A távhőszolgáltatás és a radiátorok tulajdonjoga
A távhőszolgáltatás kialakítása körülbelül az 1970-es években kezdődött meg, ezzel együtt kiépült a jelenleg 3,3 km hosszú, 4 csöves távvezetékrendszer is (fűtés előremenő, fűtés visszatérő, használati melegvíz előremenő, használati melegvíz cirkuláció).
A távhőrendszer működése és szabályozása
A távhőrendszer tehetetlensége nem teszi lehetővé, hogy egy-egy épület fűtését külön elindítsuk, ahol a fűtési igény kialakul. A távhőrendszer indítása a jogszabálynak megfelelően, fűtési idényben automatikusan megtörténik, amint a napi átlaghőmérséklet három egymást követő napon 13 °C alá süllyed. A fűtővíz hőmérséklete állandóan változik, egy szabályozó automatika állítja a külső hőmérséklet függvényében. A radiátorokon található termosztatikus radiátorszelep működésében rejlik a szabályozás kulcsa: ahogy a helyiség eléri a szelepen beállított hőmérsékletet, úgy csökkenti a szelep az áteresztett melegvíz mennyiségét, ami már nem elegendő a radiátor teljes felfűtésére. Amennyiben a radiátorokon termosztatikus radiátorszelep található, azt célszerű „0” állásba állítani.
Minden esetben értesítse Közös Képviselőjét, aki igényelheti a hőközpontban az előremenő fűtési vízhőmérséklet növelését, illetve csökkentését. A társasházakban a közműszolgáltatások igénybevételének speciális módja valósul meg, mivel az egyes lakások, helyiségek tulajdonosai, valamint a társasház közössége is a közműszolgáltatások használója. A társasházak, valamint a lakásszövetkezetek általában lakossági fogyasztóknak minősülnek. A társasház és a lakók közötti elszámolás szempontjából nagy jelentősége van a társasházban alkalmazott fogyasztásmérésnek.
A radiátorok és a belső fűtési rendszerek tulajdonjoga
A strang a társasház tulajdona, míg a radiátor a lakás tulajdonosáé. Amennyiben radiátorcserére kerül sor, tájékoztatási kötelezettsége van a közös képviselő, illetve a lakóközösség felé. Az új radiátor hőleadása nem lehet nagyobb, mint az eredetileg felszerelté, mert a korábbinál erősebb teljesítményű egységek beépítése esetén megbomolhat az épület fűtési rendszerének egyensúlya. A radiátor vagy a fűtési strang légtelenítést igényelhet, ami főleg a fűtési idény elején vagy rendszer ürítését követően fordul elő. A problémát általában légtelenítés vagy stranghuzatás oldja meg. Előfordulhat, hogy a radiátor „kontrába” van kötve, ami azt jelenti, hogy a cső felőli vége van alacsonyabban a fűtőtestnek, ezért a levegő nem tud távozni. Ezt víztelenítéssel és szereléssel lehet orvosolni. A régi Radal típusú radiátorok harmadik bordájánál beépített pillangó szelep elromlása is okozhat problémát, ami gátolhatja a víz szabad áramlását. A termosztatikus szelep hosszú ideig tartó zárt állapot miatt is le tud tapadni.
Karbantartás és vízellátás
Nyáron az épületek részére, fűtés oldalon 1 alkalommal díjmentes leengedés és feltöltés áll rendelkezésre, amelyet a Közös Képviselő igényelhet meg 2-3 hetes időintervallumra. Ez idő alatt a Felhasználók elvégezhetik a karbantartási, átalakítási, korszerűsítési munkálatokat. A karbantartás nem a kazánokra vagy az épületen belüli fűtési rendszerre vonatkozik, hanem a fűtőmű primer fűtési rendszerére, csővezetékeire és leginkább az elzáró, szabályzó, szakaszoló szerelvényekre. A rendszerben hozzávetőlegesen 600 elzáró és szabályozó szerelvény van. A karbantartás során a teljes rendszert le kell állítani és leüríteni, különben a szerelvényeket nem lehet kicserélni. A rendszerben működés közben 5 bar nyomás és 60-110°C-os víz van. A teljes rendszer ürítése és kihűtése időt vesz igénybe, az akár 100 kg-ot meghaladó szerelvények cseréje, nagy átmérőjű átalakítások igen időigényesek. A munkálatokra legalább 3 nap szükséges.
Ezt követően beszélhetünk a szekunder, felhasználói vezetékrendszerről. A közös terekben lévő vezetékek a közös képviselethez tartoznak. A használati melegvíz kapcsán a házban lévő cirkulációs vezeték karbantartása, átmosatása a közös képviselet feladata.
Hibaelhárítás és szolgáltatási problémák
Egy esetleges meghibásodás esetén, ha út vagy épület alatt történik a csőtörés, amihez nem lehet könnyen hozzáférni, esetleg mindez hétvégén vagy ünnepnap történik, és nem tudjuk behatárolni, akár több napot is igénybe vehet a javítás. A legjobb esetben a csőtörés, meghibásodás aknában vagy a fűtőműben történik, és cserélhető pár órán belül. Előfordult olyan eset is, hogy a meghibásodást az ELMŰ, DMRV vagy a gázszolgáltató okozza.
A távhőről szóló 2005. évi XVIII. törvény 40. § (1) bekezdése szerint a távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást - így a melegvíz szolgáltatást is - a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.
