Tulajdoni lap módosítása lebontott épületről: gyakorlati útmutató a telekalakítástól az épületfeltüntetésig

A település földrészletei fekvésük szerint belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet alkotnak. Minden földrészlet és egyéb önálló ingatlan egyedi azonosítóval rendelkezik. A település ingatlanairól és ezek adatairól összesítők és kimutatások készíthetők, és szükség esetén más jegyzékek is készíthetők az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez. Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, jogait és tényeit a tulajdoni lapra kell bejegyezni a jogosultak adataival együtt. A településen fekvő összes ingatlant az egyértelmű azonosíthatóság érdekében számozni kell (helyrajzi szám).

A ranghely és a bejegyzések rangsora módosítható és ehhez a felek hozzájárulása szükséges; a hozzájárulás ellenjegyzett magánokirat vagy közokirat formájában valósítható meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás joga és kötelezettségei a Polgári Törvénykönyv alapján szabályozottak, és a jogok bejegyzése kizárólag erre irányuló eljárás keretében történik. A bejegyzési engedélyt külön megadott alakiságokkal lehet kibocsátani, amelyhez az okiratot illetékes aláírás-oldalán aláírás vizsgálata szükséges.

Infografika: Földhivatali eljárások áttekintése

A lebontott épületek és az épületfeltüntetés eljárásának alapjai

  • Bejegyzés és nyilvántartás: Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, jogait és tényeit be kell jegyezni, és a bejegyzések rangsora változtatható a résztvevők közös hozzájárulásával.
  • Helyrajzi szám: A településen fekvő összes ingatlant az egyértelmű azonosíthatóság érdekében helyrajzi számmal látják el.
  • Vázrajz és engedélyek: Az épületfeltüntetéshez szükséges a környezet átvizsgálása, a változási vázrajz elkészítése és a szükséges engedélyek (használatbavételi vagy fennmaradási engedély) beadása a földhivatalhoz.
  • Elektronikus úton történő végrehajtás: Az új eljárásokban a változásokat záradékolják és átvezetik az ingatlan-nyilvántartási térképre és a tulajdoni lapra. Az ÉTDR és az OÉNY rendszerek a modern kereteket adják a lebonyolításnak.

Az épület feltüntetése akkor szükséges, ha például egy régi épület nincs feltüntetve a térképen és tulajdoni lapon, és utólag szeretnék ezt rendezni. Ebben az esetben a földmérő felméri az épületet, elkészíti a változási vázrajzot, és a közmű- vagy telekjogi adatok is beépítésre kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba. A folyamat során az építési engedélyek és a felügyeleti hatóságok által kiadott dokumentumok meghatározó szerepet játszanak.

Épületfeltüntetés lépései részletezve

  1. Megkeresés és adatszolgáltatás: A földhivatal földmérési osztályától igénylik az épületfeltüntetéshez szükséges hivatalos földmérési adatokat; a kérelemhez szükséges ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatványokat aláírásra kell benyújtani.
  2. Földmérő felmérése: A földmérő felméri az új épületet, épületbővítést vagy egyéb felépítményt, közben figyelembe veszi a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) és a jogszabályokat. A helyszíni mérés után történik az irodai feldolgozás.
  3. Vázrajz készítése és záradékolás: Elkészül a részletes, méretarányos épületfeltüntetési vázrajz és a hozzá tartozó táblázat. A földhivatal záradékolja a vázrajzot, és az ÉTDR rendszeren keresztül érkezik a végzés a térképi adatbázisba történő átvezetésről.
  4. Átvezetés az ingatlan-nyilvántartásba: A záradékolást követően az ingatlan-nyilvántartási átvezetést el kell végezni, és a határidő általában 60 nap az eljárás országos rendelete szerint.
  5. Dokumentumok és díjak: A földhivatali díj megfizetése szükséges helyrajzi számonként. A díjak és a folyamat részletei függnek az adott jogi helyzettől, és a költségek tájékoztató jellegűek.

Előfordulhat, hogy a lebontott épületek miatt a tulajdoni lap második oldalán vagy harmadik oldalán új bejegyzések jelennek meg. A változás feltöltésekor a vázrajz tartalmazza az elő- és utóállapotot, és az érintett jogok módosulásait. Ha egy épületet bontanak, a bontásról és a lezárásról is mellékelni kell okiratot.

Infografika: Épületfeltüntetés folyamata lépésről lépésre

Gyakorlati tippek lebontott épület esetén

  • Mindig legyen kéznél a jogerős használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély, mert ezek a záradékolás alapjául szolgálnak. Ha 10 évnél régebbi épületről van szó, a hatóság intézkedési joga elévült, és egyszerűbb hatósági bizonyítvány is elegendő lehet.
  • A feltüntetett épületnek meg kell felelnie a helyi építési szabályzatnak; ha nem, a fennmaradási engedély vagy a hatósági bizonyítvány megadása megtagadható.
  • Újépítés esetén a záradékolt vázrajz feltöltése az OÉNY rendszerébe kötelező az ÉTDR rendszerrel összekapcsolva; a térképi adatbázisban való átvezetéshez a földhivatal 60 napos határidővel dolgozik.
  • Ha a terepen az eredeti okiratokat átadja a földmérőnek, az épületfeltüntetési vázrajz és a kapcsolódó dokumentáció gyorsabban elkészülhet, és az átvezetés zökkenőmentes lehet.

Lehetséges táblázat a költségekről és határidőkről

ElemElőírt tartalomHavonta általános megjegyzés
Bejegyzési díj10.600 Ft / helyrajzi számAz eljárási díj a záradékoláskor fizetendő
Átvezetési határidő60 napFöldhivatal
Vázrajz tartalmapontos helyzet, méretek és változás előtti/utáni adatokMűszaki dokumentációval együtt

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás teljes körűen elektronikus úton is zajlik az E-ING és az ÉTDR rendszerek segítségével, de a papíralapú megoldások bizonyos helyzetekben továbbra is elérhetőek. Papír alapon továbbra is lekérhető a tulajdoni lap és bizonyos beadványok továbbra is beadhatók postai úton vagy személyesen kormányablakon keresztül, amennyiben a jogszabály ezt lehetővé teszi.

tags: #tulajdoni #lap #modositasa #lebontott #epuletrol

Népszerű bejegyzések: