Tulajdonjog fogalma, tartalma és gyakorlati vonatkozásai

A tulajdonjog az ingatlanokkal és egyéb javakkal kapcsolatos jogviszonyok alapvető intézménye. A tulajdonjog az ingatlannal kapcsolatos jogosultságok teljes körét biztosítja a tulajdonos számára. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, a használat és a hasznok szedésének joga, valamint a rendelkezési jog.

A tulajdonjog jogi természete és fogalomkörének körvonalai

A tulajdonjog definícióját a normaszövegben sem a Ptk., sem pedig a korábbi Polgári Törvénykönyvünk, az 1959. évi IV. törvény nem határozta meg. A tulajdonjog leginkább a tartalmával írható le, amely tekintetében több felfogás - megközelítési mód - létezik. Az angolszász (common law), illetve a francia jog (Code civil) alapvetően pozitivista felfogású: a benne rejlő, a javak élvezetére és a velük való rendelkezésre feljogosító jogok teljességeként írja le. A német (BGB) és az osztrák jog (Optk.) ezzel szemben a tulajdonjogot negatív megközelítésként mint másokat kizáró hatalmasságot jellemzi. A magyar magánjog ezt az utóbbi felfogást osztotta; a jogtudományban 1950-1980 között uralkodott az a nézet, amely a tulajdonjogot az általa biztosított tevékenységek - úgy mint a birtoklás, a használat, a rendelkezés - felől ragadta meg, pozitivista módon.

A Ptk. a tulajdonjogot teljes és kizárólagos jogi hatalomként határozza meg. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg (Ptk. 5:13. § (1)). A törvény felsorolja azokat a jogosítványokat és részjogosítványokat, amelyek a tulajdonjoghoz kapcsolódnak.

Tulajdon tárgya és korlátai

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetõleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevõen csökkenne. A föld tulajdonjoga nem terjed ki a föld méhének kincseire és a természeti erõforrásokra. Fõszabályként kizárólag az állam tulajdonában vannak a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget, az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötõk, a nemzetközi kereskedelmi repülõtér, továbbá az ország területe feletti légtér. A kizárólag állami tulajdonban álló ingatlanok forgalomképtelenek, azokon nem lehet tulajdonjogot szerezni, de az ilyen ingatlanok birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam másnak átengedheti.

A tulajdonjog gyakorlása során a Ptk. a használati és haszonszedési jogok általános korlátjaként megtiltja mások szükségtelen zavarását, és a másokat megillető jogok gyakorlásának veszélyeztetését. Ez a tilalom a jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére előírt általános szabály konkretizálása. A tulajdonost komolyan korlátozzák jogaiban a szomszédok jogai; a tulajdonos az ingatlan használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Birtok és birtokvédelem

A Polgári Törvénykönyv szerint birtokos az, aki a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitõl a dolog idõlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. Az elõbbiekbõl kitûnõen a tulajdonos birtokosnak minõsül.

Birtokvédelem illeti meg a birtokost, amennyiben jogalap nélkül megfosztják a birtokától, vagy birtoklásában zavarják. A birtokost mindenkivel szemben megilleti a birtokvédelem, annak a kivételével, akitõl a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén (például közös tulajdon) a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.

A birtok megvédéséhez szükséges mértékben a birtokos önhatalommal is elháríthatja a birtoka ellen irányuló támadást. Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzõtõl egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyzõ helyreállítja az eredeti birtokállapotot, és eltiltja a birtoksértõt a sérelmezett magatartásától, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetõleg tûrni volt köteles birtoklásának megzavarását.

A bíróság nemcsak jogorvoslati eljárásban dönthet a birtokvédelem tárgyában. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. Tekintettel arra, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el, a tulajdonjog alapján az általános ötéves elévülési idõn túl, bármikor indítható birtokper. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

A jogalap nélküli birtokos jogai és kötelezettségei

Aki jogalap nélkül van az ingatlan birtokában, köteles azt a birtoklásra jogosultnak átengedni. Megtagadhatja azonban a birtokba adást, amíg a birtoklással kapcsolatosan õt megilletõ igényeket ki nem elégítik. Jogállására a felelõs õrzés szabályai irányadók. A jogalap nélküli birtokos követelheti az ingatlanra fordított szükséges költségei megtérítését a dolog fenntartásával rendszerint együtt járó kisebb kiadások kivételével, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.

Jóhiszemûsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszemûsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést. A jogalap nélküli birtokos köteles a jogosultnak kiadni az ingatlan meglevõ hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemû volt. A jóhiszemû birtokos az addig terjedõ idõre, amíg a birtokot tõle a jegyzõ, illetõleg a bíróság elõtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelõs.

Tulajdonszerzés, ingatlan-nyilvántartás és bejegyzés

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni.

Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira. Ingatlan esetén fontos, hogy mi és hogyan történik a nyilvántartás során. Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyeinket a földhivatalok intézik. Az ingatlan tulajdonosa felelős lehet a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik.

ingatlan-nyilvantartas-sema

Közös tulajdon, közös birtok és költségek

A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Melyek a közös tulajdon körüli leggyakoribb tévhitek? Ki fizeti a közös tulajdon költségeit? Ki és hogyan használhatja a közös vagyontárgyat? Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.

Haszonélvezet és korlátozott tulajdonjogok

A tulajdonjog egyik legkomolyabb korlátja a haszonélvezeti jog, amelynél fogva a jogosult (a haszonélvezõ) birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti a más személy tulajdonában álló ingatlannak. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezõ e jogokkal nem él. A haszonélvezõ a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével õ viseli a dolog fenntartásával járó terheket.

