Új építésű lakások Tihanyban a városi strand közelében: modern otthon és stabil befektetés
Itt a lehetőség, hogy egy olyan környezetben lehessen otthonod, ahol a természet nyugalmát és szépségét ötvözzük a modern luxussal.
Az új épületek minden egyes lakása kifinomult stílussal, magas minőségű anyagokkal és páratlan kilátással büszkélkedik a Balatonra és környező tájra. Az otthonok tervezésénél a funkcionalitást és az esztétikát egyaránt figyelembe vettük, hogy minden lakó számára tökéletes otthoni élményt biztosítsunk.
A lakópark ideális elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy élvezhessétek a teljes nyugalmat és békét a tóparti környezetben, de közben mégse szakadjatok ki a kulturális életből, a lüktető pezsgésből: minderre Tihany, Balatonfüred, ill.
A lakópark tökéletes elhelyezkedése lenyűgöző! Aszófőn, a festői Tihanyi félsziget lábánál, a 71-es út mellett található. Itt a lehetőség, hogy minden reggel a Tihanyi félsziget lenyűgöző panorámájával ébredj!
Új építésű lakások: modern otthon és stabil befektetés
Az új építésű lakások iránt évek óta kiemelkedő a kereslet, mivel egyszerre kínálnak korszerű lakókörnyezetet és hosszú távon is kiszámítható megoldást. A modern társasházakban épülő új lakások átgondolt alaprajzzal, energiatakarékos műszaki megoldásokkal és korszerű gépészettel készülnek, ami nemcsak kényelmesebb mindennapokat, hanem alacsonyabb fenntartási költségeket is eredményezhet.
Egy új építésű lakás vásárlásakor jelentős előny, hogy az ingatlan állapota kiszámítható: nincs szükség azonnali felújításra, nem kell rejtett hibákkal vagy elavult vezetékekkel számolni. Ez különösen fontos azok számára, akik gyorsan szeretnének költözni, vagy biztosra akarnak menni az első lakásuk megvásárlásakor.
Az új építésű lakások emellett megfelelnek a mai komfort- és energetikai elvárásoknak, ami hosszabb távon is értékállóbbá teheti őket.
Befektetési szempontok
Befektetési szempontból az új építésű lakások szintén kiemelkedően népszerűek. Jó elhelyezkedés esetén könnyebben kiadhatók, és a modern kialakítás miatt a bérlők körében is keresettebbek. Az alacsonyabb rezsi, a korszerű épületüzemeltetés és a kevesebb karbantartási igény mind hozzájárul ahhoz, hogy egy eladó új építésű lakás hosszú távon stabil bevételi forrást jelentsen.
Mennyibe kerül egy új építésű lakás?
Az új építésű lakások ára számos tényezőtől függ, többek között az elhelyezkedéstől, az alapterülettől, az épület műszaki színvonalától és a környék adottságaitól. Általánosságban elmondható, hogy az új építésű lakások ára jellemzően magasabb, mint a használt ingatlanoké, ugyanakkor ezt gyakran ellensúlyozza az alacsonyabb rezsi és a kisebb karbantartási igény.
Budapesten 1,5-2 millió forint, megyeszékhelyeken 1 millió feletti a négyzetméterenkénti átlagár.
A kínálatban megtalálhatók kisebb alapterületű, kedvezőbb árú új építésű lakások, valamint magasabb műszaki tartalommal rendelkező, prémium kategóriás ingatlanok is.
A Kenderföldek fejlesztési dilemmája
Kevés olyan értékes telek van a Balatonnál, mint a tihanyi Kenderföldek: a tóparthoz közeli, jelenleg sűrű erdővel, nádassal borított területet az önkormányzat néhány éve eladta, a tulajdonos - Futó Péter és Nyíri Viktor cége - pedig természetesen építkezni akar. Nem is akárhogy: a legújabb elképzelés szerint 45 egymásra zsúfolódó villatelket alakítanának ki a zöldterület helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés.
