Tetőtér beépítés: Minden, amit tudni érdemes
Számtalan élethelyzet fordul elő, amikor lakásunkat bővíteni szükséges. Növekszik a család, a gyerekeknek új szoba kell vagy éppen az idős szülők közelbe költözése lenne praktikus megoldás. Új vállalkozásunknak jól jönne némi tárolóhely vagy az egyre több home office miatt válik szükségessé egy otthoni iroda kialakítása. Nem feltétlenül kell költöznünk, ha már kicsinek bizonyul a lakásunk, hiszen a padlástér beépítésével újabb hasznos tereket nyerhetünk. Ami elsőre jó ötletnek tűnik, nem mindig az másodszorra. A tetőtér-beépítés csak adott körülmények fennállása esetén éri meg. Fel kell mérni, hogy a tető megfelel-e a tetőtér-beépítés szabályainak, mind jogilag, mind statikailag, mind a praktikum szempontjából.
Milyen feltételekkel vághatunk bele?
Ha tetőtér-beépítésen gondolkodunk, több kérdést is tisztáznunk kell. Az egyik az átalakítás jogi háttere. A 2019. március 15-től hatályos változás értelmében már nem számít bele a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér beépítése, és nem számít bele az adott területre előírt maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás. Bár egyszerűbbé vált az átalakítás menete, és nem is kell hozzá minden esetben engedély, akad néhány fontos szempont, amire ügyelnünk kell.
Műszaki szempontok
Tervezési előtt alapvető kérdés, hogy alkalmas-e a ház tetőtere a beépítésre. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a helyi rendeletek amelyek határozzák meg, hogy mit és hogyan lehet bővíteni. Azon kívül, hogy milyen a tetőszerkezet, és alkalmas-e egyáltalán a beépítésre, az is lényeges, hogy milyen a tetőszigetelés (hőszigetelés, vízszigetelés), kell-e engedélyeztetni a beépítést, ha igen, annak mi a menete. Ezután nem árt előzetes becslést készíteni a várható költségekről. Mindenképpen nézzünk utána, hogy milyen támogatási forma vagy hitel igényelhető a munkára.
A jelenlegi építési jog szerint a tetőtérbeépítésre nem kell engedélyt kérni (amennyiben a tetőszerkezet mérete/formája nem változik). Ha állami támogatást veszel igénybe ehhez (CSOK, hitel), akkor viszont egyszerűsített bejelentés keretében kell eljárni, kellenek hozzá tervek. Ha nem igényelsz semmilyen támogatást, akkor beépítheted a tetőteredet mindenféle terv és engedélyek nélkül, azaz a kutya nem fogja nézni, hogy statikailag megfelelő-e az egész.
A tetőtér-beépítés jogi háttere a tetőtér-beépítés szabályait az Építési törvény 60/H.§-a határozza meg (1997. évi LXXVIII. tv, a továbbiakban Étv.). A szabályozás azokra a már meglévő, szabályos épületekre érvényes, amelyek 2019. március tizenötödike előtt rendelkeztek használatbavételi engedéllyel vagy tudomásul vétellel. Nem lehet alkalmazni az új épületekre és az új tetőtér-építésekre, illetve a “csak” hatósági bizonyítvánnyal rendelkező épületekre. Ez utóbbi ugyanis csupán az épület meglétét igazolja, lásd: használatbavételi engedéllyel nem rendelkező épületek és egyszerű bejelentéssel épült lakóházak.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ának rendelkezései szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése, meglévő épület bővítése esetén az építkezés egyszerű bejelentés alapján végezhető. Az Étv. 2019. március 15. napján hatályba lépett előírásai további könnyítéseket is biztosítanak a tetőtér-beépítéssel kapcsolatban, hiszen a helyi építési szabályzatban meghatározott szintterületi értékbe már nem számít bele a tetőtér-beépítés, illetve a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás az adott területre előírt maximális lakásszámba.
