Regi kismeretu tegla mediterran haz: falazóanyagtörténelem és energiamegtakarítási lehetőségek mediterrán stílusú házban
A magyar lakóépület-állomány egy nagy csoportját képezik az egy-két emberöltővel ezelőtt, téglából épült családi házak. Ebbe a csoportba tartozik az összes magyar háztartás körülbelül egynegyede, a családi házban élő háztartások 36százaléka, azaz közel egymillió háztartás - derül ki az Energiaklub NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményeiből. Sokszor halljuk, hogy „a régi házak falai még rendesen meg voltak építve”, „jó vastag falai vannak, miért kéne szigetelni”. Ezek azonban nagyrészt tévhitek.
A kisméretű téglák után a 60-as, 70-es években kezdtek megjelenni a lyukacsos téglák, mint például a B30. A kisméretű tömör téglafalak, és a B30 falazatok energetikai tulajdonságai is igen gyengék: ezek a falak 2,5-szer annyi hőt engednek át, mint amennyi egy ma épülő háznál követelmény. Az adatok szerint a régi típusú tégla családi házak átlagban közel 100 négyzetméter alapterületűek és három lakószobából állnak. Az itt élő háztartások 40 százaléka kazánnal, 17 százaléka konvektorral, 13 százaléka pedig kályhával fűt. A kályhákban tűzifát égetnek, a konvektorokban földgázt, a kazánnal fűtők háromnegyede gázzal, maradék egynegyedük pedig fával fűt.

Ezeknek a háztartásoknak kétharmada víztartályos bojlerrel állítja elő a meleg vizet, amelyek legnagyobb része elektromos árammal üzemel. Több mint ötödük átfolyós, jellemzően gázzal működő vízmelegítőt használ, a fennmaradó 10 százalék egy része pedig tűzhelyen melegíti a vizet, mások a kazán állítják elő. Jól látszik tehát, hogy a régi, téglából épült családi házaknak nem csak a falai, de a fűtési rendszerei is a legkevésbé hatékony megoldások közé tartoznak. Mindezek együttesen okozzák, hogy eme épülettípus fűtéséhez és a szükséges melegvíz előállításához négyzetméterenként 450-560 kWh energia elégetése szükséges éves szinten.
Legmagasabb a gázzal fűtő, a melegvíz előállításához pedig elektromos áramot igénylő berendezéssel rendelkező háztartások energiaigénye. Kissé alacsonyabb a fával fűtő háztartások energiafelhasználása, jóval alacsonyabb viszont a szén-dioxid-kibocsátásuk: míg egy gázzal fűtő átlagos régi téglaház évente 11 tonna széntartalmú kibocsátást ad ki, addig ugyanolyan méretű, fával fűtő szomszédaik - idális körülmények között - körülbelül egy tonnát.
Általános ökölszabály az, hogy az épülethéj hatékonyabbá tételével legelső lépésben az elszökő hőt célszerű megfogni. Mit jelent ez pontosan? A falak és a födém külső hőszigetelését, és a nyílászárók cseréjét - esetleg, ha nincsenek túlságosan elvetemedve, elöregedve, akkor az ablakok szigetelése is jó megoldás lehet, amíg össze nem spóroljuk a pénzt a cserére. A hőátbocsátási tényező az U-érték, amely a hőveszteség mértékét mutatja m2K egységben.
Az Energiaklub kiszámolta, hogy körülbelül milyen vastag szigetelésre van szükség ezekben az épületekben ahhoz, hogy a falak hőátbocsátási képessége elérje, sőt, kicsivel meghaladja az új építésű épületek falainak követelményértékét, ami ma 0,45 W/m2K. A kisméretű téglánál 12, a B30 téglánál pedig 10 centis polisztirolhab szigetelés már kielégíti ezt a követelményt, és ez igaz a kőzetgyapot szigetelőanyagokra is.
Az ablakok kiválasztásánál az U-érték fontos: a régen épült házak Geréb-tokos ablakokkal rendelkeznek, U-értéke durván 3 W/m2K körül alakul (rossz esetben akár 6), míg a mai hatékony ablakoknál 1 W/m2K körül van. Teljes ablakszerkezetként érdemes mérni.
A beruházások után a megfelelő hőszigetelés és nyílászáró-csere általában 50-60 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást, így az ilyen típusú épületek a B-C kategóriába kerülhetnek. A költségek nagyban függenek az épület jellemzőitől és a választott szigetelőanyagtól. A kutatás alapján egy átlagos modellépület, polisztirol szigeteléssel és átlagos piaci árakkal számolva körülbelül 1,5 millió forintba kerülhet.
