Nemzeti Színház Budapesten: alaprajz és helyszínnevek részletes ismertetése
A budapesti Nemzeti Színház IX. kerületében található, a Bajor Gizi park 1. szám alatt. Az épület 2002-ben nyílt meg, de története egészen a 19. századig nyúlik vissza, amikor is a Pest megyei és fővári színházi tradíciók kezdetét vették. Az új intézmény 2000-ben jött létre a Nemzeti Színház Rt. megalapításával, és az építkezés 22%-ban közadakozásból, 78%-ban központi költségvetési forrásból finanszírozott.
Helyszín és történeti háttér
- A budapesti Nemzeti Színház az 1883-1992 közötti Dunapart teherpályaudvar helyén álló apportált telken épült, majd 2002-ben nyílt meg az új teátrum a Bajor Gizi park 1. szám alatt.
- A történetben fontos szerepet játszott a Pesti Magyar Színház története: 1837-ben nyílt meg ezen a helyen, és az 1840-es évektől állami tulajdonba került. Ebből alakult ki később a Nemzeti Színház hagyománya, amelyet a magyar jogi kereteken belül folytattak tovább.
- A 20. századi átépítések és átmeneti helyszínek (Blaha Lujza tér, Hevesi Sándor tér) után 2000-ben indult meg az új Nemzeti Színház építése a Duna-parti területen, amely 16 hónap alatt elkészült a kor technikai igényeinek megfelelően.
Építészet és tervezés
Az épület tervezője Siklós Mária volt, míg a projekt vezetése Schwajda György kezében összpontosult. A színház kapuit 2002. március 15-én nyitotta meg hivatalosan, a Madách Imre: Az ember tragédiája című előadással.
Az épület három fő részre tagolódik, melyek központi eleme a köralaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló teátrumi mag. Az összterület a szabadtéri színpaddal együtt 20 844 négyzetméter.
Nézőtér és főszínpad
- A nagyszínház 619 férőhelyes; a nézőtér három szinten nyílik: zsöllye (I. emelet), balkon (II. emelet) és karzat (III. emelet).
- A nézőtér nagyjából két szintű, a földszinti rész kétszekciós kialakítású (zsöllye és balkon), a harmadik emelet a karzat.
- A nézőtér mennyezetét egy ovális kupola zárja.
- A főszínpad mérete 24x17,90 m; magassága körülbelül 28 m a külső magasság.
Stúdiószínház és harmadik játszóhely
A Gobbi Hilda Színpad a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és tetszőlegesen variálható térként funkcionál. A harmadik játszóhelyet Kaszás Attila nevéről nevezik, amely a főépület harmadik szintjéről megközelíthető. A nézők a harmadik szint felől juthatnak be a klub- és előcsarnórészletekhez.
Próbaház és technika
- A színdarabok előkészítését három próbaterem szolgálja: Balett Terem (2. emelet), Kaszás Attila Terem (4. emelet) és Panoráma Terem (5. emelet).
- A negyedik emeleten a Kaszás Attila Teremhez kapcsolódóan professzionális felvételek készítésére alkalmas hangstúdió üzemel.
- A szcenikai koncepciót Ölveczky Miklós nevéhez kötik, az operatív kivitelezést pedig a Wiener Brückenbau vette át a külföldi beszállítók közreműködésével; a vasfüggönyön túli technikai berendezések kiépítését és a szükséges valutát megkötött szerződésekkel biztosították.
Főépület és anyaghasználat
- A homlokzatok és oldalsó tömegek tömör megjelenése nemes burkolattal (nyugati és keleti oldalakon) valósult meg. A belső terekben carrarai márvány és más minőségi burkolatok jelennek meg.
- A belső terekben a díszítés fontos eleme volt Victor Vasarely művészeti bevonása a homlokzatokra, illetve a kísérőtömegek esztétikai tagolása révén.
- A főhomlokzat előtti tér alatt 50 gépkocsi befogadására alkalmas fedett parkoló készült.
Színpadtechnika és felszerelés
A színpadtechnikát a korszak legkorszerűbb vívmányainak megfelelően tervezték. A legjelentősebb elemek közé tartozik a forgószínpad, a díszletbeépítés és a zenekari árok, melyek egyedi méretezésűek és lehetővé teszik a komplex előadások zökkenőmentes lefolytatását. A fedett parkoló és a központi tolóelemek biztosítják a gyors közlekedést a színpadi és backstage területek között.
A díszlet- és világítástechnika részletes paraméterei nagy részben a tervdokumentációra támaszkodnak, amely a példátlanul gyors kivitelezést és a modern technikát egyesítette. A színpadtechnikai berendezések közé tartozik a forgószínpad, a díszlet-beadó nyílás és a különböző mozgatható elemek rendszere, amelyek a gyakorlati kivitelezés során kerültek meghatározásra.
Értékes művészeti részletek
Az épületen megtalálható két releváns kerámia-mű egy Victor Vasarely alkotása 1977-ből, mely a színház északi és déli homlokzatát díszíti. A homlokzatok és oldalsó tömegek kiemelt megoldásai pedig a hagyományos és kontemporári művészeti elemek ötvözését mutatják.
A Nagyszínpad és a Studio közötti különbségek és kapcsolatok, valamint a nézőtér három szintje és a karzat elhelyezkedése fontos, hogy megértsük a közönség és a technika közötti dinamikát. A főépület harmadik szintjéről a látogatók a nagyszínházi nézőtér felé vezető utat és a technikai tereket is megközelíthetik.
Vizuális anyagok és multimédia
Az épület három részre tagolódása, a lépték és a technikai részletek részletes ismertetése lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerjék az intézmény egyedülálló szerkezetét és a rekonstrukciók során felhasznált modern megoldásokat. A nézőtér és a főszínpad közti kapcsolatok, a különböző színházi terek funkcionális felosztása mind hozzájárulnak a modern magyar színházi kultúra arculatához.
| Rész | Kapacitás | Jelleg |
|---|---|---|
| Nagyszínpad nézőtér | 619 fő | Kétszintes, zsöllye/balkon/karzat |
| Gobbi Hilda Színpad | 160-200 fő | Stúdiószínpad |
| Kaszás Attila Terem | 80-100 fő | Kis előadótér |
tags: #szinhaz #alaprajz #helyseg #neve