A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Ami a Kenderföldeken esetleg felépül, ennyire tájképromboló csak azért nem lehet, mert az ottani „építési telkek” nem érnek ki közvetlenül a vízpartig, a nádas és a parti út biztosít némi jótékony takarást. Ezzel együtt: túlméretezett és túlzsúfolt beruházás készül, amely ráadásul a Tihanyi-félsziget egyik ökológiai szempontból fontos, bár sokféle problémával terhelt zöldterületét számolná fel.
A Kenderföldek ingatlanfejlesztői szemmel azért annyira különleges hely, mert Tihany alapvetően megtelt: a félsziget beépítetlen természeti területei nagyrészt nemzeti parki védelem alatt állnak. A mezőgazdasági övezetben persze fel lehet húzni gazdasági épületnek nevezett, hatalmas villákat, víztárolónak titulált úszómedencékkel, ahogyan történik is például az Óvárnak nevezett dombháton, ahova az elmúlt években felköltöztek a NER elitjének prominens alakjai. valamint vizes élőhelyet, amely még nyáron sem szárad ki teljesen. Amikor két hete ott jártunk, cuppogott a lábunk alatt a föld, és mindent áthatott az erős vadszag, a fatörzseken látszottak az agancstisztítás nyomai. Aztán találkoztunk a jelenlegi lakókkal is: a szomszédos, üresen álló Garda Hotel kertjébe húzódva legalább öt szarvas várta a távozásunkat.
Mindennapi Tudomány - Vándorló kontinensek
A tihanyi önkormányzat ma délután 15 órára összehívott, mindössze egyetlen napirendi pontot tartalmazó rendkívüli testületi ülésen készül zöld utat adni az ingatlanfejlesztésnek. Noha Tihanyban a képviselő-testület rendszerint csütörtökön ül össze, ezúttal nem így történik, mivel a Kft. képviselője jelezte, hogy csak a keddi nap megfelelő számára. Az előterjesztést csak hétfő délután kapták meg a képviselők és került fel a honlapra. Ennyi idő alatt nyilván át sem lehet rendesen tanulmányozni, noha vannak benne eltérések ahhoz a korábbi változathoz képest, amit múlt csütörtökön tárgyalt volna a testület. Aztán mégsem tárgyalták: az ülés előtt két nappal váratlanul levették a témát a napirendről.
A Kenderföldek Tihanyrév községrészhez tartozó terület, a komp bekötőútjától jobbra eső zöld, erdős részről van szó, ahogy elindulunk felfelé a falu irányába. Tihanynak ez a része a 20. század második felében kezdett beépülni, de máig ritkán lakott maradt.
Az is megér egy zárójeles kitérőt, miért vették le ugyanezt az előterjesztést a napirendről múlt héten. A dokumentum mellékletei közé tartozik a Félsziget Resort Kft-vel kötendő településrendezési szerződés, valamint néhány feljegyzés azokról az előzetes egyeztetésekről, amelyeket a beruházó és az önkormányzat a Révbe Érünk Egyesülettel folytatott tavaly november óta. A Révbe Érünk a környék üdülőtulajdonosait és lakóit képviseli; a szervezet alapvetően nem utasítja el a Kenderföldek beépítését, de tiltakozott a korábbi, nagyszabású tervek ellen. Mint mondják, Tihany jellegéhez illő, családi házas, nyaralóházas beépítést szeretnének, ezért a beépítési paraméterek, sűrűség és az épületmagasság csökkentését kérték.
Az előterjesztést azért kellett a napirendről múlt héten gyorsan levenni, mert az egyesület elnökségi tagja jelezte: az egyik korábbi tárgyalási fordulóról szóló feljegyzés nem tényszerű, egyoldalú, az egyesület nem is vett részt a tervezett szerződés pontról pontra történő véleményezésében, csak az egyeztetés elején fejthette ki az álláspontját. Mivel az egyesület nem akarta, hogy úgy tűnjön, ők mindennel egyetértenek, részletesen leírták február 27-én, hogy milyen pontokat kifogásolnak. Mindenekelőtt attól tartottak, hogy a területen végül mégsem villák, hanem jó nagy társasházak fognak felépülni.