30-40 ezer forintért már komoly szakértőt is meg lehet kérni házunk felmérésére. A különféle lakóingatlanokat sokféle anyagból és technológiával építették az idők során, így vásárláskor a falak anyaga és tulajdonságai gyakran döntő tényezők lehetnek.
A történeti áttekintés alapján a magyar tégla falazatok különböző korszakokban fejlődtek: a nagyméretű tömör téglától a lyukacsos, később a hőszigetelő téglákig és falazatokig. A kisméretű tégla egy nagy múltra visszatekintő falazóanyag, amely ma is megtalálható a régi házakban, de a modern energiatakarékosság érdekében érdemes lehet más, korszerűbb megoldásokat alkalmazni.

Különböző falazóanyagok összehasonlítása
- A kisméretű tömör tégla jó hőtároló tömeggel rendelkezik és kiváló hangszigetelő képességgel bír, de gyenge hőszigetelése miatt külső falra önmagában nem elégséges.
- A B30 égetett agyagtégla üreges szerkezetű, gyorsabb falazást tesz lehetővé, és jobban teljesít hőátbocsátás terén, mint a klasszikus tömör tégla, de külső falnak még mindig szükséges a megfelelő vastagságú hőszigetelés.
- A gázbeton és más blokktípusok jobb hőszigetelő képességgel bírnak, de hosszú távú tartósságuk és az élettartam-kérdések miatt bizonyos felépítéseknél korlátozottak.
- A Porotherm és hasonló hőszigetelő téglák ma elérhetőek és gyakran elfogadott választásnak számítanak a modern építésekben.
- A zsalu-kő és vályog hagyományos és természetes megoldások, melyek előnyösek lehetnek, ha megfelelően védettek nedvességtől és megfelelnek a korszerű energiahatékonysági követelményeknek.
A mediterrán ház energiahatékonysága a falazóanyagok fényében
A mediterrán stílusú házaknál gyakran jellemző a vastag fal és a belső udvaros elrendezés, amelyet a téglafalak és a megfelelő hőszigetelés kombinációjával lehet hatékonyan összehangolni. A régi kisméretű téglából épült falak gyakran jelentenek jó alapot a tömör falak hőtároló tömegének kiaknázására, de a modern energiahatékonyság szempontjából kívánatos a külső falak hőszigetelése és az ablakok korszerűsítése is.
37. Mladifest - Ifjúsági fesztivál - 3. nap délelőtt - közvetítés Medjugorjéból 2026.08.03.
Közvetlen gyakorlati lépések
- Épülethéj hatékonyabbá tétele: külső falak és födém szigetelése, valamint az ablakok szigetelése.
- U-érték figyelembe vétele ablakválasztásnál és teljes ablakszerkezet vizsgálata.
- Energiatanúsítvány készíttetése és energetikai szakértő felkérése a személyre szabott számításokhoz.
- Rétegrendszeres fal létrehozása, amely a teherhordó tömeg és a hőszigetelés előnyeit egyesíti.
A fenti összehasonlító szempontok és a magyar példák alapján elmondható, hogy a régi téglaépítésű házak energiahatékonysága nagyrészt javítható a korszerű szigetelésekkel és a hatékony ablakok beépítésével. A mediterrán ház esetében különösen fontos a belső tér hatékony hőmérséklet-szabályozása és a külső falak hővédelme, hogy a nyári hőterhelést is megfelelően kezelni lehessen.
| Falazóanyag | Hőátbocsátás (W/m2K) | Hangszigetelés | Jellemző előnyök |
|---|---|---|---|
| Kisméretű tömör tégla | Magas | Jó tömeget ad | Nagy hőtároló tömeg, jó belső hangszigetelés |
| B30 tégla | Közepes | Jobb, mint tömör tégla | Gyorsabb falazás, vastagság csökkenthető |
| Ytong | Nagy hőszigetelő képesség | Közepes | Nagy méretű falazó blokkok, könnyű megmunkálás |
| Porotherm (hőszigetelt falazóelem) | Alacsonyabb (0,21)* | Magas (RW 46 dB) | Könnyen falazható, vékonyabb fal lehet |
*A megadott érték az adott szerkezetre jellemző példás U-érték egy példában.
tags: #regi #kismeretu #tegla #mediterran #haz
