Tulajdoni lapon két cím szerepel: mit jelent és hogyan értelmezhető
A tulajdoni lapon feltüntetett tények közhitelessége a hazai ingatlanforgalomba vetett bizalom egyik legfőbb biztosítéka. Ha hitelt szeretnél felvenni, vagy épp közműszolgáltatóval szerződni, a tulajdoni lap benyújtásával indíthatod el az ügymenetet. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az ingatlannyilvántartás alapdokumentumáról, amely a térképek, alaprajzok és földkönyv mellett az ingatlannyilvántartás egyik alapvető forrása.
A tulajdoni lap - az alapvető adatok és a jogok megismerésére szolgáló dokumentum - feltárja az ingatlan legfontosabb adatait, valamint az ahhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, azok jogosultjainak adataival. Jelzáloghitel igénylésekor például első lépésként benyújtod a fedezetül szolgáló ingatlan tulajdoni lapját a hitelintézethez. Ugyanígy ingatlan értékbecsléséhez, közműszolgáltatóval való szerződéskötéshez, és természetesen ingatlan vásárlásához is elengedhetetlen.
Hogyan épül fel a tulajdoni lap?
Az első oldal tetején a fejlécben az ingatlan azonosítását segítő adatok szerepelnek: a kiállító hatóság, a járási földhivatal osztálya, a település, az ingatlan jellege és helyrajzi száma. Jellege szerint lehet belterületi, külterületi, vagy zártkerti. Egy külterületi besorolás például jelentősen befolyásolhatja az ingatlan értékét. A fejléc közepén a megrendelés sorszáma, a hitelesség és a szemle vagy teljes másolat státusza, valamint a kiállítás dátuma található. A dátum minél frissebb, annál megbízhatóbb.
A tulajdoni lap érdekessége, hogy három fő részből és egy opcionális részből áll: széljegy (az opcionális rész), I. rész (az ingatlan adatai), II. rész (a tulajdonosok adatai), III. rész (a terhek és jogok). Az opcionális részt akkor találod, ha valaki jogot vagy tényt jegyeztetett be az ingatlanra és még nem bírálta el a hatóság. A széljegy első helyre kerülhet, ha ilyen bejegyzés van.
Az I. rész tartalmazza az ingatlan alapvető adatait: terület nagysága, az épület jellege, szobák száma, garázs, pince, illetve az ingatlanhoz tartozó szolgalmi jogok. A II. részben a tulajdonosok adatai és a tulajdoni hányadok találhatók. A III. részben pedig a terhek, jogok és jogilag jelentős tények (pl. jelzálogjog, építési tilalom, elő- és visszavásárlási jog, elidegenítési és terhelési tilalom) láthatók. Összességében ezek a tények korlátozhatják a használatot vagy a rendelkezést az ingatlannal.
Korábban és ma: hogyan juthatsz hozzá a tulajdoni laphoz?
Régebben a tulajdoni lap másolatát földhivatalban lehetett beszerezni személyesen. Mostanában a folyamat sokkal egyszerűbb: otthonról, pár kattintással is lekérdezhető a Takarnet rendszerből vagy az ügyfélkapu segítségével. Takarnethez speciális regisztráció szükséges; ügyfélkapuval belépve helyrajzi szám vagy cím alapján kereshetsz. Ha ismered a helyrajzi számot, érdemes ezt választani, mert így biztosan csak egy találatot kapsz. Címe alapján keresve pedig pontosan add meg az adatokat, különösen Budapesten, ahol gyakori utcanév esetén több találat adódhat.
Ha megtaláltad a keresett ingatlant, a következő lehetőségeid vannak: beletekinthetsz az I. részbe, ekkor csak magára az ingatlanra vonatkozó adatokat ismerheted meg (terület, jelleg, cím, besorolás stb.). Évente 20 ingyenes lekérdezés van; természetes személyek számára évente két ingyenes nem hiteles tulajdoni lap másolat és e-hiteles másolat is elérhető (utóbbi alkalmanként kb. 3600 forintba kerül).
Mi a különbség az egyes típusok között? A nem hiteles és az e-hiteles másolat tartalma megegyezik, de a bizonyító erőük eltér. Az e-hiteles másolat elektronikus dokumentumként teljes bizonyító erővel bír, mert fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesített. Ha papír alapon kinyomtatod, elveszti hitelességét. Papír alapú hiteles másolatot pedig továbbra is a járási földhivatalban lehet megszerezni, díj ellenében (kb. 6250 Ft).
A szemle csak a hatályos bejegyzéseket tartalmazza; a teljes másolat a hatályos mellett a törölt bejegyzéseket is megmutatja. A törölt bejegyzések jelzése lehet áthúzott sorszám vagy törlő határozat száma, és ehhez hozzá kell járulni a korábbi bejegyzéshez. Az e-hiteles és a nem hiteles másolat tartalma megegyezik, de a bizonyító erő különbözik: a nem hiteles másolat semmilyen bizonyító erővel nem bír, csak információs forrás; az e-hiteles pedig elektronikus dokumentumként teljes bizonyító erővel rendelkezik.
Hogyan vágjunk bele a folyamatba?
