Tagi kölcsön elengedésének illetéke és jogi-számviteli következményei

A tagi kölcsön a gazdasági társaságok számára egy rugalmas pénzügyi megoldás lehet akkor, amikor átmeneti likviditási gondjaik támadnak. Nevéből is sejthető, hogy ez a fajta kölcsön a társaság tagjától származik, tehát a tulajdonos (vagy tulajdonosok) biztosítanak átmeneti forrást saját cégük működéséhez. A tagi kölcsön viszont nem tőkét, hanem ideiglenes forrást biztosít, amit a társaság kötelezettségként tart nyilván.

A kölcsön nyújtása nem történhet formálisan vagy „kézfogással” - kötelező róla írásbeli szerződést kötni. Ez a dokumentum szolgál alapul minden későbbi vitás helyzetben. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kamatozás feltételeit is. Alapvetően a tag kamatot kérhet a kölcsön után, de a Polgári Törvénykönyv lehetőséget biztosít kamatmentes (úgynevezett szívességi) kölcsön nyújtására is - ezt szintén egyértelműen rögzíteni kell a szerződésben.

Milyen módon szűnhet meg a tagi kölcsön?

Egyszerű visszafizetés - A legkézenfekvőbb megoldás, ha a társaság visszautalja a tag részére a kölcsön összegét.
Kompenzáció - Ha a cégnek és a tagnak egymással szemben fennálló tartozásai vannak (például a cég követel pénzt egy tagtól nyújtott szolgáltatásért), lehetőség van a kölcsön összegének beszámítására.
Elengedés - Előfordulhat, hogy a tag egyszerűen elengedi a követelését.
Tartozásátvállalás - Harmadik személy átvállalja a kötelezettséget, így az átvállaló lesz az új kötelezett.
Apport / követelés apportálása - A tag a fennálló követelését a társaságba apportként beviheti és ezáltal tőkésítheti a céget.

Az elengedés és az illeték: alapelvek

Ha a kölcsönt elengedő személy magánszemély, akkor a gazdasági társaságnak ajándékozási illetéket kell fizetnie. Az illeték mértéke 18%, amennyiben az elengedett összeg meghaladja a 150.000 forintot. Például 1 millió forint elengedése esetén az illeték 180.000 forint. Ezen felül még társasági adó is fizetendő - jelenlegi mértéke 9%, azaz 90.000 forint.

Ha viszont a kölcsönt elengedő fél gazdasági társaság, az elengedés nem esik ajándékozási illeték alá, mivel a cégek közötti követelés-elengedést a törvény mentesíti. A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - illetékmentes.

Számviteli és adózási következmények az elengedésnél

Amikor ugyanis a tag lemond a követeléséről a társaság javára, utóbbi azt elengedett kötelezettségként számolja el, és emiatt rendkívüli bevétele keletkezik. A tagi kölcsön elengedését a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 77. § (3) bekezdés l) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ennek következményeként az elengedett összeg növeli a társaság adózás előtti eredményét, tehát társasági adó (jelenlegi mérték: 9%) fizetési kötelezettség keletkezhet.

Ha a kölcsönt elengedő fél magánszemély és azután kamatot kap, felmerül a személyi jövedelemadó (SZJA) kérdése. Ha az elengedés magánszemély javára történik, akkor nincs társasági adóalap növelési kötelezettség a magánszemély részéről, viszont a magánszemély jövedelme után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is keletkezhet.

Tartozásátvállalás és illeték

A tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződéses összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) az egyéb bevételek között kell kimutatni. A tartozásátvállalás illeték szempontjából is hasonló megítélésben részesül, mint a követelés elengedése.

Az Itv. 2. § (4) bekezdése értelmében tartozásátvállalás útján történő vagyonszerzés esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében mentes a 18 százalékos mértékű ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése.

Követelésapport és tőkeemelés

Ha egy társaság nem rendelkezik a tagi kölcsön visszafizetéséhez szükséges forrásokkal, lehetősége van a jegyzett tőke emelésére oly módon, hogy a tagi kölcsönt nyújtó tag a fennálló követelésének az apportálásával tőkésítheti a társaságot. Követelésapportra - vagyis a tag által nyújtott kölcsön nem vagyoni hozzájárulásként történő átadására - a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:10. § (1) 2) bekezdése, 3:99. § (1) bekezdése illetve 3:198. hivatkozik.

