A teremgarázsok jelentése és funkciói
A teremgarázs olyan építmény, amely kifejezetten gépjárművek tárolására és parkolására szolgál.
Általában több szintből áll, ahol az autók elhelyezésére szolgáló területeket liftek vagy rámpák kötik össze, megkönnyítve a járművek mozgását és a parkolást.
A teremgarázsok különböző méretben és formában épülhetnek, attól függően, hogy milyen célra használják őket, például lakóépületekhez, irodaházakhoz vagy közintézményekhez kapcsolódhatnak.
Egyes teremgarázsok föld feletti szintekkel rendelkeznek, míg mások mélygarázs formájában épülnek, ahol az autók elhelyezésére szolgáló területek a földszint alatt találhatóak.
A mélygarázsok általában zajvédettek és jobb biztonságuk van, mint a hagyományos, föld feletti parkolóknak.
A földalatti garázsok szintén egyfajta teremgarázsnak tekinthetők, amelyek a városi területeken élők számára nyújtanak praktikus és biztonságos parkolási lehetőséget.
A többszintes garázsok olyan nagyvállalati vagy kereskedelmi központokban találhatóak, ahol sok autó számára kell parkolóhelyet biztosítani.
Ezek a garázsok gyakran automatizált parkolási rendszerekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik az autósok számára, hogy gépjárművüket egy biztonságos és ellenőrzött környezetben hagyják.
A teremgarázsokat gyakran olyan helyeken építik, ahol korlátozott a földterület, így lehetőséget nyújtanak arra, hogy a rendelkezésre álló tér maximálisan kihasznált legyen.
Miért ZSÁKUTCA az elektromos autózás...
Példamondatok a teremgarázs szó használatára
A teremgarázs szóval alkotott példamondatok segítenek megérteni a magyar szó helyes használatát, és bemutatják, hogyan alkalmazható a mindennapi beszédben vagy írásban.
- A város központjában épült teremgarázs könnyen elérhető volt az autósok számára.
- Az új teremgarázsban több mint ezer parkolóhelyet alakítottak ki az autótulajdonosok részére.
- A teremgarázsban található parkolóhelyek mindegyike meg volt világítva és felszerelt biztonsági kamerákkal.
- A régi városrészben nem lehetett teremgarázst építeni, ezért a lakosoknak távolabbi parkolóhelyeket kellett igénybe venniük.
- A teremgarázs földszintjén különböző boltok és szolgáltatóhelyek találhatóak, míg az emeleteken parkolnak az autók.
- Az építkezés befejeztével a város központjában új teremgarázs nyílt meg, ami nagyban javította a parkolási lehetőségeket.
- A teremgarázsba való behajtásnál mindig ügyelni kell a magassági korlátozásra, hogy ne sérüljön az autó.
- Az új irodaház mellett épült teremgarázs kifejezetten az ott dolgozók részére biztosít parkolási lehetőséget.
- A teremgarázs automatizált rendszerrel működik, amely a behajtásnál és kihajtásnál is segíti a vezetőket.
- A városi tanács úgy döntött, hogy egy újabb teremgarázst épít a belvárosban, hogy csökkentse a parkolási gondokat.
- A teremgarázs mellett található információs tábla részletesen ismerteti a parkolás szabályait és a fizetési lehetőségeket.
Kapcsolódó kifejezések és fogalmak
A kapcsolódó kifejezések olyan fogalmakat mutatnak be, amelyek logikailag vagy tematikusan kapcsolódnak a teremgarázs szóhoz, segítve a mélyebb megértést.
- Épületelemek: lift, ajtó, ablak, tető, fal, oszlop, lépcső, korlát
- Felületek: járda, aszfalt, beton, térkövezet
- Járművek és közlekedés: parkolás, autó, motor, kerékpár, forgalom, közlekedés
- Biztonság és infrastruktúra: biztonság, kamera, világítás, szellőzés, fűtés, hűtés
- Építészet és szerkezet: épület, szerkezet, acél, betonacél
Szó jellemzők
A "teremgarázs" szó egy összetett szó, amely két főnévből áll: "terem" és "garázs".
A szó helyes elválasztása: te-rem-ga-rázs.
A "teremgarázs" szó 10 betűből áll, de csak 8 egyedi karaktert tartalmaz.
Magánhangzók száma: 4 db.
Mássalhangzók száma: 6 db.
Ismerünk 5 szinonimát.
Az elővásárlási jog a teremgarázsok esetében
Az elővásárlási jog alapján egy ingatlan tulajdonosa csak akkor adhatja el ingatlanát (jelen esetben garázsát), ha az elővásárlásra jogosulttal előzetesen, írásban közölte a vevői ajánlatban szereplő feltételeket.
Elővásárlási jog jellemzően osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén merül fel.
Fontos tudni, hogy dologösszesség esetén a teljes dologösszességet érinti az elővásárlási jog és azt is, hogy a vételi ajánlatot azokkal a személyekkel is közölni kell, akiknek tulajdonjogbejegyzés iránti kérelme még csak széljegyként szerepel az ingatlan tulajdoni lapján.
A teremgarázs beállóhelyek vásárlásának folyamata során az elővásárlási jog jelentős szerepet játszik.
Gépjármű álláshely és az elővásárlási jog
Az új ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) hatálya alatt önálló ingatlanként nyilvántartásba vehető a társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított ún. álláshely.
Önálló ingatlanként nyilvántartott álláshely esetén nem kell számolni elővásárlási joggal - hacsak a társasház alapító okirata így nem rendelkezik.
Mit jelent az álláshely?
Álláshely: az épület gépjárműtároló helyiségében kialakított, gépjármű elhelyezésére szolgáló olyan terület, amelynek egyik oldala az álláshelyekhez vezető közlekedési úthoz kapcsolódik, további három oldala a helyiség padlóján tartós fizikai jelöléssel vagy fallal körülhatárolt, és megfelel a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet szerinti, az álláshely méreteire vonatkozó előírásoknak.
A méretek a tartós fizikai jelölés tengelyétől számítandók.
Mihez van joga az elővásárlásra jogosultnak teremgarázsok esetében?
Ha megismerte a vételi ajánlatot, az elővásárlásra jogosult teremgarázs beállóhely esetén is három dolgot tehet:
- Elfogadja az eladó által közölt ajánlatot - ekkor az adásvételi szerződés közte és az eladó között jön létre.
- Írásbeli lemondó nyilatkozatot tesz - ekkor az eladó és a vevő azonnal leszerződhet, illetve beadható a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelme a földhivatalba.
- Nem nyilatkozik - ilyenkor az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény, kifüggesztés iratanyaga) kell igazolni azt, hogy az eladó közölte a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal. Az átvételt igazoló iraton kívül az eladó közokiratba foglalt, illetve ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozatát is csatolni kell arról, hogy az elővásárlásra jogosulttal a vételi ajánlatot közölte.
A problémák általában akkor szoktak felmerülni, ha az elővásárlásra jogosult későn (van, hogy évek múlva) kap észbe és utólag próbálja a jogait érvényesíteni.
Ilyenkor sok múlik azon, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos felhívás szabályos volt-e.
Hogyan érdemes tájékoztatni az elővásárlásra jogosultat?
Az Intyv. vhr. szerint ha az ingatlannal kapcsolatban elővásárlási jog érvényesül és a földhivatalban a tulajdonjog bejegyzését adásvétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, elsősorban csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.
A legjobb személyesen felkeresni az elővásárlásra jogosultat és helyben aláíratni vele a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt elővásárlásról lemondó nyilatkozatát.
Kell-e két tanú, vagy ügyvédi ellenjegyzés az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatra?
Az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat mindenképpen egy írásbeli, aláírt nyilatkozat, de az új Inytv. vhr. azt már azt is előírja, hogy azt teljes bizonyító erejű magánokiratban kell a földhivatali iratanyaghoz csatolni.
Nagyszámú tulajdonostárs esetén kikerülhető-e a postai értesítés?
