Társasházak adóbevallásának postázása
A társasházak adózási kötelezettségei összetettek, és a jogszabályi környezet folyamatosan változik. Ez a cikk áttekintést nyújt a társasházak személyi jövedelemadó-bevallásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, különös tekintettel a bevallás benyújtásának módjára és a gyakran előforduló hibák elkerülésére.
A társasház mint adóalany
A társasház egy speciális jogi intézmény, amely alapító okirattal jön létre. Bár nem jogi személy, adóalanyként mégis kötelezettségekkel rendelkezik, különösen a közös név alatt megszerzett jövedelmek után. A társasházak többsége, bár vállalkozási tevékenységet nem folytathat, jellemzően a közös tulajdon hasznosítása révén, illetve egyéb formákban (például támogatás, kamat) jövedelemre tesz szert. A társasházak sokszínűségük ellenére, a közös név alatt megszerzett jövedelmeik után egységesen kizárólag a személyi jövedelemadó (Szja) törvény alanyaiként adókötelesek.
A társasház adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik. A bevételek közül meghatározott körre a Szja törvény úgy írja elő a jövedelem-számítás, az adómegállapítás és megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne (a társasház „quasi magánszemély”). E bevételi körbe a társasház bevételei közül azok tartoznak, amelyek a Szja törvény ún. „Külön adózó jövedelmek” fejezet-cím alatt találhatóak.
Társasház esetében is előfordulhat ingóságok értékesítése (például feleslegessé vált kazán, irodabútorok, kerti hinta, számítógép). Ekkor alkalmazni kell azt a szabályt, amely szerint az ingóságok értékesítéséből származó éves bevételből, ha az nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem kell jövedelmet megállapítani. Az évi 200 ezer forintot el nem érő jövedelmet a bevallásban nem kell feltüntetni. Ha az adóévben megszerzett, ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 200 ezer forintnál több, akkor a jövedelem teljes összegét be kell vallani, de csak a 200 ezer forint feletti összeg után kell a 16 százalék adót megfizetni.
A közös tulajdonban lévő ingatlanrész (például garázs, házmesterlakás) átruházására a törvény külön előírása szerint a társasház magánszemély tulajdonostársait választási lehetőség illeti meg. Ha a közgyűlés határozata alapján az ebből származó bevételt a magánszemély tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában megkapják, egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek. Ekkor a kiosztott összeg nem része a társasház adóalapjának. Ugyanakkor a nem magánszemély tulajdonostársak esetében, és egyébként is, ha a magánszemély tulajdonostársak részére nem történik felosztás, az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni.
A többi bevételből (bérleti díjak, közös rezsire beszedett összegek, támogatások stb.) le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, felújításra az adóévben befizetett összegeket, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább-számlázott ellenértékét, az adómentes bevételeket (például a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatást, adómentes közcélú juttatást, kártérítést, biztosítási szolgáltatást), a hitelként, kölcsönként, vagy a hitel, kölcsön visszafizeteként kapott összegeket, a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból felújításra, korszerűsítésre kapott összegeket.
Az előzőek szerint megállapított jövedelem, illetve a levonások után fennmaradó bevétel után az adó mértéke 16 százalék.
A nem kifizetőtől (magánszemélytől, külfölditől) származó adóköteles bevételből az adót negyedévenként kell a társasháznak befizetnie az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedévet követő hónap 12-éig. Ilyen esetben - mivel az adó megállapítására a társasház kötelezett - a bevételt és az adót az adóévet követő május 20-áig be is kell vallania a társasháznak.
A társasház a tulajdonostársak közös ügyeinek intézőjeként kifizetőnek minősül, az ebből eredő kötelezettségeit ugyancsak teljesítenie kell. Tehát, ha magánszemély (közös képviselő gondnok, takarító, karbantartó stb.) számára adóköteles járandóságot fizet, a törvények előírásai szerint adóelőleget kell levonnia, adót, járulékot kell megállapítania, havonta (a 1408-as számú nyomtatványon) bevallania, befizetnie, igazolást kell kiállítania, és adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.
Ha a társasház tulajdonostársainak közössége által közös név alatt megszerzett adózott jövedelemből a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában részesülnek:
- magánszemély esetében további adókötelezettség nincs;
- társasági adóalany esetében az adózás előtti eredményt csökkenti a bevételként elszámolt részesedés.
A társasági adóalany tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.