Mivel ingyenes jövedelemszerzés nem történik, bevétel elszámolására nem kerül sor, így az ügylet a társaság eredményét nem érinti, tehát a kölcsön apportálásának nincs társasági adó vonzata, feltételezve, hogy a tag ugyanakkora összegű részesedést kap, mint a követelés (a tőke és a követelésapport tervezett időpontjáig számított kamat) értéke. A tagi kölcsön apportálásával megvalósuló tőkeemelés kapcsán a magánszemélynek a tőkeemelés időpontjában nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a kölcsönt a magánszemély az adózott jövedelméből nyújtotta a társaság részére. A tagi kölcsön apportálása révén végrehajtott tőkeemelés során ajándékozási illetéket sem kell fizetni.

Illetékbejelentési szabályok

Az Itv. 91. § (2) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az elengedés esetén a társaságnak a tagi kölcsön elengedését, illetve a tartozásátvállalást a jogügyletről készült okirat keltétől számított 30 napon belül kell bejelentenie az adóhatóságnak az AVBA nyomtatványon vagy e-papíron keresztül. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező.

2026. január 1-jei változás: fontos mentesség végelszámolásnál

Ha jól csinálod, a tagi kölcsön elengedése végelszámoláskor mostantól illetékmentes lehet. Az új szabály egy mondatban: ha a magánszemély tulajdonos által nyújtott tagi kölcsönt a végelszámolás keretében engedik el, és a végelszámolás a cég cégjegyzékből való törlésével zárul, az ajándékozási illetéket nem kell megfizetni. A jogszabályi alap: az illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) 17. § (1a) bekezdés új e) pontja, amelyet a 2025. évi LXXXIII. törvény vezetett be.

Két feltétel kell hozzá, együtt: az elengedés a végelszámolás alatt történjen meg (nem előtte, nem utána), és a végelszámolás a cég tényleges törlésével záruljon. Fontos, hogy a 18%-os főszabály mindenhol máshol megmarad. Ha működő cég közben engedi el a tulajdonos a tagi kölcsönt (mondjuk a tőkehelyzet javítására), akkor jön a 18% illeték. Csak a végelszámolásra szól a kedvezmény.

Az átmeneti rendelkezés (Itv. 102/K. §) szerint az új mentességet a 2026. január 1-én még véglegesen el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. Tehát ha tavaly év végén indult egy elengedés, és a NAV még nem hozott jogerős határozatot, akkor is élvezheted a kedvezményt.

Mennyi a megtakarítás és mi marad kockázat?

Például 30 millió Ft tagi kölcsön elengedésénél, ha a cégnek nincs elhatárolt vesztesége, 30 millió Ft × 9% = 2 700 000 Ft társasági adót kell fizetni az elengedett összeg után. Az illeték (5,4 millió Ft) viszont eltűnik, tehát összességében 2,7 millió Ft tiszta megtakarítás marad a 2026-os szabály miatt. Ha van elhatárolt veszteséged, azzal csökkentheted az adóalapot, viszont a Tao tv. 17. §-a alapján legfeljebb az adóévi adóalap 50%-áig használhatod fel egyetlen évben.

Egy másik csapda: a NAV az elengedés bejelentését gyakran felhasználja arra, hogy visszamenőleg ellenőrizze: a tagi kölcsön összege fedezve volt-e a magánszemély adózott jövedelmével. Ha mondjuk évek óta minimálbéren van a tag, de 30 millió forintos kölcsönt adott a cégnek, abból személyes vagyonosodási vizsgálat lehet, kamatokkal és bírsággal. Ezért a tagi kölcsön szerződésén túl őrizz meg minden bizonylatot a forrásra vonatkozóan - banki kivonatot, befizetési igazolást.