A könnyítéssel nem csak a családi házak tetőtér-beépítésének folyamata vált egyszerűbbé, hanem például a magastetős régi bérházak, műemléki épületek padlásterei is beépíthetővé váltak. A tetőteret sem kötelező kizárólag lakássá átalakítani, hanem más használati célra is be lehet építeni. Amennyiben nem változik meg a beépítéssel a tető formája, az átalakítás nem számít bővítésnek.
Az, hogy bizonyos engedélyeket mégis be kell-e szerezni, attól függ, hogy az építési tevékenység műszaki tartalma alapján igényel-e bármely hatóság részéről eljárást - ilyen munkálat például egy lift beépítése -, be tudjuk e tartani a vonatkozó építési, műemlékvédelmi, tűzvédelmi előírásokat, és hogy ha az ingatlan ikerház vagy zárt sorú, akkor a tetőtér-beépítéssel felmerülnek-e alapozási, tartószerkezeti kérdések. Ezektől eltérő esetben sem engedélyre, sem pedig egyszerű bejelentésre sincsen szükség. Kiviteli tervre azonban bizonyos esetekben szükség lehet, és ilyenkor e-naplót is kell vezetni.
Összefoglalva: a tetőtér-beépítéshez bizonyos esetekben szükség lehet építési engedélyre, más esetekben megvalósulhat egyszerű bejelentés alapján, ám ha nem történik bővítés, vagyis térfogat-növekedés, bejelentés vagy engedély nélkül is elvégezhető.
Beépíthető a tetőtér? Hogyan?
Mindenképpen kell egy helyszíni szemle. I. Amennyiben az épület valaha toldva/bővitve volt, akkor mindenképpen kell mindegyik épületrésznél feltárás. Az alapozást meg kell erősíteni, amire sokféle módszer létezik, az injektáláson keresztül a szakaszos alábetonozásig. Utóbbi költsége nagyjából 100-120e Ft/fm (nem elírás!), tehát egy 10×10-es kockaház esetén ez 4-5 millió forint. Éppen ezért óvatosan szoktam nyilatkozni ebben a témakörben, hacsak nincs teljesen egyértelmű jel arra, hogy miből és hogyan készült az alapozás. Amennyiben kérdéses az alapozás, tehát nincs teljesen egyértملű visszacsatolás a megfelelőségére, és pl terasz van L-alakban a végében, vagy a telekhatáron áll az épület, akkor el kell felejteni.
II. Problémás tud lenni a gázszilikát vagy egyéb kohósalak anyagú falazat. Nagy mumus a vályogfal.Vert falat, könnyűvályogot azonnal el kell felejteni, ezeknél vasbeton pillér nélkül nem tudsz tetőteret hivatalosan beépíteni.Vályogfalnál van esélyed.
III. IV. Fafödémes tetőtérbeépítést rengeteget csináltunk 2012 után is, abszolút nem lehetetlen és nem is olyan bonyolult. Nagyon leegyszerűsítve: a beépítetlen padlástér esetén a födémgerendák 80-100 cm-ként vannak elhelyezve, míg a tetőtérbeépítéshez ezt kell sűriteni 40-50 cm-re. Magyarul berakni plusz gerendákat, ez teszi a födémet kellően teherbíróvá és merevvé.
Vasbeton gerendás, “kefnis” födém rengeteg létezik. Jól hangzik? A vásárlás előtt volt kint egy építész kolléga, aki megnézte az épületet, azt mondta rendben van minden, tetőtere beépíthető.A tervezési munka miatt kerültem képbe, ingatlan szemlével kezdtünk. A kapott tervek alapján minden szabályosnak tűnt. Előkerült a hőkamera, amin azt láttam, hogy a bővítményen a gerendákat egyesével rakták 6,00 méteres fesztávra, amikor ezt már a ’80-as évektől kezdve is duplázni kellett volna. Emiatt kell egy új födémet fölé rakni, bruttó 40 m2-en ez plusz 1 milliót jelent.
