A Szirén Integrált Könyvtári Rendszer és Beépítésének Tudnivalói
Napjainkban a legtöbb könyvtárban a könyvtári munkafolyamat gyorsítására, könnyítésére szinte minden területen alkalmazható a számítógép, a beszerzéstől a kölcsönzés nyilvántartásáig.
A könyvtárosok interneten keresztül tájékozódhatnak a beszerezhető művekről, majd megrendelhetik azokat a világháló igénybevételével is.
A megrendelt és beérkezett könyvek a számítógépes nyilvántartásba kerülnek, ezáltal láthatóvá és elérhetővé válnak a számítógépes katalógusban.
A könyvtári számítógépesítés két fő területe a kölcsönzés és az elektronikus katalógus.
Amennyiben a kölcsönzést számítógép tartja nyilván, úgy a könyvekben egy vonalkód található, amely a könyvet - vagyis az adatbázisban a könyv rekordját - egyértelműen azonosítja.
Így a könyvtáros a vonalkód beolvasásával meg tudja keresni az adatbázisban az adott könyv rekordját.
Az olvasó kölcsönző- vagy olvasójegyén szintén található egy vonalkód, ez pedig az olvasót azonosítja.
A könyvtáros ennek a vonalkódnak a beolvasásával megkeresheti az olvasót az olvasók adatbázisában.
Ezt követően a könyv és az olvasó rekordja a kölcsönzési időre összekapcsolódik.
A későbbiekben, ha valaki ilyen, már kölcsönzésben lévő dokumentumot keres elő a katalógusban, akkor az adott rekordnál a KÖLCSÖNÖZVE felirat lesz látható.
Így a kölcsönzés - amellett, hogy gyorsabb és precízebb is - kevesebb hibalehetőséggel jár, s a könyvtárhasználók is gyorsabban tájékozódhatnak az egyes dokumentumok elérhetőségéről.
A modern könyvtárak katalógusai a világ bármely pontjáról elérhetőek az interneten található weboldalukon keresztül.
Ezáltal bárki nagyon gyorsan információt kaphat egy tőle akár több ezer kilométerre lévő könyvtár állományáról is.
A Szirén Integrált Könyvtári Rendszer
Az iskolai könyvtárak számítógépen végzett munkáját segítheti a Szirén integrált könyvtári rendszer.
Használata a könyvtárostanár mellett a tanárok és a tanulók munkáját is segíti, hiszen így saját iskolai könyvtáruk állományán kívül könnyen tájékozódhatnak a Magyar Nemzeti Bibliográfia által feltárt, Magyarországon megjelent könyvekről, és kereshetnek információt a tankönyvek számítógépes adatbázisából is.
Az adatbázis tartalmát folyamatosan frissítik, rendszeres időközönként kiegészítésre kerül az újabban megjelenő művek adataival.
A Szirén mellett az iskolai könyvtárak más integrált könyvtári rendszereket is használnak, mint pl. a Szikla, HUNTÉKA, Corvina.
A Szirén Integrált Könyvtári rendszer fejlesztése 1985-ben kezdődött.
Országos Közös Katalogizálás alapja a Szirénbe beépített Z39.50-es kliens modul, valamint az, hogy szerverünk Z39.50-es.
A rendszer lényege: ha bármelyik könyvtárban leírnak egy dokumentumot, az azonnal fölkerül a központi szerverre.
A Szirén adatbeviteli űrlapján szerverünket közvetlenül elérve, néhány kattintással az összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást.
A rendszer hatalmas előnye, hogy tetszőleges típusú dokumentum (könyv, audiovizuális, hangdokumentum, folyóirat, cikk) analitikákkal, a többkötetes dokumentumok közös adatokkal és kötetleírásokkal egy mozdulattal átvehetők.
A rendszer saját központi adatbázisunkon kívül 450 külföldi könyvtárat is közvetlenül elér, tehát ugyancsak a Szirénbe átemelhető pl. a Library of Congress, az Oxford University stb.
A Szirén rendszerben eddig 1600 könyvtár mintegy harmincmillió dokumentumot dolgozott föl.
Ezek az információk szöveges tartalmú adatbázist képeznek és honlapunkon Magyarország legnagyobb online osztott virtuális könyvtáraként és lelohely adatbázisaként muködik.
Az utóbbi években a könyvtári dokumentumok digitalizálása egyre fontosabb igényként jelentkezett.
Ezek képeket, hanganyagokat, filmeket, teljes szöveges tartalmakat stb. jelentenek.
Amennyiben a teljes szöveges tartalom nem kép, hanem szöveges fájl formájában tárolódik, keresni is lehet bennük.
A Szirént használó könyvtárak jelentos hányadában ezek az információk nagyon fontosak.
Ilyenek a múzeumok, a szakkönyvtárak egy része, egyetemi-foiskolai könyvtárak, egyházi könyvtárak és más könyvtárak muzeális állományrésze, helytörténeti dokumentumai stb.
A most megalakult Szirén digitális könyvtára egy új világot nyit a könyvtári (és más, materiálisan meg sem fogható virtuális dokumentumok) elérhetoségének területén.
Már kezdetben több száz szerver együttmuködése realizálódik.
A digitális könyvtár felhasználói dokumentációja.
Elvi alapvetés, a rendszer működésének áttekintése.
A Szirén és az Országos Közös Katalogizálás
Az 1980-as évek végén merült fel a közös katalogizálás megvalósításának az ötlete.
Az akkoriban tervezett és létrehozott rendszerek azonban csak a könyvtárak szűkebb körére terjedtek ki.
Az országos közös, központi adatbázisra alapozott katalogizálási rendszer Szegedről, az akkori József Attila Tudományegyetem, ma Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárából indult.
A MOKKA, azaz a Magyar Országos Közös Katalógus rendszerének mára 30 tagkönyvtára van.
A MOKKA célja, hogy a könyvtárak használói az ország bármely, hálózati kapcsolattal rendelkező könyvtárából meg tudják állapítani azt, hogy az illető könyvtárban nem található dokumentum mely könyvtárban található meg.
Az olvasó a MOKKA adatbázisában keres és - ha megtalálja a keresett dokumentumot - dönt az igénybe venni kívánt könyvtárról és a dokumentum igénybevételének módjáról.
A közös katalogizálási rendszer az olvasók mellett a könyvtárosok munkáját is nagy mértékben segíti.
Országos Virtuális Könyvtár: egy on-line, osztott virtuális könyvtár, mely alapját képezi a Kárpát-medencei Közös Katalogizálásnak.
Az adatbázisban minden könyvtár minden adata egyetlen kereséssel lekérdezhető, tehát az adatbázis egyúttal lelőhely adatbázisként is működik.
A világon működő Z39.50-es szerverek szokásos megoldásán túl a mi szerverünk egyetlen internetes kapcsolatfelvétellel a résztvevő 1300 könyvtári adatbázist végigkeresve teljeskörű választ ad a kereső kérdésre, ez nagyságrendi gyorsulást jelent a válaszidők tekintetében.
Ezen kívül ugyancsak komoly újítás, hogy a dokumentum átvételekor teljes bibliográfiai leírást kapunk -analitikástól, kötetleírásostól- a világban szokásos egyetlen tétel (pl.
Osztott: A résztvevő könyvtárak adatbázisai egymástól függetlenül tárolódnak, a keresők pillanatok alatt végigkeresik az összes adatbázis összes adatát.
Jelenleg kb.
Virtuális könyvtár: A nélkül, hogy a könyvtárban lennénk, tájékozódhatnak arról, hogy adott dokumentummal rendelkezik-e adott könyvtár, könyvtárcsoport.
Ez a lelőhely adatbázis funkció.
A virtuális könyvtárak sok csoportját választhatjuk, megnézhetjük pl., hogy adott településen, vagy adott megyében, vagy szűkebb-tágabb régióban hol lelhető föl a dokumentum, de tematikus csoportok is vannak, pl.
