Tomorkény építési szabályzat: részletes útmutató a területfelhasználásról és környezetvédelemről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények alapján a község önkormányzata rendeletekben határozza meg a település közigazgatási területére érvényes építési és fejlesztési szabályokat.

Jelen rendelet hatálya Győrzámoly település közigazgatási területére terjed ki, és az ott zajló teljes építési munka engedélyezését az OTÉK és a vonatkozó jogszabályok szerint szabályozza.

A szabályozási terv és területfelhasználás

A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területként került besorolásra.

A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet lakóterület (falusias Lf, kertvárosias Lke), vegyes terület (településközponti vegyes Vt), gazdasági terület (kereskedelmi-szolgáltató Gksz, ipari Gip), üdülő terület (Üh), illetve különleges terület (Kt, hulladékudvar Khu).

A beépítésre nem szánt terület lehet közlekedési és közműterület (KÖu), zöldterület (közkert Zkk, közpark Zkp), erdőterület (védelmi Ev, gazdasági Er, közcélú Ek), mezőgazdasági terület Má, természetközeli Tk, vízgazdálkodási terület (V, töltés Vtö), illetve különleges területek, például bánya (KbB) vagy megújuló energiaforrások (KbEn).

A település szabályozási tervének elemei kötelezőek vagy ajánlottak lehetnek, és céljuk a településkép megőrzése, a környezetvédelmi és közlekedési feltételek fenntartása.

Építési hely és oldalhatárok

Ha már kialakult beépítés q tömbben oldalhatáron álló beépítés van, az utcában már kialakult oldalhatáron kell az épületet elhelyezni.

Telek igényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható.

Az építési hely meghatározásánál els Qdlegesen a szabályozási tervet kell figyelembe venni; ha ott nem kerül meghatározásra, akkor az országos településrendezési és építési követelményekr Ql szóló előírások az irányadók.

Telekmegosztás és beépítés méretei

Telek méretei és beépíthetősége tekintetében a központi és a kertvárosias területeken a minimális mélység 16 méter lehet; vegyes és lakóterületeken a beépítési arányt, a telek rendezését az OTÉK és a helyi előírások határozzák meg.

Telekigényes közműlétesítmények bárhol kialakíthatók; azonban a környezet szempontjából értékes területeken a közművezetékek és létesítmények elhelyezése a közterületre vagy a közműüzemeltető telkére esik.

Közterületek és közművek

A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni.

A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni, és a szolgalmi jogi bejegyzések is biztosítják a szükséges területeket.

A közművezetékek elhelyezése során figyelembe kell venni a településképi megjelenést és az esztétikai követelményeket; a távlatban várható közművek számára a legkedvezőbb nyomvonalat szabadon kell hagyni, és nem szabad elépíteni.

Környezeti és tájvédelmi szempontok

A települési értékvédelem kiterjed országos műemléki védelemre, helyi védelemre és egyéb örökségvédelmi területekre (régészeti lelőhelyek, védett területek).

Az örökségvédelmi területek, objektumok és a védettek környezetének megállapítására a hatályos örökségvédelmi törvények előírásai alapján van mód, és országos védelem alatt álló területeken a területfelhasználás csak az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

A környezetvédelmi feltételek között kiemelten szerepel a zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem és levegőtisztaság megőrzése; a környezeti hatások előzetes vizsgálata szükséges a jelentősebb beruházások esetén.

Víz- és talajvédelem

A szennyvízcsatornázás kiépítésének alapfeltételei a talaj- és vízrendszer védelme; a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott legyen, a hulladék és trágyakezelésnél a környezeti elemek megőrzése kiemelten fontos.

A vízfolyások mentén 3-6 méteres védő sávokat kell fenntartani, a patakok és árkok karbantartását biztosítani kell; a vizek szennyezésének megelőzésére és a monitoring feladatokra kiemelt figyelmet fordítanak.

A szennyvízgyűjtő hálózat kiépülése után a háztartási és ipari szennyvíz a közcsatornába kötendő; szennyvíziszap és szennyvíz gyűjtésére és hasznosítására megfelelő engedélyek szükségesek.

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A törvényi és helyi előírások szerint a hulladékgyűjtés és -szállítás összhangban a hatályos jogszabályokkal és a köztisztasági rendeletekkel történik.

A település hulladékgyűjtési rendszere kiemelt feladatként kezeli a szelektív hulladékgyűjtést, annak fejlesztését és a szemétlerakók korlátozását; 1000 méteres védőtávolságon belül tiltott új telephelyek létesítésének korlátozása is érvényben van.

A különleges területeken kiemelten figyelembe kell venni a védett növények és állatok élőhelyeinek megőrzését, a vizes élőhelyek kapcsolatait és a természetvédelmi szempontokat az építés során is.

Táj- és közlekedés

Újak utakat és utcákat létesítésekor legalább egyoldali fasorok telepítése szükséges; a fasorok kiválasztása során kerülni kell a pollenallergiát kiváltó fafajtákat, előnyben részesítve a levegőminőséget javító fajokat.

A gyalogos közlekedési területek meghatározása a közterületi gyalogos zónákhoz és gyalogutakhoz igazodik, és az útkeresztmetszet, burkolatok és a köré épített létesítmények a gyalogosok védelme érdekében kerülnek kialakításra.

Építési övezetek és magasságkorlátozások

A lakóterületek övezeti tagolását részletesen a rendelet 4. pontjai írják le, ennek megfelelően a kertvárosias és falusias övezetekben a beépítések elrendezése, a telkek rendeltetésszerű használata és a közterületi funkciók megvalósítása történik.

Az ipari és gazdasági területeken a helyi előírások szerint engedélyezhetők a terménytárolásra alkalmas silók és a kapcsolódó infrastrukturális elemek.

Speciális területeken például a temetőknél a terület funkcióját szolgáló épületek helyezhetők el, és a temető területe maximum a teljes terület 65%-át foglalhatja el.

Építés, engedélyezés és közművek

A közműveket érintő engedélyezés és kiváltás csak a jogszabályok szerint történhet; a beépítésre szánt területeken teljes közműellátás szükséges a használatbavételi engedély kiadásához.

A közművezetékek elhelyezésekor törekedni kell a hosszú távú területhasználat gazdaságosságára és a környezeti egységességre; a beruházások során a közúti és közmű létesítmények koordinált tervezésére törekednek.

Rövid összefoglaló a szabályozás alapelveiről

• A település általános célja a környezeti és kulturális értékek védelme a fejlesztések során.
• A terület felhasználása és a beépítés aránya a szabályozási terv szerint történik, figyelembe véve OTÉK előírásait.
• A közterületek, közművek és közlekedési hálózatok tervezése során kiemelt a fenntarthatóság és a közösségi igények kielégítése.
• A környezetvédelmi és jogszabályi előírások betartása érdekében szükségesek előzetes hatásvizsgálatok a nagyobb beruházások esetén.

tags: #tomorkeny #epitesi #szabalyzat

Népszerű bejegyzések:

• Medencés családi otthon Zalaegerszeg-Andráshidán
• Hajdúszoboszló üdülőövezeti apartmanok – modernebb szállás a gyógyfürdőhöz közel
• Részletes áttekintés Erzsébetváros kataszteri térképéről és forrásai
• Az építkezések jellegzetességei a két világháború közötti Budapesten
• Rozsatoke ingatlanhasznosító Kft email cím elérhetőségek: részletes útmutató az adatkezelés és kapcsolattartás tekintetében