Garázs vásárlás esetén nem ritka, hogy akár 10-15 tulajdonostársat kellene értesíteni.
Ingatlan ügyvédként nem ismeretlen jelenség, hogy egy eladó ódzkodik attól, hogy heteket töltsön azzal, hogy mindenkihez becsenget, így társasházi garázs esetén általában postai úton szokás értesíteni az elővásárlásra jogosultakat.
Igen ám, de a posta díjkalkulátora alapján egy egyszerű tértivevényes levél feladása aktuálisan 860 Ft-ba kerül.
Ez 50 tulajdonostárs esetén 43.000,- Ft - a mai garázsárakhoz képest eltörpül, de sok eladó nem számolja ezt bele a költségvetésébe és így a vételárat is ezt figyelmen kívül hagyva állapítja meg.
Az eladók éppen ezért előszeretettel hivatkoznak a Ptk. 6:222. § (1) bek. második fordulatára: "Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal.
Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna."
A Kúria BH2021. 147. számon közzétett döntésében kimondta, hogy önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól.
Nagyszámú tulajdonostárs esetén az adott helyzetben általában elvárhatónak az minősül, ha az ismert belföldi lakcímmel rendelkező tulajdonostársaknak tértivevényes levélben küldik meg a nyilatkozatot, feltéve, hogy annak költsége nem számottevően aránytalan az érintett ingatlan vételárához képest (rendkívüli nehézség).
A teremgarázsok elővásárlásának sajátosságai - a hirdetőtáblára kifüggesztés
2022 májusa óta az olyan ingatlanok vonatkozásában, amelyek tulajdoni lapjának I. részén a garázs rendeltetésmód szerepel, az elővásárlási joggal kapcsolatos igazolások (azaz tértivevény vagy átvételi elismervény) helyett - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez - elfogadható a közös képviselő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.
Megfelelő lehet pl. a mélygarázsban a lift mellett kiragasztani, vagy az üzenőfalra figyelemfelkeltő módon kitűzni.
Érdemes vevőként és eladóként is figyelni arra, hogy a közös képviselőnek átadott, kinyomtatandó szövegen legyen külön helye a kifüggesztés napjának, a levétel napjának, és a közös képviselő aláírásának.
Ezeket úgyis csatolni kell a közös képviselő nyilatkozatához, és így egy helyen található meg az összes szükséges melléklet, amit be kell nyújtani a földhivatalba.
Mi alól mentesít a társasházi kifüggesztés?
A társasházi kifüggesztés az eladót csak a vételi ajánlat egyesével történő közlésének kötelezettsége alól mentesíti, de a beérkezett és az ingatlanügyi hatóság részére ismertté vált elővásárlási jog gyakorlójától érkező elfogadó nyilatkozatot nem teszi semmissé.
Ha tehát egy tulajdonostárs bejelentkezik a garázsra, ő veheti meg azt.
Mi történik, ha több vevőjelölt is bejelentkezik a garázsra?
A Ptk. 5:81§-a szerint, a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
A tulajdonostársak az elővásárlási jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják.
Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt vagy őket illeti meg.
Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási jog pedig a választott tulajdonostársat illeti meg.
A teremgarázsok építészeti és jogi vonatkozásai
Az új építésű társasházak számára többféle módon alakítanak ki garázsokat.
Míg a kertvárosi területeken nagyobb lehetőség kínálkozik a felszíni gépkocsibeállók tervezésére, a jóval zsúfoltabb belvárosi kerületekben a társasház földszintjén vagy a pinceszinten teremgarázs kialakítására kerül sor.
Nézzük meg, mit is értünk a teremgarázsokban található gépjárműbeálló alatt, avagy mit vásárol az, aki erre köt adásvételi szerződést.
Gépjárműbeállónak nevezzük a társasházban megépített, a társasházi tervrajzon meghatározott számmal jelzett, az alapító okiratban megnevezett, és ingatlan-nyilvántartásban szereplő, teremgarázsként funkcionáló ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát, és a teremgarázshoz tartozó közös tulajdoni illetőséget.