A Szirén tervezésekor felmerült az az ötlet, hogy a könyvtárak adatbázisainak építésekor a más könyvtárakban leírt dokumentumokat fel lehessen használni.
Ezzel kapcsolatban az első publikáció 1992-ben a Könyvtáros c. folyóirat 1992/2-es számában jelent meg.
1995-től az Országos Széchényi Könyvtárral történt megállapodás alapján a Szirén rendszer felhasználói kéthetenkénti frissítéssel hozzájutnak a Magyarországon megjelent és az OSZK-ban feldolgozott bibliográfiai leírásokhoz.
1998-tól a szolgáltatás minden lépése az internet segítségével történik.
1998-ra már olyan széles körben terjedt el a Szirén (600 könyvtár), hogy érdemes volt elkészíteni a Szirén Központi Lelőhely Adatbázist, későbbi nevén a SZIKLÁT.
2003-tól az adatbázisok a KELLÓ adataival bővültek.
2004-ben készült el a SZIKLA új változata.
Ebből az internetes központi adatbázisból már bibliográfiai tételeket (analitikákkal együtt!) lehetett letölteni.
Igaz, ekkor még a szokásos export-inport lépésekkel kissé nehézkesen, de már hozzá lehetett jutni más könyvtárakban leírt bibliográfiai tételekhez.
A 2004-2006-os évek döntő fejlődést jelentettek.
Eddig ui.statikusan felépített adatbázisok segítették a munkát.
2005 első felében készült el az Országos Virtuális Könyvtár, ami egy on-line osztott virtuális könyvtár.
Erre az alapra épülve 2006 első felében megvalósítottuk a Szirén Z39.50-es kliens modulját.
Ez lehetővé teszi, hogy a Szirén közvetlenül a programból elérjen 450 külföldi könyvtárat, mint pl. a Library of Congress, Oxford University, Ausztrália, Svédország, Lengyelország stb.
Nemzeti Könyvtárai, számtalan amerikai és angol egyetem.
Ezekből a könyvtárakból néhány gombnyomással át lehet emelni tételeket, tehát az idegen nyelvű dokumentumok pillanatok alatt átvehetők.
Az utolsó lépés a Szirén szerverünk Z39.50-es szerverré történő fejlesztése volt.
Ezzel a kör bezárult, a szolgáltatások köre teljessé vált.
További Funkciók és Fejlesztések
A Szirén rendszerben alkalmazott Z39.50-es nemzetközi szabvány biztosítja az adatbázisok teljes körű integrációját a nemzetközi vérkeringésbe.
A felhasználók széles köre, beleértve különböző könyvtártípusokat, sikeresen alkalmazza a rendszert.
A virtuális könyvtárban a könyvtártípusok tematikus csoportosítása folyamatosan bővül.
A rendszer képes a különböző országokban leírt és tárgyszavazott dokumentumokat nyelvfüggetlen módon keresni.
Például, ha valahol a "bush" tárgyszót írják le, akkor azt magyar nyelven feltett kérdéssel is meg lehet találni.
A fejlesztők a nyolcvanas években számítógépes nyelvészettel foglalkoztak, ami lehetővé tette a nyelvfüggetlen keresés megvalósítását.
A magyar nyelv esetében is lehetséges a tematikus keresés, például a "Mazuri tavak" című dokumentum megtalálása a "?tó?" címszóra.
Ha egy könyvtár fiókkönyvtárakkal rendelkezik és ellátó rendszerként működik, azt a Szirén rendkívül egyszerűen és hatékonyan kezeli.
A fiókkönyvtárnak lehet saját állományrésze, mozgó része, mind a kereső felület, mind a kölcsönzés könnyedén megbirkózik a feladattal.
WEB-OPAC: adott könyvtár saját szerverén is üzemeltetheti on-line virtuális könyvtárát.
Live-update: automatikus program és adatbázis frissítés: már kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk a minél kényelmesebb munkakörülmények megteremtésére.
Ennek egyik megvalósítása az, hogy a felhasználónak nem kell figyelnie, mikor kerül új verzió vagy adatbázis csomag a szerverre, mert azt a rendszer figyeli és automatikusan letölti.