A ’80-as évek előtt épült nem-fafödémes épületek födéme általában ún. betontálcás födém, ami salakkal van feltöltve. A legtipikusabb megoldás az, hogy kiveszik a salakot, feltöltik termobetonnal, és arra megy a tetőtér padlója. Az ilyen födémeknél a födémgerendák méterenként vannak, míg a kefnis megoldásnál 60 cm-ként, tehát sokkal kevésbé terhelhető. A kitermelt salak súlya könnyít a terhelésen, viszont tetőtérbeépítésnek van egy hasznos terhelése, ami sokkal több ennél. Az átlagos belmagasság 270 cm, erre rámegy a födém ~25-30 cm-e, valamint az új tetőtéri padló 10-15 cm-e. Jó megközelítéssel lehet számolni 315 cm szintkülönbséggel.
A tetőtér méreténél azokat a területeket vegyük figyelembe, aminek belmagassága minimum 2,40 méter. Gondoljunk arra, hogy ezt a belmagasságot a szigetelés és a padló kialakítása után kell elérnünk. A minimum 2,40 méter belmagasságú területek használhatóak fel tartózkodásra, ami ennél alacsonyabb, az maximum tárolásra lesz alkalmas.
A tetőtér-beépítés épületen belül történik, de sokszor jelentős mennyiségű építőanyag tárolásával is jár. Ezen anyagokat megfelelően kell tárolnunk olyan helyen, ahol sem jelenlegi életvitelünket, sem a beépítési munkálatokat nem akadályozzák, ugyanakkor megóvhatóak a környezeti ártalmaktól. Optimális esetben a tetőtér üres. Ritka az optimális eset. Ami most ott van, a beépítés során máshova kell, hogy kerüljön.
A tetőtérhez szükséges anyagokról, termékekről, bővebben itt talál további információkat.
A tervezés fontossága
Ha a tetőtér-beépítés statikailag lehetséges, akkor is több dolgot kell végiggondolnunk még a konkrét tervek elkészítése előtt. Ezek egy része elméleti, másik része szervezési, egy harmadik része pedig technikai és műszaki szempont. Tisztáznunk kell a tetőtér-beépítés célját és a kialakítandó terület funkcióját. Más megoldásokhoz nyúlhatunk, ha főleg tárolóhelyet szeretnénk nyerni és egészen másként kell belefognunk az átalakításba, ha lakócélú helyiségeket vagy irodát szeretnénk kialakítani. Érdemes már az első alkalommal is gondolni a későbbi bővítés lehetőségére.
A tetőtér-beépítés igaziból nem a padláson kezdődik. Az elsődleges feladat a feljáró elkészítése, hiszen ezen keresztül tudjuk később az alapanyagokat is biztonságosan és aránylag könnyen a tetőtérbe juttatni. A megfelelő lépcső kialakítása sokszor a jelenleg használt lakótérben jelent komolyabb átalakításokat, kezdjük ezekkel a munkálatokat. Figyelem, a lépcső kialakítása szintén a födém megbontásával járhat, ami ugyancsak statikai kérdéseket vethet fel.
A tetőtér méretének meghatározása: Használjon a méretek meghatározásához mérőlécet vagy lézeres távolságmérőt: mérje meg a belmagasságot, a tetőfelületet, a szarufák vastagságát és egymástól való távolságát. Ha nem elég vastagok a szarufák, adott esetben további szarufákat kell rögzíteni rájuk. A padló vízszintbe hozásához kiegyenlítő réteget kell leterítenie. Erre kerül majd az esztrich, a hangszigetelés, valamint a padlóburkolat. Vegye figyelembe, hogy ezáltal néhány centiméterrel kisebb lesz a belmagasság. Ezenkívül jelölje meg a métervonalat, hogy megkönnyítse a villany- és fűtésszerelő dolgát a kiállások elkészítésekor. A métervonal tulajdonképpen a padlószint fölötti 1 méteres magasságot adja meg. Inspirációként a tetőtér beépítés ötletek segíthetnek a hely optimális kihasználásában.