A társasházak 2013.évi adóbevallásának teljesítésére a 1341-es számú nyomtatvány szolgál, amely letölthető a NAV honlapjáról és alkalmazható a NAV honlapjáról szintén letölthető nyomtatvány-kitöltő program is. Ezen a bevallási nyomtatványon kell tehát a társasház, (társasüdülő) tulajdonközösségének - a nem kizárólag magánszemélyekből állóknak és azoknak is, ahol a tulajdonostársak között egyáltalán nincs magánszemély - bevallania a közös név alatt 2013-ban megszerzett adóköteles jövedelmeiről. (Nem ezen, hanem a 1308-as számú bevalláson kellett bevallani azokat az adókat, járulékokat, amelyeket munkáltatói vagy kifizetői minőségében kellett a társasháznak megfizetnie.)
A bevallást két példányban kell kitölteni. A bevallás egyik példányát a társasház ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett címe szerint illetékes adóhatósághoz kell benyújtani (a bevallás elektronikus bevallás formájában is benyújtható). A társasháznál maradó példányt az elévülési idő lejártáig (2019. december 31-éig) kell megőrizni.
A társasház által megállapított személyi jövedelemadót a bevallás benyújtásának határidejéig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056353 számú „NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség” beszedési számlára kell befizetni. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja!
A bevallás késedelmes benyújtása, illetve elmaradása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. Ha a közös képviselő már biztosan tudja, hogy rajta kívülálló ok miatt lekési a határidőt (például hiányoznak a bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások), ezt május 20-a előtt az adóhatóságnak sürgősen jelentse be, mert ezzel időt nyer. Ilyen esetben a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság november 20. napjáig nem szabható ki (kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki).
Nem érvényes a bevallás, ha az aláírás hiányzik! A bevallást - függetlenül a kitöltésben közreműködő ügyintéző személyétől - az arra jogosult személynek (közös képviselőnek, az intézőbizottság elnökének) kell aláírnia.
A társasházat meghatalmazott is képviselheti az állami adóhatóság előtt. Amennyiben tehát nem a közös képviselő, intézőbizottság elnöke (a rá vonatkozó szabályok szerinti képviseleti joggal rendelkező személy) nyújtja be a bevallást, a következő személyek járhatnak el meghatalmazottként: képviseleti joggal rendelkező személy, képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag vagy alkalmazott, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, munkaviszonyban álló, illetve megbízás alapján eljáró jogtanácsos, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja.
Amennyiben a bevallást meghatalmazott írja alá, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt X-szel jelölni kell a főlap (E) blokkjának kódkockájában. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen!
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó minden olyan adtát, amelyekből a meghatalmazott és a meghatalmazó személye egyértelműen megállapítható. Tartalmaznia kell továbbá a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is, valamint azt, hogy a meghatalmazott milyen ügyben járhat el és milyen eljárási cselekményeket végezhet.
A társasház képviseletét állandó meghatalmazott is elláthatja. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az állami adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
A hibás bevallás javítása
A hibásan beadott adóbevallás helyreigazításának legfontosabb tudnivalói a kitöltési útmutató értelmében a következők:
A számítási hibákat, elírásokat állami adóhatóság automatikusan kijavítja, és az adófizetési kötelezettséget vagy az adó-visszatérítés összegét érintő a javításról 30 napon belül értesíti az a társasházat. Amennyiben az adóbevallás javításához adózói közreműködés szükséges, vagy olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, akkor - megfelelő határidő kitűzésével - az állami adóhatóság 15 napon belül az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.
A NAV által elfogadott bevallás feldolgozása után, az adatok tekintetében ugyanarra az időszakra csak adózói javításként (helyesbítésként) nyújtható be ismételten a bevallás, feltéve, hogy a helyesbítés nem eredményez adóalap, illetve adókötelezettség változást. Adózói javításra (helyesbítésre) akkor van lehetőség, amikor az adózó észreveszi, hogy az állami adóhatóság által elfogadott bevallás valamelyik adata téves, vagy kimaradt, vagy a bevallás időszaka helytelen volt. Adózói javítás (helyesbítés) esetén a helyesbített, adatokkal valamennyi érintett lapon ki kell tölteni és azokat az adatokat is meg kell ismételni, amelyeket az adózói javítás (helyesbítés) nem érint.
Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást eredményez, vagyis az adóalap, illetve az adó összege az adózói javítással módosul, a bevallást önellenőrzéssel kell helyreigazítani. Ebben az esetben az önellenőrzést a főlap (C) blokkjában, az erre szolgáló helyen jelölni kell.
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatóak. Ha azonban az adóhatósági ellenőrzést kezdeményez, annak megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak vonatkozásában önellenőrzéssel nem módosítható. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésre vonatkozó megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az állami adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).
Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti. Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás benyújtásáig kell - késedelmi pótlék felszámítása nélkül eddig lehet - megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége ugyanezen időponttól nyílik meg. A visszaigényléshez a 17-es számú, Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez elnevezésű nyomtatványt kell benyújtani.
Önellenőrzéskor valamennyi - az önellenőrzéssel érintett, korábban beküldött bevalláson szerepeltetett - adatot ki kell tölteni. Amennyiben az önellenőrzéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet az önellenőrzés nem érint, azt az önellenőrzéssel érintett bevalláson változatlanul meg kell ismételni.
Az adózó javára mutatkozó kötelezettség-változás esetén önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítani, illetve fizetni.
Az adózó terhére mutatkozó módosítás esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 1341-01-es lap (C) blokk 20. sorában feltüntetett összeg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
A 0741-es bevallás kitöltésének fontosabb szempontjai
A bevallást az arra kötelezetteknek elektronikus úton kell benyújtaniuk, illetve a foglalkoztatónak nem minõsülõ társasházak esetében papír alapon is beadható.
A bevallás beadási határideje:
- Áfakörbe tartozó adózó esetén 2008. február 15.
- Áfakörbe nem tartozó adózó esetén 2008. május 20.
Fontos változás, hogy a bevallások egységesítése és korszerûsítése következtében a pótlás és önellenõrzés is jelen bevalláson történik elévülési idõn belül (2013. december 31-ig) ellentétben a korábbi évekkel, melyek esetében továbbra is a 07410 és 07420 számú bevallásokat kell alkalmazni 2012. december 31-ig.
A fõlap kitöltése során az azonosító adatokat minden esetben meg kell adni. Amennyiben az alapító okiratban nem szerepel más megnevezés, akkor a „Társasház” nevet kell beírni az adózó neve rovatba.
Nagyon fontos, hogy a programmal kitöltött bevallás esetén egyes lapok kitölthetõsége bizonyos feltételekhez kötött, amire a kézi kitöltés során is ügyelni kell, emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bevallás alapbevallásnak, helyesbítésnek, önellenõrzésnek vagy ismételt önellenõrzésnek minõsül-e és ezt a tényt szintén jelölni kell.
A 01 lap kitöltése:
- Az 1-5. sorokban abban az esetben kell adatot vallani, ha a társasház olyan jövedelemhez jutott, amibõl a kifizetõ az adót nem vonta le.
- A 7-10. sorokban tudja az egyes negyedévek adóelõleg kötelezettségét vallani. A 7-10. sorok „d” oszlopának kitöltése kötelezõ, akár nullával is.
- A kötelezettségek és a befizetett adó különbözeteként állapítható meg, hogy további befizetendõ adó terheli-e a társasházat vagy visszaigénylése van, mert a kötelezettsége kevesebb, mint a befizetett adóelõleg. Ezt a 12. és 13. sorokban kell feltüntetni.
- Amennyiben visszaigényelhetõ adója van, azt a fõlap B blokkjában jelölni kell X beírásával, illetve az alábbi lehetõségek közöl az egyiket mindenképpen választani kell:
- A visszajáró adót az adózó visszakéri, ebben az esetben az utalási címet -ha bankszámla nyitásra nem kötelezett - vagy bankszámla számot és a pénzintézet megnevezését meg kell adni. Visszaigénylésnek számít a más adóhatóságnál fennálló köztartozás kiegyenlítésére átutalandó adótartozás is.
- A visszajáró összeget vagy annak egy részét az adózó át szeretné vezetettetni más adónemre, esetleg részösszeget kiutaltatni kíván. Ebben az esetben kitöltõ-programmal kitöltött bevallás esetén a 07170-es lapot csatolni kell, papír alapú bevallás esetén 2008. évben a 08170-es átvezetési és kiutalási kérelmet, utána 2013-ig pedig sorra 09170, 10170… lapokat kell csatolni. Részösszeg kiutaltatása esetén a visszautalási adatokat szintén meg kell adni.
- A visszajáró összegre kiutalást nem kér. Ebben az esetben a visszajáró összeg az Adóhatóságnál a személyi jövedelemadó vagy önellenõrzési pótlék adónemen marad, attól függõen, melyik adónemet érintené a kiutalás, azt a társasház a késõbbi adófizetési kötelezettségekor beszámíthatja.
- A visszajáró adónak a 100 Ft-ot el kell érnie, különben visszaigényelhetõ adót a fõlapon nem jelölhet. 100 Ft alatt az Adóhatóság adót nem térít vissza!
