A társasházak és ingatlantulajdonosok közterületi takarítási kötelezettségei
Ingatlan tulajdonosok és társasházban lakók is gyakran találkoznak a járda takarítás témakörével. Ez is egy olyan téma amiről mindenkinek van határozott véleménye, mindenki tapasztalt már ezt vagy azt, mindenki tud pro és kontra érvelni a témával kapcsolatban. Társasház kezelőként, közös képviselőként, ingatlankezelőként szintén találkozunk a fenti problémakörrel. Azért nevezem problémakörnek mert itt is van bőven félreértés, nem tudás - rosszul tudás, tájékozatlanság és meg nem értés.
Leginkább két reakció jut eszembe erről, amikkel találkoztam. Az első: a saját portáját mindenki tartsa rendben. A második eset: a járda közterület miért én takarítsam? Az én ingatlanomhoz járda nem tartozik. Mind a két nézőpontban lehet igazságot keresni és találni, ám felesleges. Mert a szabályok itt is elég egyértelműek.
A miértre a válasz elég egyszerű, hiszen létezik egy 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet főváros köztisztaságáról. A rendelet kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a kötelessége gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről.
Ebbe télen a hóeltakarítás és síkosságmentesítés is beletartozik. A rendelet szerint a szemetet úgy kell összesöpörni, hogy az közútra ne kerüljön, és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállítani. Előírás az is, hogy az ingatlan előtti takarítást minden nap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni.
A járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.
Fontos információ, hogy a társasház előtti járdaszakasz tisztán tartásáért nem minden esetben a közös képviselő felel. A társasházi törvény vonatkozó rendelkezése szerint külön szerződésben kell rögzíteni, hogy ki a felelős a feladat ellátásáért. Amennyiben erre nincs kijelölve egy személy vagy cég, úgy a társasház lakóira hárul a feladat.
Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, sőt a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről, a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
Jócskán akadnak olyan házak Budapesten, amelyek kertjéből bokrok, faágak nyúlnak a járdák, úttestek fölé. Kevesen tudják, hogy ezek megfelelő nyeséséről az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodnia.
Az is kevésbé köztudott, hogy az állatokat (pl. galambokat) közterületen, szennyező módon etetni nem szabad. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a hátrahagyott „kutyagumi” eltüntetése nem tartozik az FKF feladatai közé, ugyanis az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.
Az autóbuszmegállót nem, ugyanis a közforgalmú járművek közterületen lévő megállóhelyeinek tisztán tartása a járművek üzembentartójának a kötelessége. A kerékpárút takarítása viszont az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) feladata abban az esetben, ha a járda egy részét jelölték ki kerékpárút céljára. Tehát erre a szakaszra vonatkozóan a tisztántartás, a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés is az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) kötelessége.
Fontos megjegyezni, hogy különböző kerületek hozhattak - hozhatnak különböző szabályokat tisztaság témában. A Közterület-felügyelet köztisztasági csoportjának munkatársai és az Önkormányzat szerződött partnerei a tavaszi nagytakarítással párhuzamosan végzik a lombtakarítást is a közterületeken.
A nagytakarítás a területrészeket érintő rendszeres takarítás mellett, azzal párhuzamosan zajlott. Ennek keretében a zöldterületeken a világító szemét és az illegálisan lerakott hulladék gyűjtésére került sor, valamint a járdatakarító gépek is az ütemtervben meghatározott zónában végezték el a takarítást.
Fontos tudni, hogy a kerület által szervezett takarítás folyamata kizárólag a járdákat, játszótereket, zöld területeket és a kutyafuttatókat érinti. A takarítás nem terjed ki a közutakra, mivel az az FKF feladatkörébe tartozik, valamint a társasházak előtti területekre sem, ennek tisztán tartása ugyanis a lakóközösség feladata.
A nagytakarítás nem érintette az eddig megszokott napi takarítás ütemét, a hulladékgyűjtők ürítése és a napi takarítás változatlanul folyt ez idő alatt is.
