Solymári vár alaprajz és története
A solymári vár a Budai-hegység északnyugati nyúlványán emelkedik, és több mint 760 éve gazdag történelmével hívja fel magára a figyelmet. A település első írásos említése 1266-ból származik, azonban a vár csak később, a 14. század közepén, valószínűleg 1355 és 1390 között épült fel. Első tulajdonosa vélhetően Csáktornyai Lackfi István nádor volt, aki a kis alapterületű főúri kővárat emeltette fel, amely elsősorban reprezentációs célt szolgált.
A vár építése és ősi funkciója
A solymári vár építéséről pontos adatok nem maradtak fenn, de az írott források szerint 1390-ben már működött, hiszen megemlítik a várnagyot, Chanouchi Benedeket. A vár alapterülete csekély volt, és inkább a középkori főurak kényelmét szolgálta, mintsem hadászati fontosságot töltött be. Ezt támasztja alá az is, hogy eredeti funkcióját tekintve inkább a hatalom szimbóluma volt, és nyugodt pihenést biztosított a lakók számára. Csáktornyai Lackfi István és családja birtokában a solymári vár ugyanakkor fontos főúri központnak számított egészen a nikápolyi csatáig.
A vár fejlődése és átépítései
Az évszázadok során a vár többször cserélt gazdát, és jelentős átépítéseken esett át. Különösen fontos korszakot jelentett Zsigmond király és II. Ulászló uralkodása, akik alatt a vár állapota és funkciója változott, és megkísérelték hadászati szempontból is megerősíteni az erődítményt. A török veszély közeledésével keleti irányba öregtorony, nyugati irányba figyelőtorony, valamint belső várfal épült, így a vár inkább vált erődítménnyé, mint egyszerű palotává.
A reneszánsz időszakból származó kőtöredékek és a feltárt régészeti leletek egyértelműen mutatják, hogy az épületet igyekeztek korszerűsíteni a töltények és tűzfegyverek korának követelményeihez, bár e korszakra a vár már kevésbé volt védhető.
A várháborús időszakok és pusztulás
A mohácsi csata után a vár vereségeket szenvedett, a környéket rendszeresen fosztogató török lovas csapatok jelentősen megrongálták az épületet. 1541 után, Buda török kézre kerülésével a térségben az ostromok és fosztogatások megszaporodtak, és vélhetően már ekkor felégették a solymári várat. Az egyik elmélet szerint az ott élő őrség és falusiak elmenekültek, míg a várat a budai várnagy parancsára gyújtották fel, hogy a törökök ne foglalhassák el. Más vélekedés szerint a támadók okozták a tüzet szándékosan.
A XVIII. század során a betelepülő sváb lakosság elhordta az építmény köveit építőanyagként, így a vár maradványai tovább pusztultak és a föld alatt kezdtek feledésbe merülni. A vár pontos helyét és állapotát csak a 20. század elején sikerült ismét beazonosítani.
Régészeti feltárások és helyreállítás
Az elveszettnek hitt solymári várat 1929 és 1940 között Valkó Arisztid lelkes amatőr régész tárta fel részlegesen, aki majdnem tíz évig dolgozott a helyszínen. A betelepülő lakosság által elhordott köveket és romokat őrző emlékekből és a föld alatti alapokból rekonstruálták a vár egy részét. A 1990-es évek végétől indult meg a tudományos alapú kutatás és helyreállítás, amely során feltárták az ovális alakú várfalakat, vaskos öregtornyot, lakóépületek maradványait és a várudvar kútját is.
A 2005-2006-os nagyszabású rekonstrukció célja nem a teljes középkori eredet visszaállítása volt, mivel a részletek nem ismertek pontosan. Ehelyett az épületeket részben visszahozták a mai látogatók számára élvezhető formába. A vár egykori palotaszobájában jelenleg kis kiállítás mutatja be az épület és annak lakóinak történetét.
A vár ma és a kirándulási lehetőségek
A solymári vár napjainkban népszerű kirándulóhely, amely könnyen megközelíthető családok számára gyerekekkel, babakocsival, sőt kutyával is. A Mátyás-dombra vezető út jól jelzett, és a vár területén található szabadtéri kiállítás, várkert fából készült színpaddal, díszes vízköpős kúttal, valamint árnyas pihenőhelyekkel várja a látogatókat.
A várból kellemes panoráma nyílik a környékre, többek között a Budai-hegység, a Hármashatár-hegy, Pilis és a vörösvári medence látható. Ez a szép, csendes hely ideális rövid kirándulásokhoz, hiszen Budapest és Szentendre közelsége bővíti a környék további programlehetőségeit.
Érdekességek és alternatív elméletek
A solymári vár építésével és tulajdonosaival kapcsolatos kutatások során több alternatív elmélet is született. Egyes amatőr kutatók úgy vélik, hogy az eddigi várromok nem egy királyi várhoz, hanem a pálos rend egyik központi kolostorához, a Szent Lőrinc-várkolostorhoz tartoznak. Ez az elmélet Tamáska Pál nevéhez fűződik, aki a történelem egyes írásos anyagai alapján a vár helyét Piliscsaba-Tinnye-Perbál hármashatár közelébe helyezné át.
Mindemellett az egykori vár birtokosai között számos jelentős történelmi személyiség tűnik fel: Luxemburgi Zsigmond király felesége, Cillei Borbála, Luxemburgi Erzsébet, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Podmaniczky János is rendelkezett birtokai között a solymári várat.
Fontos évszámok a solymári vár történetéből
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1266 | Solymár első írásos említése birtokadományozás kapcsán |
| 1355 | Lackfi család megvásárolja a területet |
| 1390 | Ekkorra már felépül a vár, említik az első várnagyot |
| 1496 | II. Ulászló király vadászkastélyként használja |
| 1528 | Bakics Pál hadvezér tulajdonába kerül |
| 1541 | Buda török kézre kerülése; a vár felgyújtása és elhagyása |
| 1929-1940 | Valkó Arisztid feltárásai |
| 1990-es évek vége | Komolyabb régészeti kutatások és helyreállítási munkák |
| 2005-2006 | Nagyszabású rekonstrukció a vár újraépítésére |
A solymári vár madártávlatból - Drónfelvételek
tags: #solymari #var #alaprajz