Hogyan kerülnek beépítésre a VELUX tetőtéri ablakok? - VELUX
A tetőszerkezet és a tetőtér formája
Nem minden tetőszerkezet alkalmas tetőtér-beépítésre. Minél meredekebb a tető dőlésszöge, annál nagyobb olyan területünk lehet, amit jól ki tudunk használni a beépítés során. A nyeregtető jellemzően ideális a beépítésre, ahol két függőleges fal is könnyítheti a belső tér kialakítását. Szintén megfelelő lehet a féltető vagy a kontyos tető, bár itt már alacsonyabb a kihasználható területek aránya. A manzárdtető szintén megfelelő.
A tetőtér beépítéséhez a tető hajlásszögnek megfelelő kell lennie. Ez ideális esetben 35 és 55 fok közötti hajlásszöget jelent a tetőszerkezet szempontjából. A tető meredeksége miatt meg a lehetőségeket. Vagyis minél meredekebb, annál alkalmasabb a kétszintes padlástér kialakítására mondjuk.
Mielőtt a tetőtér beépítését megtervezzük, érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen tetőformák is léteznek. Hiszen mindegyik tetőforma más és más lehetőségek rejt magában a térkihasználás szempontjából.
Milyen hagyományos tetőformákat ismerünk?
- A nyeregtető - ennek megvan az az előnye, hogy két egyenes oromfalazatból áll. Ez a teljes tetőszerkezettel, térdfalas tetőszerkezet kialakításával a padlástér területével jelentősen megnövelhető.
- A kontyos tetőszerkezet hátránya a négy élgerinc és az élgerincek által határolt alapterület nagysága behatárolt. De a magasság még így is elég marad.
- Sátortető - legkisebb hasznos terület mely beépíthető, ennél a tetőformánál van. Mind a 4 oldalról ferde síkokkal határolt a hasznosítható rész. A 60-as évek kockaházaira jellemző ez a tető. A tetőtér beépítésének tervezésekor ezt a tetőt érdemesebb lecserélni, mert szűk és zegzugos padlástér alakítható csak ki alatta.
- A manzárdtető az a fajta tető típus ami alatt a legtágasabb helység alakítható ki. Itt egy meredekebb és egy olcsó hajlásszögű sík határolja a hasznosítható területet. Nem lesz sötét sem az így beépített padlástér, hiszen tetőablakokkal kiválóan megvilágítható felülről.
A mai építészet azonban ezeknél az alaptípusoknál merészebb és izgalmasabb tetőformákat használ.
A tetőtér szigetelése és szellőzése
A tetőtérben kialakított lakóterületeket az építésügyi előírások szerint kell hőszigetelni. A legnagyobb költségvonzata a szarufák és a tetőcserepek között elhelyezett hőszigetelésnek van, mivel ilyenkor az összes cserepet el kell bontani, majd visszarakni. Ha ezt túl drágának találja, akkor a szarufák között kell elhelyezni a hőszigetelést. A hőszigetelést azonban a szarufák alá is beépítheti, ilyenkor azonban csökken a belső tér hasznos mérete. Ezt különösen fontos figyelembe venni egy beépített tetőtér esetében, ahol minden centiméter számít.
Megfelelő párazáró fólia a tetőtér beépítéshez: A szigetelőanyagra párazáró PE-fóliát vagy lélegző klímamembránt kell rögzítenie, hogy a (leendő) lakó- vagy tárolóhelyiségből ne jusson be nedvesség a hőszigetelésbe. Az ablakok körül különösen figyelni kell a megfelelő tömörségű párazáró rétegre. Ellenkező esetben hőhíd alakul ki: a hideg helyeken kondenzvíz képződik, ami szintén penészesedéshez vezet.