Hogy a kitakarított közterület mennyi ideig marad tiszta, az nagyrészt az itt élők hozzáállásán múlik. Sajnos találkoztunk már olyan esettel, hogy a takarítás után 2 (!) nappal, a terület szemetesebb volt, mint előtte. Ezért szoktuk kérni a lakosságot, hogy ügyeljenek a környezetük tisztaságára, mert ilyen gyakorisággal végigtakarítani a kerületet, mind fizikailag, mind anyagilag megvalósíthatatlan.
Március-április folyamán több önkéntes akció is lesz meghirdetve, országos és kerületi szinten is, melynek során a lelkes közreműködők aktívan tesznek a szép, tiszta környezetért. Várjuk mi is a jelentkezőket, lakóközösségeket, óvodás-iskolás csoportokat, akik szeretnék szebbé varázsolni közvetlen környezetüket.
A burkolt közutak, az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról; a kiemelt közcélú zöldterületek, továbbá az ezek körüli és az ezeken átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról a főváros gondoskodik, Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, illetve a parkok tekintetében értelemszerűen a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaságot bízva meg a munkák elvégzésével. Tehát, ha ilyen helyeken láttok gondot, ezeknek a cégeknek jelezzétek.
A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - a tulajdonossal kötött ettől eltérő megállapodás hiányában - az ilyen ingatlant használó, illetve bérlő köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.
Sőt: ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást a szükségeshez képest többször is meg kell ismételni. A szilárd burkolattal ellátott gyalogjárda takarítását összesöprés után lehetőség szerint lemosással - ahol rendelkezésre áll - járdatakarító géppel kell elvégezni.
A köztisztasági kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése a Fővárosi Közterület-felügyelet, a rendőrség és a kerületi jegyző feladata.
Gyakori tévhit azonban, hogy a járdák takarításért kizárólag az önkormányzat felel. A válaszok fellelésében a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Fővárosi rendelet mondja ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről.
Az ingatlanunk előtti terület magában foglalja az ingatlan előtt húzódó járdát, a járda és az úttest közötti füves területet, valamint az árkot is. Nyilvánvalóan, ha a járda és az úttest között nincs füves terület, abban az esetben a gondozási területünk csak a járdára terjed ki.
Ha az ingatlan előtt nem található járda, akkor egy méter széles sávban szükséges rendben tartani az adott területet. A lakó köteles ezen felül az utat szegélyező nyílt árkot karbantartani.
Ez alapvetően a területtől függ. Ha a járdáról beszélünk, akkor fontos, hogy a járdára kerülő szennyeződést, egyéb anyagokat onnan eltávolítsuk. Tehát, nyáron szükség esetén söpörni kell, télen pedig havat lapátolni, nehogy valaki a mi házunk előtt törje ki a nyakát. Ha észleljük, hogy például egy fa ága került a házunk előtti útszakaszra, akkor azt is el kell távolítani.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy belterületi járdákat nem szabad sózni, tekintettel arra, hogy a növényeknek nem tesz jót, ha felsózzák őket, így aki sózással próbálja mentesíteni a járdaszakaszát, az számolhat egy 50.000 Ft-ig terjedő bírsággal.
A zöldsáv rendben tartása a legtöbb esetben kimerül abban, hogy a lakó meghatározott időközönként levágja a füvet rajta. Fontos, hogy attól még hogy a területet nekünk kell gondoznunk, nem válik magánterületté, tehát nem lesz felette rendelkezési és használati jogunk.
Például azt, hogy a zöldsávra önkényesen nem telepíthetünk például fákat. Ha közterületre szeretnénk fát telepíteni, akkor azt be kell jelentenünk az illetékes önkormányzatnak és a fatelepítésre engedélyt kell kérnünk vagy kérnünk kell az önkormányzatot, hogy maga telepítsen fát a kérdéses területre.
