Régi házak Terézvárosban: történetek az Operaház, Zeneakadémia és Andrássy út környékéről

A budapesti kerületek történetét bemutató Fortepan-sorozatunk következő állomása Terézváros, vagyis a VI. kerület, ahol olyan épületeket találunk, mint az Operaház, a Nyugati pályaudvar, a Zeneakadémia vagy az Andrássy út.

Bár ezek a különleges helyszínek valójában nem változtak túl sokat az elmúlt bő száz évben, a körülöttük zajló élet teljesen más lett.

Terézváros történeti háttér

1777-ben kapta meg jól ismert nevét ( Terézváros) a VI. kerület.

A pesti magisztrátus Mária Teréziára és a királynő névadó szentjére, Avilai Szent Terézre is utalva nevezte el a városrészt, ahol kezdetben leginkább majorokat találhattunk.

Bár a környék ezt követően rohamos fejlődésnek indult, az 1838-as nagy árvíz hatalmas pusztítást végzett itt is.

Az építészet meghatározó vonalai

A Nyugati pályaudvar, az Operaház, a Zeneakadémia, az Orfeum/Moulin Rouge, vagyis a mostani Kálmán Imre Teátrum, az Andrássy út eleganciája pedig bő száz évre meghatározta a VI. kerület

Az Andrássy út körül földből nőttek ki a lélegzetelállító villák, ma ezekben nagykövetségeket, kulturális intézményeket találunk.

Az Edelsheim-Gyulai-villa egyike a kerület peremén, a Hősök tere szomszédságában található egyik legelegánsabb résznek.

Éjszakai élet és társadalmi rétegek

Az Operában és a Zeneakadémián a háború előtt egy magára valamit is adó arisztokratának illett időről időre megjelennie - az általunk választott fotón gróf Apponyi Albertet láthatjuk az oldalbejáratnál.

Bizony az olyan elegáns mulatók, mint az Arizona és a Parisiana vagy a Somossy Orfeum (az éjszakai szórakoztatóipar ragyogó csillagai) mellett a Zichy Jenő vagy az Ó utca környékén másodvonalbeli bordélyok is szép számmal akadtak.

1927-ben ezek közül sokat betiltottak, a legmodernebb éjszakai helyek azonban a szocializmus alatt is a VI. Oktogon (November 7. tér) környékén maradtak.

Az építészeti örökség és az egyes intézmények

Az Abbázia kávéház és a Három Holló környéke a művészeti élet fontos helyszínévé váltak, ahol a zenei és irodalmi élet is pezsgő volt.

A földszintes, U alaprajzú épületek mögött álló zsinagógák és vallási központok története szorosan összefonódik a kerület alakulásával.

A Szent István körúton nyílt Vígszínház például 1896-ban kapott helyet, míg a Nagykörúton kör alakú és környező épületek gazdag történeti emlékeket őriznek.

Zsidó emlékek és megőrzés

A Király utca a zsidónegyed főutcája volt, ma a déli oldala Erzsébetvároshoz, az északi a Terézvároshoz tartozik.

A környék épületeit jórészt jeles építészek tervezték, de az utca házainak megőrzése sokáig nem volt prioritás.

A zsidó közösség 1867-ben alapított leányárvaháza volt itt egykoron, 1937-ben Hajós Alfréd tervei szerint átépítették, ma már nyomokban sem őrzi eredeti alakját.

Példák a helyi épületekből

A terézvárosi emlékek közé tartozik a Király utca 8. szám alatti bérház Strasser Izidor műgyűjtő által építtetett háza, a Jókai tér 10. szám alatti szecessziós bérház Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, 1912-ben elkészültével.

A Liszt Ferenc tér 3. szám alatti báró Wodianer Albert palotája 1889-ben épült, a Liszt Ferenc tér 5. szám alatti bérház Bródy Ernő egykori lakhelye volt.

A Nagymező utca 8. szám alatti telken 1912-re épült bérház Pest első ötemeletes épülete lehetőséget nyújtott múzeumra és gyűjteményre, belső tereit kortárs művészek díszítették.

Az 1890-es években a zsidó közösséghez kapcsolódó imaházak és középületek épültek a Terézvárosban, például a Hunyadi téri vásárcsarnok melletti neológ imaterem.

A földszinti és emeleti zsinagógák között feltűnnek a római monumentalitást idéző homlokzatok és részletek, amelyeket több esetben felújítottak a rendszerváltás óta, de belső állapotuk továbbra is romlott.

Az ismeretek összefoglalása

A terézvárosi épületek között számos olyan emlék található, amely a zsidó közösség történetét, az ipari és kulturális életet, valamint a modern városfejlődést tükrözi.

Az Andrássy út korabeli palotái és a környező utcák olyan reprezentatív miliőt teremtettek, amely ma is meghatározza Terézváros arcát.

Fortepan-képek Terézvárosról a XVII-XX. századból: operaház, zeneakadémia, Andrássy út

Az 1990-es években és napjainkban is történelmi zsidónegyed emlékhelyei között a botlatókövek és a kisdísszelő emlékhelyek segítik az emlékezést, és felhívják a figyelmet a kerület örökségére.

  1. Terézváros történetszála: 1777, a kerület neve
  2. Andrássy út és a környező villák gazdag története
  3. Zsidó közösség és vallási intézmények
  4. Fontos középületek és kulturális intézmények

Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

tags: #regi #hazak #terezvaros

Népszerű bejegyzések: