás- és egyháztörténeti emlékek, valamint az egyesületek és körök dokumentumai.
A gyűjtemény főbb tárlatai és témái
A gyűjteményben kiemelkedő a hajdani iparosok és gyárak működéséről szóló iratok, a zsinór- és paszománygyár, a fonalgyár, a konzervgyár, malmok és nyomda dokumentumai. Emellett fontos a piac- és kereskedelmi életre vonatkozó anyag, a város fürdőkultúrája és a különböző történelmi korszakokhoz kapcsolódó fotók. Az iskolatörténeti anyag a 20. század első felében működött polgári fiú- és leányiskolák dokumentumait és tárgyi anyagát foglalja magában. Az ipartörténeti gyűjtemény a helyi mesteremberek műhelyfelszereléseit és termékeit őrzi, továbbá a parasztság gazdasági tevékenységének tárgyi emlékeit (földművelés, állattartás eszközei, szövés-fonás, szőlőtermesztés és borászat).
2014-ben a gyűjteményt bővítő felajánlás révén jelentős katonatörténeti anyag került a múzeumba: több száz darab a Haditechnikai Park harci járműveivel. A múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és minél szélesebb közönség számára feltárja Nagyatád és környéke történeti gyűjteményét. A kiállítások dinamikusan változnak; a 19-20. század fordulójának eseményei és személyiségei is megjelennek az állandó kiállításban, amelyet időről időre frissítenek.
Kiállítások és egyedi darabok
Az egyik legértékesebb darab a kiállításban egy 17. század eleji kelengyeláda, amely a német származású Hohenlohe család tulajdonát is képezte. Valószínűleg magyar nyelvterületen készült, amit az intarziával díszített tulipánmotívumok is alátámasztanak. A kiállítások tematikus fotócsoportjai és tárlatai egy-egy településszerkezetet modelleznek körülbelül egy késsel-metaforikusan: a faluban, a házban és a határon túli kapcsolatok részleteibe engednek betekintést.
A kiállítások koncentrikus körei a baskortosztáni etnikai identitás és a helyi társadalom sokszínűségét tükrözik. A falut bemutató részeken a szántók, legelők, temetők és mecsetek ábrázolása mellett az udmurt és tatár vallási gyakorlatok és identitás rejtett értelmezései is megjelennek. A „házban” című egység a családi élettel és intézményi szocializációval foglalkozik, a színes fa- és téglaépületek a lakóházak történetét és a családi fotók világát villantják fel. Az iskola és a gyűjtemény kapcsolatát mutató részek a helytörténeti múzeum kiállítási módjában koncentrikus köröket alkotnak, és a korabeli oktatási intézmények életét, valamint a háborús korszakokat idézik meg.

A kiállítások megnyitói és a rendezvények, például előadások vagy könyvbemutatók egyre több látogatót vonzanak. A gyűjtemények megismerése során külön hangsúlyt kap a történeti anyagok dinamizmusa: a gyűjtemény folyamatosan gyarapodik és új dokumentumokkal, tárgyakkal és fotókkal bővül.
Helytörténeti és közösségi érték
A múzeum 2003-ban helytörténeti gyűjteménnyé minősítették, és ugyanebben az évben az önkormányzat Múzeumpártoló Önkormányzat címet is elnyerte. A gyűjtőterület Nagyatád és környéke közigazgatási területe, a helytörténeti témák kutatása és bemutatása pedig a fő feladat. A gyűjtemény a XIX-XX. század történetét öleli fel, különös tekintettel a hajdani iparosokra, üzemekre és a város gazdasági, kereskedelmi életére. Emellett megőrzik a medieval és kora újkori korszakok helyi relikviáit és a város életterét meghatározó tárgyi emlékeket.
Kapcsolódó szolgáltatások és a fürdő
Kuraj és italmasz. A múzeum épületével szemben található a nagyatádi fürdő, mely gyógyhatású termálvízzel és különböző gyógykezelésekkel várja a látogatókat egész évben. A fedett térben 34, 38 és 42 fokos gyógymedencék találhatóak, továbbá kádfürdők, finn szauna és átriumos medence is a vendégek rendelkezésére áll.
tags: #nagyatad #muzeum #kockahaz
Népszerű bejegyzések:
- Közös tulajdon zárának cseréje: eljárások és költségek
- Hozzájárulás személyes adatok kezeléséhez a társasházaknál
- Külső homlokzat színező vakolat vízszín minta útmutató részletek
- A Feneketlen-tó közelében felépített lakópark vitája
- Az osztatlan közös tulajdon és a területalapú támogatások közötti jogi összefüggések