A szigetelésnél figyelembe kell venni a vonatkozó előírásokat. Szükség esetén forduljon szakemberhez. Így lesz légtömör a párazáró PE-fólia: a fóliákat úgy rögzítse a hőszigetelésre, hogy oldalt néhány centiméterrel átfedésben legyenek. A fóliát az átfedéseknél kapcsozza fel a szarufákra. Végül ragassza le a fóliák szélét ragasztószalaggal. A hőszigetelés burkolására gipszkartonlapok kerülnek a tető belső oldalára.
Ha kellő körültekintéssel és kiváló anyagokkal történnek a szigetelési munkák, kategóriákkal csökkenhet a tetőtér hővesztesége. Ezért is érdemes olyan szakemberekkel végeztetni ez a felújítást akik korszerű technológiával dolgoznak. Betartják a technológiai utasításokat. Ezzel az ingatlan értéke is számottevően megmegnövekszik.
A tetőtér beépítése változtat az épület energiaosztály besorolásán? Mint azzal mindannyian tisztában vagyunk, manapság az energiamegtakarítást inkább előtérbe került mint valaha. A megnövekedett fűtés- és villanyszámlák világában nem mindegy, hogy az adott lakás, ház milyen energiatanúsítvánnyal rendelkezik. Hosszútávon az sem mindegy, hogy mennyibe kerül a ház fenntartása, mekkora a fűtési, hűtési költség. Ez a tetőtér beépítés kiváló anyagokkal és korszerű technológiával készül, akár 2-3 kategória javulást is kínálhat az energiahatékonyság terén. Fontos a tetőtéri ablakok szakszerű beépítése is szükséges.
Ha a hőkamerás vizsgálatot elvégeztük a tetőtér beépítés után is, minderről igazolt is kaphatunk szakszerű energiatanúsítótól. Ezzel is meg tudjuk erősíteni a kivitelezés minőségi hiányát, ez alapján lehet javítani a hibákat.
A tetőtér szigetelésére a szarufák fölött vagy az alatt is van mód. Ha a szarufák felett szigetelünk, ahhoz el kell távolítani az összes cserepet, majd később a szigetelés kialakítását követően visszahelyezni. Előfordul, hogy a cserepek alatt valamilyen fólia réteget helyeztek fel korábban is. A tetőtér beépítésénél arra kell figyelni, hogy a végeredményben a megfelelő rétegrendet kapjuk. A tetőfedés alatt egy fóliaréteggel kell védenünk a szigetelést. Egyszeresen átszellőztetett tetők esetében használjunk páraáteresztő, kétszeresen átszellőztetett tetők esetében párazáró fóliát. Ezt követően helyezzük fel a szigetelőanyagot, majd a belső tér felől védjük párazáró fóliával. Végül következik a falazóanyag, ami jellemzően gipszkarton. A tetőterek beépítésénél a terek hőszigetelése gondos tervezést és kivitelezést igényel. A szarufák közé helyezett hőszigeteléssel nem csökkentjük jelentősen a belső teret. A tetőtérben a falakat gipszkartonból alakíthatjuk ki. Érdemes a különböző falak és a padló sorrendjének kialakítására figyelni. Előbb készítsük el a külső falakat a szigeteléssel együtt. Ha a padló komolyabb előkészítést igényel (pl.: kiegyenlítés, esztrich) akkor ez legyen a következő lépés. A gipszkartonozás során előbb egy vázszerkezetet kell kialakítanunk és arra kell szerelni a gipszkarton lapokat. A falak két gipszkarton lapból és a köztük található szigetelésből állnak. A padló végleges kialakítása mindig az utolsó lépés, de ha komolyabb aljzatkiegyenlítésre van szükség, akkor azt a válaszfalak építése előtt végezzük el. A végső burkolással akkor is érdemes várni, ha nincsenek válaszfalak, mert bármely munkafolyamattal megsérthetjük a már lerakott padlót. Soha ne falazzunk rá a padlóburkolatra, azokat mindig helyiségenként rakjuk le a válaszfalak kialakítása után. Az aljzat kiegyenlítését követően építőlemezeket vagy esztrich betont használhatunk.