- Arra figyeljen, hogy a visszaigényelhetõ adó összegének meg kell egyeznie az átvezetések, a kiutalások és köztartozások kiegyenlítésére szánt összeggel.
- A 14. sorban azokat a jövedelmeket és adójukat kell feltüntetni, melyekbõl az adóelõleget a kifizetõ már levonta. Ügyeljen arra, hogy az itt szereplõ jövedelmeket és adókat az 1-5. sorok kitöltésekor ne vegye figyelembe, kétszer ne szerepeltesse!
- A 01 lapon szerepel az önellenõrzési rész. Ezt csak abban az esetben töltheti ki, ha a fõlapon jelezte, hogy bevallása önellenõrzés vagy ismételt önellenõrzés. Helyesbítés esetén ez attól függ, hogy az alapbevallását helyesbíti-e, mert ez utóbbi esetben az önellenõrzés blokk üresen marad. Amennyiben önellenõrzõ vagy ismételt önellenõrzõ bevallását helyesbíti, akkor ez a rész is kitöltött az elõzõ bevallásban szereplõ adatokkal.
- Az önellenõrzés esetében a bevallás lapjait a helyes adatokkal ki kell tölteni és az elõzõ bevallás adataihoz képest keletkezett kötelezettség különbözetet kell kiszámítani és beírni a 16-18.sorokba. Kötelezettség növekedés esetén önellenõrzési pótlék fizetési kötelezettsége keletkezi az adózónak (a 17. és 18. sorok kitöltése kötelezõ), kötelezettségcsökkenés esetén önellenõrzési pótlék fizetési kötelezettség nincs. Önellenõrzési pótlék csökkenést csak ismételt önellenõrzés esetén lehet vallani, és ekkor csak a 18. sor lehet kitöltött!
- Amennyiben a kötelezettsége csökken, a mínusz jelet is ki kell írnia az összeg elé a 16. és 18. sorokban.
A 02 lap kitöltése:
- Visszaigénylés esetén a köztartozásokról minden esetben nyilatkoznia kell. Ha nincs, a megfelelõ kódkockába X-et kell írni, amennyiben köztartozása van, akkor a lapon azokat sorfolytonosan fel kell sorolni. A sor minden adata kötelezõen kitöltendõ (adóhatóság kódja, megnevezése, tartozás összege, számlavezetõ pénzintézet neve, bankszámla szám ).
A 03 lap kitöltése:
- A Nyilatkozat csak önellenõrzés vagy ismételt önellenõrzés esetén tölthetõ ki, abban az esetben, ha az önellenõrzés indoka alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelezõ jogi aktusába ütközõ jogszabály. Ezt a lapon X-szel jelölni kell, a 103 személyi jövedelemadó adónem elõre nyomva szerepel a lapon. Szövegesen mindezt meg kell indokolni jogszabályi hivatkozással a szabadon írható részben.
A 07170 lap kitöltése:
- A lap kitöltése megegyezik a ’17 számú átvezetési és kiutalási kérelem kitöltésével, azzal az eltéréssel, hogy itt a terhelendõ adónemnél a fõbizonylat számát kell megadni, ami azt jelenti, hogy a 01 lapon melyik sorban szerepel a visszaigénylés. Ezt a sorszámot kell a 170 lapon beírni.
- Lehetséges fõbizonylat sorszámok:
- 13 visszaigényelhetõ adó: amennyiben alapbevallást töltött ki és a 13. sorban visszaigényelhetõ összeg szerepel és szeretné más adónemre átvezetni. Az adónem megnevezése: személyi jövedelemadó (103).
- 16 kötelezettség csökkenése: önellenõrzés vagy ismételt önellenõrzés esetén, amennyiben a 16. sorban visszaigényelhetõ összeget szerepeltetett és azt szeretné más adónemre átvezettetni. Az adónem megnevezése: személyi jövedelemadó (103).
- 18 önellenõrzési pótlék: ismételt önellenõrzés esetén, amennyiben a 18. sorban visszaigényelhetõ adó szerepel, és azt szeretné más adónemre átvezettetni. Az adónem megnevezése: önellenõrzési pótlék (215).
- A lapot sorfolytonosan kell kitöltenie. Egyik adónemrõl ugyanarra a másikra csak egyszer vezettethet át.
6 GYORS és HATÉKONY Megoldás a Székrekedés Ellen
Papíron leadott bevallás esetén ne feledkezzen meg az aláírásról, különben a bevallása érvénytelen!
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
tags: #tarsashaz #adobevallas #postazasa