Selejtezési szabályzat egyéb szervezet lakásszövetkezetek számára

A 2. és a 3. § (1) bekezdésében, a 2. § (1) bekezdés szerinti „egyéb szervezetek” csoportján belül a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány, a lakásszövetkezet és más jogi formák közül a lakásszövetkezet a Tv. által előírt beszámolási és könyvvezetési kötelezettségek tárgyát képezi. A közhasznú jogállású egyéb szervezet szabályozása az Ectv. és a Tv. előírásainak összhangjára törekszik, hogy a beszámolók elkészítését és könyvvezetését a jogszabályi kereteken belül alakítsa ki.

A szervezet egységként való működtetése számos különböző alrendszert érint, például a beszámoló formáit, a könyvvitelt, a határozatok nyilvántartását, a belső ellenőrzést és a felügyeleti rendszert. A lakásszövetkezetek és társasházak speciális felügyeleti és nyilvántartási igényekkel rendelkeznek, amelyeket a 2013-2014-es jogi módosítások is tükröznek, és amelyeket a jelen szabályzat következetesen érvényesít.

A beszámolók és a könyvvezetés alapelvei

Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve, ha az év közben alakuló vagy megszűnő egyéb szervezetnél más a körülmény. A beszámoló lehet egyszerűsített beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló vagy teljes körű beszámoló, amelynek részleteit a Tv. és az e rendelet mellékletei határozzák meg. Az egyszerűsített beszámoló az 1. melléklet szerinti mérlegből és a 2. melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, míg az egyszerűsített éves beszámoló a 3. melléklet szerinti mérleget és a 4. melléklet szerinti eredménykimutatást tartalmazza.

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnek részletezett bontásban kell bemutatnia a bevételeket: értékesítés nettó árbevételét, aktivált saját teljesítmények értékét, egyéb bevételt és pénzügyi műveletek bevételét. A pénzügyi és infrastrukturális tételek pontos nyilvántartása kulcsfontosságú a belső és külső ellenőrzés hatékonysága érdekében.

A testületek és azok szerepe

A küldöttgyűlés a legfontosabb döntéshozó szervezet, amelynek hatáskörét és működését az Alapszabály és a törvények szabályozzák. A részközgyűlések kijelölése, a határozathozatal módja és a határozatok nyilvántartása mind a hatályos jogi előírásokhoz igazodik. A részközgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza a nyílt szavazás, kivéve a törvényi vagy alapszabály által megkívánt titkos szavazást. A határozatokat sorszámmal kell ellátni, és a szavazatok részleteit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A küldöttgyűlésen és a részközgyűlésen a meghívóban és a napirendben rögzített pontoknak és a tényleges határozatoknak összhangban kell lenniük. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a javaslatokra adott szavazatok számát, a választások esetén a megválasztott személyeket és a szavazatok mennyiségét. A határozatokat sorszámmal kell ellátni, és közzétenni a lakásszövetkezet honlapján, illetve érintettek részére kiadni.

A tagértekezletet az igazgatóság jóváhagyásával a küldött hívja össze és vezeti le. A tagértekezlet határozatképes, ha a jelenlévő tulajdonosok legalább 50% + 1 fő jelen van. Az igazgatóság létszáma 3 fő, és annak hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) vagy az Alapszabály határozza meg. A Tagértekezlet és a küldöttgyűlés közti információáramlás és a megismertetés biztosítása érdekében az igazgatóság gondoskodik a döntésekről szóló tájékoztatásról.

Igazgatóság és felügyelet

Az elnök irányítja a szövetkezet működését, gazdálkodását és képviseletét. Az elnök intézkedéseiről az igazgatóság előtt beszámol, és ezek szükség esetén felülvizsgálhatóak vagy megsemmisíthetők. Az igazgatóság ülései általában nyilvánosak, de a tapasztalat szerint a résztvevők jogkörei - kivéve a meghatározott kivételeket - korlátozottak lehetnek. A felügyelőbizottság független testületként ellenőrzi a belső folyamatokat és évente felülvizsgálja az egyszerűsített beszámolót és a költségvetést a közgyűlés előtt.

A zárt ülésre vonatkozó szabályok és a titkos szavazás lehetősége a jogszabályok szerint történik. A zárt ülésen határozat nem hozható, és csak a meghívottak vehetnek részt. Ha a feladat összetettsége indokolja, az igazgatóság Ad hoc bizottságot is létrehozhat, amelynek elnökét és tagjait az igazgatóság nevezi ki. A Bizottság beszámol a munkájáról, és szükség esetén díjazásra jogosult.

Nagyképesítések és közzététel

A könyvvizsgálat kötelezettsége a bevétel mértékétől és egyéb jogszabályok előírásaitól függően kerül meghatározásra. A közzététel és a nyilvánosságra hozás ellenőrzött és átlátható formában történik, és a határozatok közzététele a honlapon történik, továbbá a kivonatokat az érintett személyek részére elküldik.

Az egyéb szervezet nyilvántartása és beszámolói jelenleg a cégbíróságokon keresztül történik, és bár a lakásszövetkezetek száma közel 1300, a felügyeleti teher viszonylag kis, de a jogi keretek folyamatosan alakítják a felügyeleti környezetet. A jogszabályok változásai hatással vannak a beszámolók és közzététel kötelezettségeire, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlására is.

tags: #selejtezesi #szabalyzat #egyeb #szervezet #lakasszovetkezet

Népszerű bejegyzések:

• Belterületbe vonás lehetősége külterületi ingatlanok esetén
• Elővásárlási jog: törvényi és szerződéses lehetőségek magyarázata
• Bejegyzés az elengedett követelésekről és illetékről: adózás előtti eredmény
• Baja Vagyon Zrt. ingatlan árverések és vagyonhasznosítás részletes ismertetése: jogi kitekintés
• Garázsfeljáró betonozásának technológiája