Ablakok beépítése a tetőtérbe
A tetőtérben kialakított hálószobák különösen otthonosak a koporsótető miatt. A beépített tetőtér helyiségeinek fényre, azaz új ablakokra van szüksége. Ezt a munkát rögtön a tetőtér beépítésének legelején érdemes elvégezni, hogy a hőszigetelést már az új ablakok köré építhesse be. A kisebb tetőablakokat, amelyek beférnek a szarufák közé, akár maga is beépítheti, ha van egy kis gyakorlata. Ha szarufákat kell kivenni a nagyobb ablakokhoz, akkor célszerű egy ács segítségét kérni.
A tetőtéri ablakok kiválasztása: Milyen magasságban legyen a tetőtéri ablak? Ahogyan a normál esetekben is, a tetőtéri ablak esetében is legtöbbször olyan magasra kell beépíteni a nyílászárót, hogy könnyen elérhető legyen a nyitó szerkezet. Valamint, hogy ki lehessen rajta látni akár álló, akár ülő helyzetben. Van azonban olyan eset, amikor a tetőtéri lakásban az ablakok beépítése csak nagy magasságban oldható meg. Ilyenkor a nyitás és zárás csak távvezérléssel lehetséges. A legkényelmesebb megoldás az egyetlen gombnyomással irányítható, elektromos működtetésű ablak beszerelése. Ha azonban nem elektromos árammal vagy napenergia felhasználásával szeretnénk működtetni ezeket az ablakokat, az is megoldható. Ebben az esetben a túl magasan lévő ablakokat kézi távnyitó rúddal tudjuk működtetni.
Mi határozza meg a tetőtéri ablak nyitásmódját? A tető hajlásszöge határozza meg az ablak hosszát ahogyan már említettük és a nyitásmódját is. Ha a tető hajlásszöge 15-90 fok közötti, akkor billenő ablakot alkalmazhatunk a tetőtér beépítés során. Ha 15 és 55 fok közötti a hajlásszög, akkor a felnyíló-billenő ablakok mellett érdemes dönteni.
A természetes fény fontossága egy tetőtéri lakás esetében: Akkor érezzük jól magunkat egy lakásban ha megfelelő mennyiségű természetes fény jut be az ablakon. Ez igaz egy tetőtéri lakás esetében is értelemszerűen. Magyarországon jogszabály van rá, hogy mennyi az a minimális bevilágító felület nagyság amivel a felülről jövő megvilágításnak rendelkeznie kell. Ebben az esetben, vagyis a tetőtéri lakások esetében a hasznos alapterületnek legalább a 10%-a kell, hogy legyen a az ablak nagysága. Így tehát egy 16 négyzetméteres alapterületű lakásnak a tetőtérben legalább egy 1,6 négyzetméteres üvegfelülettel kell felül rendelkeznie. Nagyon fontos még a megvilágítás szempontjából a tető hajlásszöge. Ugyanis a beépítendő ablak hosszúságát a tető hajlásszöge határozza meg. Vagyis ha a tető hajlásszöge alacsony hosszabb ablakot érdemes hozzá választani.
Optimális ablakról akkor beszélünk, ha a beépített nyílászáró üvegének alja a padlótól kb.1 m-re a teteje pedig a plafontól kb. 2m-re kerül/ 20-25 cm ráhagyással/
A tetőtér beépítés költségei
A tetőtér beépítés konkrét összege éppúgy megbecsülhetetlen, mintha azt kérdeznénk, mennyibe kerül egy használt autó. Ahogyan a használt gépjárművek ezer jellemzője határozza meg az árat, ugyanez a helyzet a tetőtér-beépítés során is. A tetőtér mérete, a kiindulási állapot, a szigetelés módja, a kialakítandó falak száma, a használt burkolatok minősége mind-mind jelentős mértékben befolyásolják a végső árat.