A cikk célja, hogy átfogó, de érthető képet adjon a tulajdoni lapról és annak típusairól. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok speciális és egyedi eseteket is szabályoznak, például jogi személy adatigénylésekor eltérő eljárások és díjak lehetnek. Az ingatlanvásárlás fajsúlyos esemény, hiszen gyakran egy életek munkáját jelenti. A BP Legal csapata teljes körű jogi támogatást és átlátható ingatlan adásvételi folyamatot biztosít, beleértve az adásvételi szerződés elkészítését és a földhivatali ügyintézést is.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tulajdoni lap legfontosabb részeit és a leggyakoribb eseteket:
- Széljegy - beadványok iktatószáma és dátuma, amely az ingatlanra vonatkozóan jelenleg folyamatban lévő eljárást jelzi.
- I. rész - az ingatlan leíró adatai: település, cím, helyrajzi szám, felépítés és terület, valamint a jogi jellemzők.
- II. rész - a tulajdonosok adatai és a tulajdoni hányadok; ha teljes másolatot kérsz, a korábbi tulajdonosok adatai is megjelennek.
- III. rész - terhek és jogok: jelzálogjog, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.
Az adásvétel előtt érdemes friss tulajdoni lapot lekérni, hogy a valós állapotot tükrözze. Az ingatlanfejlesztést, hitelezést és közműszerződéseket mind befolyásolhatják a benne található tények. Ha bizonytalan vagy a tartalmat illetően, érdemes jogi szakértőhöz fordulni.
Miért fontos a cím és a felülvizsgálat?
A Magyarországon érvényes központi címregiszter és a földhivatal közhitelessége miatt a címadatok pontos egyeztetése kiemelten fontos. A címképzés vagy felülvizsgálat időszaka alatt a cím a tulajdoni lapon „felülvizsgálat alatt” vagy „címképzés alatt” megjelöléssel jelenhet meg. Az ilyen megállapítások átmenetiek, és a folyamat lezárultával a cím helyes adata bekerül a nyilvántartásba. A címképzés a települési önkormányzat feladata, a központi címregiszterbe történő adatszolgáltatás pedig a földhivatallal együttműködésben történik.
A tulajdoni lap közhiteles dokumentum, amelynek információit a jogszabályok alapján bárki megismerheti, azonban a személyes adatok és címadatok védelme külön kezelendő, bizonyos adatok csak meghatározott személyek számára hozzáférhetők. Az ingatlan címe, helyrajzi száma és település neve ugyanakkor nem érintett a teljes bizonyító erő kizárólagos korlátozásában, hacsak a jogszabály másként nem rendelkezik.
Gyakori megnevezések a tulajdoni lapon
A földhivatali nyilvántartásban megjelenő tipikus megnevezések (például a kivett lakóház, udvar, gazdasági épület) segítenek meghatározni, hogy az ingatlan milyen rendeltetéssel rendelkezik és ez közvetetten befolyásolja a finanszírozási lehetőségeket is. A kivett lakóház, udvar vagy kivett lakóház és udvar például a lakóingatlan státuszra utalhat, miközben a felsorolt verziók eltérő tartalmat jelenthetnek a telekhányad és a beépítés szempontjából.
Az ingatlan hányadának pontos megértése azért fontos, mert a tulajdoni hányad a közös tulajdon arányát mutatja, amely befolyásolja a közös döntéseket és eladásokat. A használati megállapodások ezt a viszonyt rendezik meg, hiszen egy személyes érdek többek között a használati jog, vagy a tulajdoni hányad kérdésében merülhet fel.
Széljegy törlése és a jogi folyamat
A széljegyek törlése két módon lehetséges: automatikusan, amikor a földhivatal elbírálja a kérelmet, vagy a felek közös kérelmére történő módosítással. A törléshez szükséges hozzájárulások és a jogi eljárás részletei bármikor módosíthatók a felek közös megegyezésével. A széljegy azért fontos, mert elővásárlási jog esetén az eladónak a vételi ajánlatot mind a jog megszólító személynek, mind a széljegyet érintő személynek ki kell terjesztenie.
Tulajdonjog kontra okirat: Ne keverd össze ezeket a jogi fogalmakat!
A tulajdoni lap gyakorlati használata
A tulajdoni lap értelmezése és használata egyszerűbb, mint sokan gondolnák. A három fő rész (I. - ingatlan adatai, II. - tulajdonosok, III. - terhek és jogok) alapján könnyen átlátható, hogy ki a tulajdonos és milyen jogok vagy terhek terhelik az ingatlant. Szükség esetén jogi szakértő segíthet a bejegyzések pontos értelmezésében és a jogi lépések meghatározásában. A tulajdoni lap figyelése és friss lekérése elengedhetetlen része az ingatlanvásárlás előkészítésének.
Összegezve: a tulajdoni lap nélkülözhetetlen dokumentum az ingatlanvásárlásnál és hitelfelvételnél. A szemle és a teljes másolat közötti különbséget érdemes a helyzetnek megfelelően mérlegelni: szemle aktuális bejegyzéseket mutat, míg a teljes másolat a korábban törölt bejegyzéseket is feltárja. Az e-hiteles változat pedig elektronikus formában teljes bizonyító erővel bír, de papír alapon csak a hiteles okirat kiadványa lehet.
tags: #tulajdoni #lapon #ket #cim #szarepel