A rendszer architektúrája kliens-szerver alapú, ahol a szerver egy központi Linux gép, és minden könyvtár Szirénje egy-egy kliens.
Ezek a kliensek önmagukban egy lokális hálózatot is jelenthetnek, melyben a munkaállomások száma nem korlátozott.
Az adatok a kliens és szerver között folyamatosan áramlanak, és jutnak el az összes további klienshez, a többi könyvtárhoz.
A Z39.50-es klienssel rendkívül kényelmesen, igazi "könyvtárosbarát" módon lehet a tételek honosítását elvégezni.
Az utóbbi évek tartalmilag rendkívül fontos fejlesztéseinek láttán egyre több könyvtár kapcsolódik be ebbe a közös munkába, ami a feldolgozott dokumentumok féleségének rendkívül sokszínűségét eredményezi.
A Miskolci SZC Kós Károly Építőipari, Kreatív Technikum és Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata is említést tesz az iskolai könyvtár működéséről, feladatairól, gyűjtőköréről és szolgáltatásairól, ami szervesen kapcsolódik az integrált könyvtári rendszerek használatához.
Az iskolai könyvtár feladatai közé tartozik az állományalakítás, állományapasztás, leltározás, valamint az állomány fizikai és jogi védelme.
A könyvtár szolgáltatásai magukban foglalják a helyben használatot, a kölcsönzést, könyvtárközi kölcsönzést és csoportos használatot.
A katalógusszerkesztési szabályzat és a raktári jelzetek biztosítják a könyvtári állomány szakszerű feltárását és elhelyezését.
A tankönyvtári szabályzat pedig a tankönyvek nyilvántartását és kölcsönzését szabályozza.
A könyvtárpedagógiai program célja a könyvtárhasználati nevelés és oktatás, a könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása.
Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása is rögzíti a rendszerrel kapcsolatos feladatokat.
A Könyvtári Gépesítés Előnyei
A könyvtári gépesítés két fő területe a kölcsönzés és az elektronikus katalógus.
Amennyiben a kölcsönzés gépesített, úgy a könyvekben egy vonalkód található, amely a könyvet egyértelműen azonosítja.
Így a könyvtáros a vonalkód beolvasásával meg tudja keresni az adatbázisban az adott könyv rekordját.
Az olvasó kölcsönzőjegyén szintén található egy vonalkód, ez az olvasót azonosítja.
A könyvtáros ennek a vonalkódnak a beolvasásával megkeresheti az olvasót az olvasók adatbázisában.
Ezt követően a könyv és az olvasó rekordja a kölcsönzési időre összekapcsolódik.
A modern könyvtárak katalógusai ma már elsősorban számítógépes katalógusok.
Ennek a modern technikának nagy előnye, hogy a világ bármely pontjáról elérhetőek az interneten, a könyvtár weboldalán keresztül.
Így bárki nagyon gyorsan információt kaphat egy tőle távol lévő könyvtár dokumentumairól is.
A számítógépes katalógus modern könyvtár számítógépes rendszere nem csak az adott könyvtárban található olvasói terminálról használható, hanem a világ bármely részéről hozzáférhető az interneten keresztül is.
Ezt úgy oldják meg, hogy a könyvtár weboldalán, általában egy hivatkozás formájában, elérhetővé teszik az adott könyvtár számítógépes katalógusát.
Erre a hivatkozásra kattintva jelenik meg a számítógépen nyilvántartott katalógus, melynek segítségével keresni lehet az adott könyvtár állományában.
A könyvtári gépesítés előnyei közé tartozik a munkafolyamatok gyorsítása, a kölcsönzési folyamat precizitásának növelése, a hibalehetőségek csökkentése, valamint az olvasók gyorsabb tájékozódása az elérhető dokumentumokról.
A modern könyvtárak katalógusai interneten keresztül bárhonnan elérhetőek, ami jelentősen megkönnyíti az információkeresést.
tags: #sziren #konyvtari #rendszer #beepites