Gyakori hibák, amelyek csapdába vihetnek

A végelszámolás megszakad: ha menet közben meggondoljátok magatokat, és visszatértek a működéshez, vagy felszámolásba kerültök, a felfüggesztett illeték "életre kel" és késedelmi pótlékot is kell fizetni.
Túl korai elengedés: ha a tagi kölcsönt a végelszámolás megindítása előtt engedted el, nem érvényesül a mentesség.
Tartozásátvállalási konstrukciók csapdája: magánszemély által vállalt átvétel esetén nem alkalmazható az új illetékmentesség.
Forrásigazolás hiánya: a NAV vizsgálhatja a pénz eredetét, ezért banki bizonylatokat, befizetéseket meg kell őrizni.

Mikor érdemes a végelszámolást megindítani?

A féléves portfólió-tisztítás (a június-júliusi szezon) ideális indítási időpont. Egyszerűsített végelszámolás: a megindításától számítva legfeljebb 150 nap alatt kell befejezni. Normál végelszámolás: 3-12 hónap a tipikus időtartam, törvényi maximuma 3 év. Ha most (júniusban-júliusban) megindítod a végelszámolást, és nincs vitás követelés, NAV-ellenőrzés vagy összetett vagyontárgy, akkor a cégtörlés reális esetben 2027 első felére eshet.

Alternatív megoldások a tagi kölcsön rendezésére

Az engedményezés egy kevéssé ismert megoldás. Lényege: a tag (mondjuk te) nem a cégnek engedi el a tagi kölcsönt, hanem ingyenesen átruházza a követelést egy egyenes ági rokonra (gyermekre, szülőre). Az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja szerint az egyenes ági rokonok között ingyenes vagyonjuttatás teljes mértékben mentes az ajándékozási illeték alól. Az engedményezés tehát nem helyettesíti a végelszámolást, inkább egy másik kérdést old meg: hogyan tervezd a tagi kölcsön sorsát a családon belül.

Ellenőrző lista a portfólió-tisztításhoz

Van olyan ülő, inaktív céged, aminek a megszüntetését eddig a tagi kölcsön akadályozta?
Magánszemély tulajdonostól származik a tagi kölcsön? (A kedvezmény csak rá vonatkozik.)
Megvannak a tagi kölcsön szerződései, banki bizonylatok, forrásigazolás?
Számoltad, mekkora a TAO-vonzat, és van-e elhatárolt veszteség?
Vannak még értékes vagyontárgyak a cégben?
Külső hitelezői tartozások rendezhetők a végelszámolás keretében?
Van egy könyvelő, adótanácsadó vagy ügyvéd, aki végigviszi a végelszámolást?
Az időzítés: 2026-os elengedés és a cég tényleges törlése a célod (nem szakítjátok meg menet közben)?

Mit tehet, ha törölték vagy korlátozták a fiókját?

Mit tegyél most?

Ha a cégben lévő tagi kölcsön visszafizetése problémát vet fel, célszerű ügyvédi segítséget kérni. A tagi kölcsön rendezése - különösen, ha végelszámolásra készülsz - olyan terület, ahol egy egyedi számítás nélkül nehéz jó döntést hozni. Mennyi az elhatárolt veszteséged? Mekkora a TAO-vonzat? Vannak-e ingatlanok? Milyen forrást tudsz igazolni a tagi kölcsön mögé? Ha még nincs könyvelőd, vagy a mostani nem otthonos a végelszámolásokban, érdemes szakembert bevonni.

Lehetőség	Illeték	TAO hatás
Tulajdonosi elengedés (működő cég)	18% (magánszemély esetén)	Elengedett összeg bevétel, TAO alap növekedés
Tulajdonosi elengedés végelszámolás alatt, cég törléssel	0% (feltételekkel, 2026-tól)	Elengedett összeg bevétel, TAO alap növekedés
Követelés apport (tőkeemelés)	0%	Nincs TAO hatás, ha megfelelő elszámolás történik
Tartozásátvállalás (magánszemély átvállalása)	18% lehet	Elengedett összeg bevétel, TAO hatás

Ha szakmai kérdése van, keressen minket bizalommal, készséggel állunk rendelkezésére! Kérje ajánlatunkat - töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak. A tagi kölcsön kivezetése és a végelszámolás minden esetben egyedi mérlegelést igényel.

tags: #tagi #kolcson #elengedesenek #illeteke