2023-ig a tetőtér-beépítést CSOK-ból is lehetett finanszírozni. 2024-től jelentősen csökkent a jogosultak köre. A tetőtér-beépítés CSOK-ból történő finanszírozása csak preferált kistelepüléseken lehetséges, több műszaki előírás betartásával együtt.
Az én megoldási javaslatom az épület bejárása után egy új besűritett fafödém lenne a jelenlegi fölé, térdfallal, tetővel. A statikus kolléga első blikkre azt ajánlotta, hogy a térdfal is legyen könnyűszerkezet. De ez a megoldás sem biztos, hogy megfeleltethető, számolni-mérni kell.
Ha úgy döntesz, hogy belevágsz a dologba hivatalosan, akkor ez egyszerűsített bejelentés formájában történik.Ehhez kellenek:
- meglévő állapot felmérési tervei
- tervezett állapot tervei (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, idomtervek, műszaki leírás)
- statisztikai számítások és tervek
- elektromos és gépész rendszerleírás (NEM TERV!)
- energetikai számítások
- településképi vélemény akkor, ha változik az utcakép
Ezeket ÉTDR-en keresztül kell a járási építésfelügyelethez benyújtani elektronikusan és ha megfelelő a dokumentáció, akkor 16. naptól kezdheted a munkálatokat. E-naplót meg kell nyitni, de vezetni nem kötelező, viszont egyes bankok kérhetik a napló vezetését.
Pár tízezer forintért megnézeted az épületet helyszíni bejárással, ahol sok mindenre fény derül. A tapasztalatom az, hogy az esetek 70%-ában ezen a szemlén kiderül, hogy milyen módon építhető be a tetőtér. A maradék 30% az az eset, amikor számolni kell. Kell egy komplett felmérési terv az épületről (nem a ’70-es évekből megmaradt besárgult tervlap), ebből aztán a statikus tud már számolni. Vannak olyan statikus cégek, akik 100-120.000 Ft-ért készítenek felmérést az épületről, szakvéleményt adnak. Sok esetben jól jöhet, viszont tudni kell, hogy ők ezért az összegért nem KONKRÉTAN számolnak, hanem hatalmas biztonsági tartalékkal felvértezve véleményezik az épületet. Ami azt is jelentheti, hogy a tetőtér más műszaki megoldással mégis beépíthető. Azaz a vályogfal hónapokig ázna a munkálatok alatt, és lényegében falkitöltő szerepe maradna csupán, már amennyiben a munkálatok végéig megőrizné a szilárdságát, miközben folyamatosan betonozás miatti locsolásnak, és az időjárásnak lenne kitéve.
Tetőtér beépítésének értéknövelő hatása
Az építészeti előírások nem teszik lehetővé az alapterületi bővítést, érdemes a tetőtéren gondolkodni. Ha jó állapotú az ingatlan, a pad földépítés lakhatóvá tétele megnöveli a ház értékét. Mindenképpen figyelembe kell venni a tetőtér beépítés szabályai t a tetőtér beépítése előtt. Ilyen például az is, hogy a tető hajlásszöge alkalmas-e a tetőtér beépítéséhez. További előny még a bővítésen kívül, hogy ez a munkálat az épület megjelenését csak kis mértékben módosítja.
Fontos tudnivaló még, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a ház értéknövekedésének megítéléséhez. Ilyen szempont az aktuális piaci érdeklődés vagy az ingatlan amortizációjának mértéke. Szempont még ezen a téren az épület elhelyezkedése, környezete, fekvése. Nem elhanyagolandó az ingatlan megközelíthetősége és a környék lakosságának összetétele sem. Valamint játszhat még az érték alakulásában a műszaki és esztétikai állapota is a háznak.
Új ház építésénél vagy lakás vásárlásánál gyakran gazdaságosabb megoldás a már meglévő épület tetőterének beépítése.
A tetőtér beépítése sok szituációban jelent megoldást, de mielőtt belevágnánk érdemes néhány dolgot végiggondolnunk és megterveznünk.