Melegvíz lezárását követően, ha nem folyik a melegvíz a szokásos mennyiségben és/vagy hőmérséklettel, annak oka lehet, hogy a lezárást követően a nyomásváltozás miatt a kis szennyeződések a cirkulációs vezetékben, illetve a kifolyó szelep (pl. mosdó csap) szűrőjében gyűlnek össze és ez akadályozza a kifolyást.
Fogyasztásmérők és elszámolás
A melegvíz mérőóra a Felhasználó tulajdona. Hitelessége 8 év, ezt követően cseréltetni kell, ellenkező esetben a számlázást átalánydíjas elszámolásra állítják át. A mérőcserét, illetve plombálást kizárólag a VSZ NZrt. munkatársai végezhetik el. Külsős vállalkozó által cserélt mérőt nem áll módunkban elfogadni. Napjainkban a közüzemi szolgáltatások szinte megkerülhetetlenek. A társasházakban, lakásszövetkezetekben élő fogyasztók pedig sok helyen távfűtéssel fűtik otthonukat. Fontos tudni például, hogy ha nem fizeti a fogyasztó a távhő díját, az szerződésszegést jelent. Ennek akár a fővárosban az is lehet az eredménye, hogy csökkentik a fűtési célú hőellátáshoz szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50%-kal, sőt, a használati melegvíz-fűtést teljesen megszüntetheti a szolgáltató. Ugyanakkor az is fontos, hogy távhőtartozásnál az egyes lakók tartozása nem terheli a többi lakót. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy a fogyasztóknak kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre - a veszélyhelyzetet kivéve - csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között.
A távhőszolgáltatás tekintetében a társasházak túlnyomó többsége az egyes lakástulajdonosokra, mint díjfizetőkre történő számlázás és díjfizetés módszerét alkalmazza. Ez esetben a hőközpontban lévő hőmennyiségmérőn mért fogyasztást a társasház által megállapított díjmegosztási arányok alapján osztják szét a lakások tulajdonosai között. A fűtési díjak egyes lakások közötti szétosztása történhet az épületrészek légtérfogata alapján, fűtési költségmegosztók alkalmazásával, de figyelembe vehetők a lakások más adottságai is.
A társasházakban élő tulajdonosok számára fontos tudni, hogy a közműszolgáltatók, az elosztók csak az úgynevezett csatlakozási pontig tartó vezetékszakasz karbantartásáért tartoznak felelősséggel. Amennyiben a fogyasztónak problémája merülne fel a társasházban elhelyezkedő vezetékek üzemelésével kapcsolatban, elsősorban a társasház kezelőjét kell megkérdeznie a javítás, hibaelhárítás lehetőségéről.
Kondenzációs kazánok megfelelő karbantartása.
A fűtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség egy elszámolási időszakra állapítja meg, úgy, hogy a fűtési díjmegosztási arányok összege 100%. Fűtési költségmegosztó alkalmazása esetén a fűtés díját az egyes épületrészek között fűtési költségmegosztók alkalmazásával képzett díjmegosztási arányokkal kell meghatározni. Ha nem kerül sor fűtési költségmegosztó alkalmazására, a fűtési díjat a fűtési hő- és melegvíz-felhasználásnak hiteles fogyasztásmérő berendezésekkel mért vagy alternatív módon megállapított adatai alapján kell kiszámítani.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakemberei összegyűjtötték a társasházakra vonatkozó legfontosabb közszolgáltatási szabályokat. A távhőszolgáltatás tekintetében a társasházak túlnyomó többsége az egyes lakástulajdonosokra, mint díjfizetőkre történő számlázás és díjfizetés módszerét alkalmazza.
A fűtési díjmegosztási arányok utólagosan számítási hiba esetén, vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénnyel vagy e rendelettel ellentétes módon megállapított díjmegosztási arány megállapítása esetén módosíthatók. A fűtési költségmegosztó vagy az arra felszerelt plomba sérüléséről a fogyasztó a tulajdonosi közösség képviselőjét haladéktalanul írásban tájékoztatja.
A költséghatékonysági vizsgálat eredménye alapján, ha a beruházás többe kerül, mint amennyit tíz év alatt spórolni lehet vele, akkor nem kell megcsinálni. A költséghatékonysági vizsgálati kötelesség nem vonatkozik az egycsöves, átfolyós fűtési rendszerekre.
A jogszabályi változások értelmében legkésőbb 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasós fűtési költségmegosztás és távleolvasós melegvíz-óra költségmegosztás rendszerét, ahol eddig erre nem került sor. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, ahol a műszaki megvalósíthatóság vagy a költséghatékonyság ezt nem teszi lehetővé.
A távhőrendszer csatlakozási pontja a központi hőellátó rendszer vezetékhálózatának az a pontja, amelyen keresztül adott épület vagy épületrész teljes fűtési- vagy melegvíz-ellátása megvalósul. Alapelv: mindenki a saját tulajdonáért felel. Így a szolgáltatói berendezéseket a csatlakozási pontig a Távhő kezeli, míg a felhasználói berendezéseket a felhasználó.
A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetekben, vagy a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást - így a melegvíz szolgáltatást is - a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.
A távfűtési szolgáltatás minden év október 15. napján kezdődik és a tárgyévet követő év április 15. napjáig tart. A Társasház önállóan is kérhet a pótfűtési időszakban távfűtési szolgáltatást.
tags: #tarsashazi #tavfutes #radiator #kinek #a #tulajdina