Az önkormányzat ezt a levelet továbbküldte a beruházónak, az ülést pedig elhalasztotta. A Félsziget Resort két nappal később válaszolt a levélre, egy kérdésben egészen minimális mértékű engedményt kínált, egyébként meg az egész levelezést hozzácsatolták az újabb előterjesztéshez.
Tósoki Imre (Fidesz-KDNP) polgármester 2006 óta vezeti a községet, amely látványos fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor az elmúlt években a túlméretezett villák is megszaporodtak.
Érdemes egy kicsit messzebbről kezdeni, mert a Kenderföldek jóval nagyobb területet jelent annál, mint amiről a mostani ügyben szó van. Tihanynak ez a része sokáig teljesen beépítetlen volt, csak a szántódi rév közelében állt pár épület. A félsziget délkeleti szegélyét a Kopasz-hegy és a Cser-hegy nevű dombvonulat alkotja, amit egykor szőlők, ma pedig egyre hivalkodóbb nyaralók borítanak. Ennek a magaslatnak a tövében a 18-19. századi térképek egy bizonytalan körvonalú, mocsaras lapályt jeleznek, amit valószínűleg időnként elöntött a Balaton. A Kenderföldek az egykori parti láp maradványa, és időnként még ma is megmutatja mocsári jellegét, bár a táj jellege mára teljesen megváltozott. A mély fekvésű, vizenyős terület alkalmas lehetett a kender termesztésére, erre utal az 1858-as kataszteri térképen már felbukkanó megnevezés.
A terület sorsát egy nagy közlekedésfejlesztési beruházás változtatta meg: a balatoni turizmus fejlesztése érdekében 1928-ban aszfaltozott műutat építettek Balatonfüred és Tihanyrév között, és ugyanekkor a régi fakompot is motoros meghajtású, vasszerkezetű kompra cserélték. Ezen a részen az új betonút adta meg a Tihanyi-félszigetnek azt a határozott körvonalat, amilyennek azóta ismerjük. A korábbi lápos öblözetet nemcsak a Balatontól választotta el a műút töltése, de vízelvezető árkokkal le is csapolták, ezek máig felfedezhetők a területen, és nagyon esős időben víz is van bennük.
Az 1930-as években a Térképészeti Intézet magyar tájakról készült légi fotójának részletén jól látszik az lecsapolt öblözet a dombok és a műút között, valamint az első néhány épület. Az üres területen hamar megjelentek az első épületek: 1931-ben Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter döntést hozott egy középiskolás fiúknak szánt sport- és üdülőtelep létrehozásáról. Ez lett az ún KISOK-telep, amely nevét a fenntartó Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központjáról kapta. Minden nyáron összesen hatszáz középiskolás diák üdülhetett itt kétszáz fős turnusokban három hétig rendkívül kedvező áron, a fiúknak a sportolás és a kirándulások, játékok mellett naponta két órát francia és német társalgással, további két órát kerti munkával kellett tölteniük.
A KISOK-üdülő erősen átépített formában máig megvan: a szocializmusban előbb veterán partizánok, majd a Külügyminisztérium üdülője lett, a rendszerváltás után pedig Hotel Garda néven működött. A KISOK-üdülő a Kenderföldek szélén, szárazabb, feltöltött területen épült fel, de bármennyire is csábítónak tűnhetett távolról egy széles, parti területsáv Tihanyban, a fejlesztések a következő évtizedekben elkerülték a környéket. Miközben a hegyoldalak a 20. század második felében beépültek nyaralókkal, sőt még a dombsor lábánál is nyitottak egy utcát az 1960-as években (ez lett a Halász utca), a Kenderföldek a vizenyős talaj miatt beépítetlen maradt.