Az árkok karbantartása szintén egy nagyon kardinális kérdés. Az árkokat olyan állapotban kell tartania az érte felelős lakónak, hogy a víz zavartalan elfolyását biztosítani tudják. Ez magában foglalja az árok gaztalanítását, a hordalék kiásását, valamint az esetleges oda nem illő tárgyak eltávolítását.
Ha télen a csúszós járdánkon valaki dob egy szaltót és komolyabban megsérül, akkor kártérítési igénnyel fordulhat a házban tulajdonosával szemben, melyben sérelemdíja követelhet a testi épségéhez és egészséghez fűződő személyiségi jogának megsértése miatt, továbbá követelheti a balesetből származó anyagi kárát is. Itt gondolhatunk a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árára, de akár jövedelem kiesésre is. Ugyanez, ha valaki ősszel a csúszós falevelektől nem mentesíti a járdaszakaszt.
Ha engedély nélkül telepítünk növényeket vagy más tereptárgyakat a zöldsávra, ugyanúgy felelünk az abból eredő károkért. Tehát ha a nem megfelelően telepített fának letörik az ága és jól fejbe kólint valakit, akkor fenti kártérítési tételeket követelhetik tőlünk.
Az árok nem takarítása esetén fennállhat annak a lehetősége, hogy az árok nem lesz képes az esőzéskor felgyülemlett víz elvezetésére, melynek okán a túlcsorduló áradat komolyan károkat okozhat a szomszédok ingatlanaiban és vagyontárgyaiban.
A legtöbb társasházi lakónak általában nincs a 8. emeleti paneljában fűnyíró és sövényvágó. Ha a társasházi lakók közül senki nem vállalja magára a nemes feladatot, hogy a társasházhoz tartozó közterületet rendben tartsa, akkor erre a társasháznak fel kell bérelnie egy külön céget, akik helyettük az útszakaszt rendben tartják.
Végszóként: mielőtt nagy elánnal nekiállunk takarítani, érdemes elolvasni a helyi önkormányzati rendeletet a témában, mivel az alapjogszabály úgy szól, hogy ezt a lakónak akkor kell megtennie, ha más jogszabály nem rendelkezik másképp. Sokszor az önkormányzatok a fent felsorolt feladatokból magukra vállalnak párat, hogy biztosítsák a rendet a területükön.
Az ingatlan előtti közterület jogszabályban előírtak szerinti, rendszeres karbantartása olyan közügy, amely az ingatlantulajdonosok és -használók számára szigorú kötelezettségeket ró. Általános jogi előírás, hogy a település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat a gyomtól, hulladéktól megtisztítani, rendben tartani. Ebbe beletartozik a járda mellett esetlegesen meglévő zöldsávnak az úttestig terjedő területe is. A járdákat naponként porképzés nélkül kell tisztítani.
A közterületek gyomnövénytől való mentesítésére, kaszálására, az allergiakeltő növényektől mentesen tartására az ingatlantulajdonosok, vagy -használók kötelesek. A gyomnövények irtását, kaszálását a virágzás előtt meg kell kezdeni, és folyamatosan végezni kell, elsősorban mechanikus úton.
Az általános szabályokon túl az egyes települések helyi rendeletei állapíthatnak meg ezzel kapcsolatban szabályokat. Nyékládháza Város 18/2014. számú önkormányzati rendelete közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősíti azt, ha a tulajdonos a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan kerítésétől, vagy az épület falsíkjától mért 10 méteres területsávba eső járda, zöldfelület, terasz, árok és annak műtárgyai, dísz- és egyéb burkolatai tisztán tartásáról a közút szegélyéig nem gondoskodik.
A tulajdonosnak azt is meg kell akadályoznia, hogy a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag kerüljön. A tulajdonos kötelezettsége az ingatlanról közterületre kihajló növények gallyazása is, valamint a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényzet 2 méteres környezetének rendben tartása. Az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető szikkasztó árok betemetése is tilos.
A társasházak és ingatlantulajdonosok felelőssége a közterületek tisztán tartása, szabályok és kötelezettségek.
tags: #tarsashaz #kozterulet #takaritasa