Az így meghatározott tulajdoni hányad alapján a vevő a teremgarázsban a gépjármű-beálló kizárólagos használatára lesz jogosult.
Utóbbit az esetek nagy többségében a társasház alapító okiratában határozzák meg.
A társasház alapító okiratában és a társasházi tervrajzon megjelölik a közös és külön tulajdonban álló részeket.
A földhivatal az alapító okiratból és az annak kötelező mellékletét képező tervből veszi át, és jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a teremgarázsbeálló-helyek betű- és számjelét (pl. G127).
Az alapító okiratban és az adásvételi szerződésben rendezni kell, hogy a megvásárolt eszmei tulajdoni illetőséget természetben mely gépkocsibeálló testesíti meg.
A fallal elválasztott garázsoknál a garázshely - természeten a teremgarázsok esetén is - külön albetétet képezhet, így tulajdonjoghoz juthat a vevő.
A helyszűke miatt általában azonban nincs külön fallal elhatárolva a gépkocsibeálló, így önálló albetétet nem képezhet.
Mennyi illetéket kell fizetni?
A teremgarázsban található gépkocsibeálló vételi (szerzési) illetéke a következők szerint alakul.
A garázs ingatlan általános illetéke az illetéktörvény szerint 10 százalék.
Ami a teremgarázsokat illeti: az egy albetéten, külön ingatlanként feltüntetett garázsok esetén a tulajdonjog, illetve a meghatározott tulajdoni hányad és az ehhez tartozó közös tulajdoni illetőség megszerzése után szintén a 10 százalék illetéket kell fizetni.
(Tehát nem vonatkozik rá az új építésű lakásokat meghatározott összeghatárig megillető illetékmentesség).
Vitás építményadó Kecskeméten
Az elmúlt hetekben Szabó Máté ombudsman a kecskeméti önkormányzat teremgarázsokra kivetett építményadóját bírálta.
Egy helyi rendelet értelmében Kecskemét városa az egy gépkocsinak épült, illetve az ikergarázs-tulajdonosoknak biztosítja az építményadó kedvezményt, míg a teremgarázs-tulajdonosokat megfosztja ettől, és adófizetésre kötelezi őket.
Az ombudsman ezáltal a jogbiztonság követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát látja sérülni.
A helyi rendelet szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, és több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadaik arányában vetik ki.
Mentes az adó alól a 15 m2-nél kisebb garázs, az ikergarázs-tulajdonosok külön-külön is igénybe vehetik a mentességet, ha nem hozzátartozók.
Nagyobb garázs esetén a 15 m2 után kell adót fizetni.
A teremgarázs területéből az önkormányzat azonban csak egyszer vonja le a 15 m2-t és nem tulajdonosonként.
Az így kialakított gyakorlat azt eredményezheti, hogy egy 20 m2-es önálló garázs építményadója 3 ezer forint évente, míg egy teremgarázsban található gépkocsibeállóé - melynek járműtárolásra szolgáló tényleges területe esetenként a 15 m2-t nem éri el - évente 10 ezer forint feletti összeget tehet ki.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az önálló garázs, a teremgarázs és az ikergarázs tulajdonosai összehasonlítható helyzetben lévő adóalanyok, akik homogén csoportot alkotnak.
Az adótárgy mindegyik esetben ugyanazt a célt szolgálja: a gépjármű tárolását.
Az ombudsman ennek jegyében felkérte Kecskemét város jegyzőjét, hogy a kedvezményeket megkülönböztetés nélkül, helyi rendeletben meghatározva biztosítsa valamennyi garázstulajdonosnak.
Manapság a nagyvárosainkban fennálló parkolási helyzet egyre súlyosabb, ezért egyre növekvő önálló piac alakult ki a teremgarázs beállóhelyek adásvételének.
Garázshely vétel aránylag kisebb tőkét igényel, ellenben kiváló befektetésnek bizonyulhat.
tags: #teremgarazs #mit #jelent