A 80-as évektől kezdve a terület spontán módon beerdősült, a légi fotókon jól látható, hogy a rendszerváltozásra már sűrű dzsumbuj borította. Mivel a vízelvezetés nem volt tökéletes, a mocsár is szép lassan visszajött, bár a teleknek csak egy kisebb hányadán tudott a sásos-nádas növényzet regenerálódni. A Kenderföldek Tihany elfelejtett hátsóudvara lett, és a hátsóudvaroknak az a természete, hogy oda az emberek bedobálják, amire nincs szükség. A közeli üdülőépítkezések során keletkezett sitt és szemét mellett állítólag a Club Tihany üdülőtelep építéséből származó törmelék is nagy mennyiségben került a területre. Hogy pontosan mi és mennyi, azt senki nem regisztrálta, de az elég jól látszik, hogy hova: a terület északi csücskében, a Kenderföld utca és Hotel Garda kerítése közötti részen egy nagyobb, platószerű törmelékhegy keletkezett. Máshol a szemétlerakás inkább kisebb foltokban jelenik meg, de kialakult még egy súlyos problémagóc: 1987-ben kiépült az a szennyvízhálózati főcsatorna, amely a félsziget szennyvizét a balatonfüredi tisztítóba vezette. A régi szennyvíztelep fölöslegessé vált, de a rekultivációjára nem jutott pénz, a romos medencék, épületek azóta is ott vannak.
Mindez bőven elég ahhoz, hogy a Kenderföldekre a község vezetése megoldatlan problémaként tekintsen. Annyiban okkal, hogy ökológiai rehabilitációra mindenképpen szükség lett volna, de a település erre soha nem tudott pénzt szerezni. A megoldást ezért az ingatlanfejlesztéstől kezdték várni, de ennek ára van: a zöldterület nagy részének feláldozása.
Az egybefüggő területet elkezdte kisebb telkekre darabolni, és ezeket aztán értékesítette. Az Átlátszó tárta fel néhány évvel ezelőtt a magánosítás folyamatát: a 10,5 hektárból kialakított 5,4 hektáros ingatlant az önkormányzat apportálta a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szálloda Hasznosító Kft. nevű cégbe, amit egy helyi vállalkozóval, Járosi Tamással, a Malackrumpli étterem azóta meghalt tulajdonosával alapított. 2018 végén aztán az önkormányzat kiszállt a közös cégből, majd Járosi is távozott, és új tulajdonosként belépett a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztők között számon tartott Futó Péter és Nyíri Viktor közös cége, az Omega 99 Kft. A tervezett beruházást mára nevére vette a Futó-féle Futureal-csoport lakóingatlan-feljesztési ágazata, a Cordia; a mobilkerítésre kihelyezett tájékoztató táblákon ma már ez a cégnév szerepel.
Az aprózódás folyamatában a telekosztást többször módosították, változtak a helyrajzi számok és a telekhatárok. A legutóbbi módosítás egy 2021-es telekalakítás során történt, amikor a Félsziget Resort birtokában lévő ingatlant két helyrajzi számra (1841/27 és 1841/28) osztották. A villapark felépítését ezeken a telkeken tervezik.
A Kenderföldeket kettévágja egy tervezett önkormányzati közút, amely az új ingatlanok megközelítését biztosítja (1841/4 hrsz.). A valóságban ez már félig létezik: megépült az útalap, de hiányzik a tetejéről a burkolat. Az úttól északra eső rész nagyrészt a Félsziget Resorté, de a Kenderföld utca folytatásában vezető kerékpárút mentén megmarad egy zöld sáv, amely lefelé kiszélesedik. Némi zöldterület maradna a parti út mentén is, itt az egyik önkormányzati tulajdonú ingatlan, egy keskeny sáv (1841/24 hrsz.) közkert besorolást kapott, egy nagyobb kocka (1841/9 hrsz.) pedig természetközeli zöldterület minősítésű. A valóságban is itt van a jobb minőségű sásos-nádas növényzet, tehát egyfajta jószándék látszólag tetten érhető abban, hogy ezt megőriznék. Csakhogy ezzel a megközelítéssel a gyakorlatban az a baj, hogy egy élőhely a felaprózódásnak ezen a szintjén már alig értelmezhető: a nagyobb állatoknak szüksége van a mellette lévő, látszólag értéktelen bozótos, dzsumbujos területre ahhoz, hogy búvóhelyet találjanak, és az összefüggő zöld az, ami biztosítja, hogy a Kenderföldek zöldfolyosóként működjön a tó és a félsziget belseje között.
Kérdés az is, jut-e elég vízhez azután, hogy az építkezéshez a terület nagy részét nyilván elegyengetik és a csapadékvizek elvezetését „megoldják”. A Félsziget Resort által készített tanulmányterv szerint „a telken keresztülhaladó árok kiváltása szükséges”, a vizet zárt csapadékcsatornába vezetnék a Kenderföldi út alatt. A tájtörténeti visszatekintésből láttuk, hogy a Kenderföldek egésze láp, mocsár volt eredetileg, de pont a kiszáradás miatt vesztette el korábbi jellegét. Minden jel szerint az építkezéssel ez folytatódik, márpedig víz nélkül nincs nádas, akkor sem, ha a szabályozási tervlapra berajzolható.
A tervezett úttól délre van a volt szennyvíztelep telke a hozzávezető úttal és a környező telekkel (1846, 1841/5). Ez zöldterületi besorolást kapott, ami inkább csak a vágyakat tükrözheti, mert egyáltalán nem látszik, hogy az önkormányzatnak honnan lenne pénze rekultivációra és egy park kialakítására. A Félsziget Resorttal kötendő településrendezési szerződésbe az utolsó pillanatban bekerült, hogy a cég „plusz vállalásként” elszállítja innen a Falugondnokság által hosszú évek során lerakott hulladékot a saját költségén - ez azonban nem túl jelentős vállalás ahhoz képest, amibe a szennyvíztelep felszámolása kerülhet.
Az egykori szennyvíztelep mellett a volt lovarda telke magántulajdon, ide két évvel ezelőtt egy három hatalmas társasházból álló, teljesen tájidegen lakóegyüttest terveztek. Úgy tűnik, hogy ezt a beruházást egyelőre jegelték, de nem kérdés, hogy előbb-utóbb ide is beépítés kerül, mivel a telek ugyanabba az övezetbe van besorolva, mint a Félsziget Resort ingatlanai.
Mindezt segíti, hogy az egész Kenderföldek a belterületbe tartozik, nem része a Natura2000 hálózatnak, azonban a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek igen. A gyakorlatban ezt sokszor egyáltalán nem veszik figyelembe az engedélyező hatóságok, például a készülő aligai óriásberuházás esetében sem. Jellemző az is, hogy a beépítést lehetővé tevő ügymenettel még a legkomolyabb rekultivációs feladatot, a volt szennyvíztelep felszámolását sem sikerült ráterhelni az itt megjelenő magánfejlesztőkre.
A Félsziget Resort azért cserébe, hogy felépítheti a 45 villából álló lakóparkot, alig tesz közérdekű vállalásokat. A Falugondnokság - ki tudja miért így és miért oda lerakott - szemetének elszállításától eltekintve ez csupa olyasmi, ami valójában a fejlesztő saját érdekét szolgálja, mert nélkülük nem lehetne a villaparkot felhúzni. Itt lesz a területet feltáró betonút, aminek az alapja már elkészült, a szemben lévő erdős területre tervezik a villaparkot.
A társaság a Révbe Érünk Egyesületnek küldött válaszában arra hivatkozik, hogy súlyos, százmilliós költségű munkát végez el, amely mind a polgári jog, mind a szerződések alapján önkormányzati kötelezettség lenne. Önmagában természetesen jó, ha a hulladékmentesítés megtörténik, de a cég ezt nem a köz, hanem a saját érdekében kezdte megcsinálni: sitthegy tetejére bajosan lehetne villákat építeni. Hozzá tehetjük, hogy amikor az Omega 99 megvásárolta a területet, pontosan tudta, hogy azon rengeteg hulladék van, mivel a halom szabad szemmel is jól látható volt.
tags: #tihany #uj #epitesu #lakasok #a #varosi