Új építésű lakás alapterülete: melyik számít mit jelent és hogyan mérjük?

Az új építésű lakások alapterületének meghatározása komplex kérdés, amely többféle fogalmat és számítási módot foglal magába. A cikkben összegyűjtjük, hogy mi a különbség a bruttó, nettó és hasznos alapterület között, mikor melyiket érdemes használni, és hogyan lehet elkerülni a gyakori félreértéseket a hirdetésekben és a hitelfelvételeknél.

A három alapfogalom: bruttó, nettó és hasznos alapterület

Bruttó alapterület a falak külső síkja által határolt területet jelenti, tehát belefoglalja az épületszerkezetek vastagságát is. Ennek része a falak, szigetelések és egyéb szerkezetek alapterülete is. A bruttó alapterület tehát az a terület, amit az épület fizikailag elfoglal a telekből.

Nettó alapterület a helyiségek és az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott terek vízszintes vetületben számított területe. A belmagasság belső kontúrján belül mért, burkolható padlófelületet jelenti. A lépcsők és a födém ferde részei csak addig számítanak, amíg a mélység és a belmagasság ezt lehetővé teszi.

Hasznos alapterület a nettó alapterületnek az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. Ez a határvonal legfontosabb a tetőterek, ferde falak és galériák esetében, mert az 1,90 méter alatti részeket ebből a kategóriából kizárják. A hasznos alapterületet gyakran használják CDOK/OSH vagy egyéb támogatások, de a CSOK Plusz és Otthon Start hitel feltételei is rá vannak hatással.

Mi számít beleszámításba és mi nem?

• Beleértendő: a beltéri fűtött helyiségek nettó területe, a falak belső kontúljától mérve, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.
• Kizárt: az erkélyek, teraszok és loggiák általában 0% vagy 50% súlyt kapnak az értékbecslésnél, és a CSOK Plusz esetében ezek teljesen ki vannak zárva a hasznos alapterületből. Autómentes pince vagy kereskedelmi tárolók csak kivételesen számíthatnak bele, és általában csak 1,90 m feletti belmagasság esetén.
• A csökkentő tényezők súlyozása - például 1 garázs általában 50-70% körüli értékűnek számít a redukált alapterületnél.

Jogszerű és világszerű típusok a szakmai gyakorlatban:

1. Nettó alapterület: a falak belső kontúrján belül mért terület, vízszintes vetületben.
2. Bruttó alapterület: a nettó alapterületet megszorozva az épületszerkezetek alapterületével.
3. Hasznos alapterület: a nettó alapterület azon részei, amelyeken a belmagasság legalább 1,90 m.

Az OTÉK és a_CSOK Plusz_ vagy Otthon Start hitel feltételei szerint a következőket érdemes figyelembe venni:

• Az erkélyek és teraszok beszámítása nem egységes, és a jogszabályok nem adnak rá egységes módszert. A gyakorlatban a teraszok és erkélyek belmagasságát és fedettségétől függően alakul a besorolás.
• A CSOK Plusz esetében a hasznos alapterület a mérvadó, és a külső területek (terasz, erkély, loggia) ki vannak zárva 0%-os súlyozással.
• Az Otthon Start hitel esetében a nettó alapterülethez a teraszok 50%-os súllyal adhatók hozzá.

A bank, az értékbecslő és a hirdető gyakran más-más alapterületet használnak a számításban. A bruttó alapterületet a falak külső síkja alapján számolják, a nettó alapterület a falakon belülit, míg a hasznos alapterület csak a 1,90 m feletti magasságú részeket veszi figyelembe. Az elektronikus és papíralapú hivatalos dokumentumok között is lehet eltérés a tulajdoni lap szerinti érték és a valós méret között. A valóságos méretek megismeréséhez célszerű építészeti alaprajzot kérni és saját mérést végezni vagy szakemberrel felmérni.

CSOK Plusz:

• Hasznos alapterület az alapja a támogatásnak.
• A teraszok, erkélyek, loggiák 0%-os súllyal kerülnek feltüntetésre.
• Az alapterület minimális mérete az egyes gyermekek számától függően fontos követelmény.

Otthon Start hitel:

• Nettó alapterületet használ a kiindulási pontként, de a teraszok/erkélyek fél súllyal bekerülhetnek a számításba (50%).
• A hitel maximális vételár/plafon bruttó 1,5 millió Ft/m²re vonatkozik, ami a külső területek meghatározásánál is figyelembe vehető.

• Ne hirdessünk és ne fogadjunk el egyértelműen bruttó vagy nettó alapterületet mérés nélkül. A hasznos alapterület vagy a nettó alapterület felől induljunk ki, és külön jelöljük a teraszokat, erkélyeket, garázsokat.
• Kérjünk építészeti alaprajzot és végezzünk saját mérést lézeres mérő segítségével vagy bízzuk szakemberre a felmérést.
• Értsük tisztában a tulajdoni lapon szereplő mérettel és a valós méretek közötti esetleges eltéréseket. A jogi döntés a tulajdoni lapon szereplő adatok alapján történik, de a valóságos alapterület meghatározása fontos az értékbecsléshez és a hitelhez.

• „75 m²-es lakás” hirdetés és a helyszínen 62 m² valós használható tér. Ilyen esetekben a bank és a vevő is gyorsan észreveheti a különbséget.
• Az erkélyek és teraszok értékelése eltérő lehet: fedettség, belmagasság és a csökkentő szorzók alapján változik a hasznos alapterületbe való beszámítás.
• A tulajdoni lapon szereplő méret gyakran eltér a valóságtól, de az adásvételi szerződésbe ezt a hivatalos méretet kell beírni.

Az alapterület kérdése alapvetően három részből áll: a bruttó, a nettó és a hasznos alapterület közötti különbségek megértéséből, valamint a CSOK Plusz és Otthon Start feltételeinek megfelelő alkalmazásából. A legcélravezetőbb megoldás, ha megvan az építész által készített alaprajz, és ezt összevetjük a banki vagy adásvételi dokumentumok adataival. Így elkerülhetők hosszú viták és anyagi hátrányok a felek között.

1-2 tábla rövid összegzés

Ha szeretnéd, segítek konkrét számításokat és ellenőrzést végezni a saját ingatlanodra vonatkozóan, hogy a hirdetések és a hitelkérelmek során a valós adatok kerüljenek felhasználásra.

tags: #uj #epitesu #lakas #alapterulete

Népszerű bejegyzések:

• Rózsadomb prémium lakás eladó: Csalan utca panoráma
• Ingatlanok Nádasdon és környékén
• Balatonvilágos: TÉGLA építésű családi ház eladó a Mathiász lakótelepen
• Kétgenerációs otthon Biatorbágyon: 195 m² bruttó, 120 m² nettó családi ház üzlettel
• A lakáskassza legújabb módosításai