A haszonélvezet szerzõdés alapján azzal keletkezik, hogy az errõl szóló írásbeli megállapodás alapján bejegyzik a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba. A haszonélvezeti jogot akkor is be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, ha jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik. A haszonélvezet korlátozott idõre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvezet megszûnésekor a haszonélvezõ köteles a dolgot visszaadni.

Szolgalmak, telki szolgalom és használati jogok

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa tartózkodjék a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól. Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét ellenkezõ megállapodás hiányában olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.

A telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára elõnyös más hasonló célra lehet alapítani. A telki szolgalom létesítéséhez a felek írásbeli megállapodása, valamint az szükséges, hogy a szolgalmi jogot bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba. Ingatlan-nyilvántartáson kívül, elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott.

Tulajdonjog alkotmányos és nemzetközi vetületei

A tulajdonhoz való alapjog a liberális alkotmányjogi hagyományban mindig is fontos szerepet játszott. John Locke elméletében a tulajdon természetes jogként jelent meg. Észak-Amerikában az „élet, szabadság, tulajdon” triász az angol gyarmattartó hatalom ellen, a függetlenségért folytatott harcokban jelent meg, majd jogi elismerést nyert. A francia Ember és Polgár Jogainak Deklarációja is a tulajdonhoz való jogot alapvetőnek tekintette.

A XX. század alkotmányai a tulajdon védelmét korlátozták; a tulajdon szentsége helyébe a tulajdon szociális kötöttsége lépett. A háború utáni alkotmányok lehetővé tették a tulajdon korlátozását, de a tulajdon elvonását csak közérdekből és kártalanítás mellett engedték meg. A nemzetközi dokumentumok, így az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Emberi Jogok Európai Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvei is foglalkoznak a tulajdonhoz való joggal és védelmével.

A magyar alkotmányjogban a tulajdonhoz való jog alapjogként történő elismerése a rendszerváltás körüli időszakban jelent meg. Az Alaptörvény a „Szabadság és Felelősség” fejezetben rendelkezik a tulajdonhoz való jogról: mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, és a tulajdon társadalmi felelősséggel jár. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Alkotmányjogi és joggyakorlati kérdések

A tulajdon intézménye nem tekinthető természetadta örökérvényűségnek: tulajdonról jogi értelemben csak akkor beszélhetünk, ha sajátos szabályok együttese a különböző javakat meghatározott tartalommal az egyénekhez rendeli. A tulajdon megszerzése, elidegenítése, megterhelése, a tulajdonosi jogok gyakorlása azt feltételezi, hogy a jogalkotó a szükséges szabályokat megalkotta. A tulajdonhoz való jog elsősorban azon normatív előírások mentén jellemezhető, amelyekre hivatkozással a tulajdonosi várományos tulajdont szerezhet és a tulajdonos pedig az ebbéli minőségéből fakadó jogosítványokat gyakorolhatja.

A jogalkalmazót néhány ismérv segíti abban, hogy egy konkrét jogosultságról eldöntse, kiterjed-e rá az alkotmányos tulajdonvédelem köre. A magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapvetően két szempontot kínál: a tulajdon sajátos funkcióját és a vagyoni értékű jogok funkcionális megközelítését. A strasbourgi gyakorlat a vagyoni értékkel bíró jogok igen széles körét tekinti az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikke szerinti védett javaknak.

OTP Bank Liga: ETO FC – Nyíregyháza Spartacus FC 4–0 | hosszú összefoglaló

Gyakorlati szempontok és tipikus kérdések

Mi lesz a talált tárgyak sorsa? Hol keressük? Mire köteles az, aki megtalálta? Megtarthatja a szerencsés megtaláló? Az ingatlan tulajdonosa felelős lehet a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Ki az úr a háznál, ha az ingatlanon haszonélvezet van? A haszonélvező vagy a tulajdonos? Ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe?

Az ingatlanokkal kapcsolatos ügyeinket a földhivatalok intézik. A kérdés az, hogy kit és miről értesítenek? Ingatlanügye mindenkinek van, hiszen az ingatlantulajdon vagy az ingatlanra vonatkozó valamilyen használati jog előfeltétele a cégek működésének, s az embereknek is lakniuk kell valahol. Magyarországon virágzik az ingatlanpiac, már ami az árak jó ideje tartó folyamatos emelkedését illeti. Ha ehhez hozzáadjuk a még mindig nem elhanyagolható mértékû inflációt s az igen alacsony betéti kamatokat, meg kell állapítanunk, hogy az ingatlan az egyik legbiztosabb és legjövedelmezõbb befektetés.

Tulajdonjog gyakorlása és részjogosítványok átadása

A tulajdonjoghoz kapcsolódó jogokat gyakorolhatja maga a tulajdonos, de nincs akadálya annak, hogy ezeket a részjogosultságokat másnak átengedje, azaz a jogok gyakorlása elválhat a tulajdontól, akár önállósulhat is. Ez történik akkor, amikor a tulajdonos haszonélvezeti jogot alapít az ingatlanán, és annak a gyakorlására mást hatalmaz fel.

Jogosítvány Tartalom
Birtoklás A dolog tényleges hatalmában való tartás
Használat A dolog mindennapi hasznosítása
Hasznok szedése A dologból származó termények, hozamok szedése
Rendelkezés A dolog elidegenítése vagy megterhelése

A tulajdonost illeti meg a birtokvédelem, a használat és hasznok szedése, valamint a rendelkezési jog. A jogok gyakorlása során azonban figyelemmel kell lenni a jogszabályi és mások jogaira előírt korlátokra.

tags: #tulajdon #jogi #fogalma

Népszerű bejegyzések: