A Vác VLSE Labdarúgócsapatának Története és Jelene
A Vác VLSE Vác város felnőtt labdarúgó csapata. A futball barátai Vácon - sok, azóta is ismert és híres jelentős fővárosi klubot megelőzve - 1899-ben hozták létre saját egyesületüket, a Váci Sport Egyesületet (VSE). Az akkori fiatalság többféle sportot tudott űzni, mivel öt alosztály alakult meg: kerékpározás, vívás, torna (laon tennis, labdázás), gyalog turisztika és evezés. A VSE célja "a sport összes ágainak művelése és fejlesztése" volt, mely célból "a sport egyes ágaiban versenyeket rendeztek".
Az első futballcsapat megalakulásával egy időben pályaépítésbe is kezdtek, s a játéktér 1904. májusában el is készült, mégpedig a Duna túloldalán, a Pokol csárda mögötti erdőben, ahol 17 sornyi fát áldoztak fel, illetve vágtak ki a cél érdekében. A pályaavató mérkőzésre május 24-én került sor, a VSE ellenfele a Műegyetem FC volt. Az eredmény nem volt meglepő, a fővárosiak 3-0-ra nyertek a piros-kék szerelésben játszó váci csapat ellen.
Az anyagi- és pályagondok miatt 1948-ban három egyesület fuzionált és Váci Dolgozók Testedző Köre (VDTK) néven működött tovább. A csapatok az évek során különböző bajnokságokban szerepeltek. A kezdetekben a KÖLASZ I. és II. osztályban szerepeltek.
Az 1986/87-es szezonban az NB II-es bajnokságot megnyerve nagy sikert ért el az akkori Váci Izzó MTE csapata: felkerült az élvonalba. A magyar bajnokság legmagasabb osztályában 13 évet töltöttek el, s ez idő alatt egy negyedik, két második és egy első helyezést értek el. Váci játékosok a sikeres években sorra kaptak meghívást a nemzeti válogatottba, s többen közülük pályára is léptek. A legtöbbször Nagy Tibor húzta fel a címeres mezt, összesen 17-szer játszott a válogatottban, de rajta kívül még heten szerepelhettek a nemzeti csapatban a piros-kékek közül.
Sajnos az 1999/2000-es bajnokságban - több okra visszavezethetően - az első osztályú felnőtt csapat kieső helyen végzett. Az MLSZ 2000. év nyarán átszervezte a bajnoki rendszert, csökkentette az élvonalbeli és a második vonalbeli csapatok létszámát. A 2000/2001-es idényben a Vác Város Labdarúgó Sportegyesület az NB III-ban szerepelt. Az évet a 3. - azaz feljutó - helyen zárta.
A csapat az egyesület politikájának köszönhetően elsősorban saját nevelésű játékosokra támaszkodva - az átlagéletkor 20,7 év - sikeresen vette az NB II-es kihívásokat is, s 2003-ban ismét az NB II-ben szerepelhetett. Ebben az időben alakult meg a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. A csapat a magyar futball második vonalában is sikeresen szerepelt, s 2005 tavaszán megnyerte az NB II - Keleti csoportját, ezzel megszerezte az indulási jogot az első osztályra. A csapat azonban csak egy évet töltött el az első osztályban, és ismét NB II-es lett, a játékoskeretet félprofik alkotják, akik a foci mellett dolgoznak.
A klub nehéz anyagi helyzete miatt 2007-ben egyesült az Újbuda Lágymányosi TC-vel, s Vác-Újbuda LTC néven nevezett az NB II-es küzdelmekre. 2009-ben lejárt a szerződése az Újbudával és újra Dunakanyar-Vác néven nevezte magát a bajnokságba.
2012/13-ban azonban jött a feketeleves. A csapat új tulajdonosa John P Marshall lett - elméletileg. Az előző tulajdonos, Héger József szerint ugyanis csak befektetést vásárolt az angol üzletember. Emiatt nem ismerte el az angol tulajdonrészét, és nem engedte, hogy átvegye a csapat ingóságai és az önkormányzat tulajdonában lévő pálya felett a rendelkezést, valamint az általa továbbított fizetéseket is visszatartotta. A csapat, és a város viszont kiállt Marshall mellett. 2013 januárjára addig fajult a dolog, hogy Vác város visszavonta a pályahasználati engedélyt. Ezért a Kazincbarcika elleni hazai meccsre ki sem álltak, hiszen februárban a játékosok is megtagadták a játékot, és a pályára még a játékvezetők és a vendégcsapat sem kapott engedélyt a belépésre. A Szeged elleni idegenbeli meccsre nem lett volna efféle stadionhasználati probléma, csak csapat nem volt. Végül toboroztak egyet különféle bajnokságon kívüli csapatokból, de nekik nem volt játékengedélyük, ezért ez a mérkőzés sem került megrendezésre.
Aztán jött a csoda: a semmiből előkerültek az engedéllyel rendelkező játékosok március 23-án kiálltak az Orosháza ellen, és a két hónapnyi edzés- és meccshiány ellenére szépen tartották magukat; végül Aleksandar Petrovic 81. percben szerzett góljával kaptak ki 1:0-ra. A pályaengedély hiánya, és az utánpótláscsapatok szétszéledése miatt viszont megsértette az NB II-es licencben foglalt kötelességeket a csapat, amit többszöri felszólításra sem pótoltak, így 2013. március 25-én az MLSZ visszavonta a csapat licencét, ami valószínűleg egyet jelenthet az FC Sopron sorsával, azaz a végleges megszűnéssel.
2013. július 22-én felkérték Csank Jánost a megyei I. osztályban induló csapat vezetőedzőjévé, amit az NB II-ben játszott játékosok alkotnak. John Marsall 40 millió forintot áldozott a csapatra és elvárta a feljutást az NB III-ba, ami sikerült is rögtön az első idényben. 2019. január 1-jétől új vezetés vette át az utánpótlás (Vác VLSE) szakmai irányítását. A játékosként többszörös nagyválogatott Herédi Attila szakmai igazgatóként, míg a labdarúgóként az olimpiai válogatottságig jutó Steidl Sándor sportigazgatóként látott nagy lendülettel munkához.
A Vác FC játékos keretének tagjai, akik a magyar futballban jelentős szerepet játszottak, többek között:
- Nagy Tibor (17 válogatottság)
- Herédi Attila (többszörös nagyválogatott)
- Steidl Sándor (olimpiai válogatott)
A csapat múltbeli sikerei és a nehéz időszakok is hozzájárultak a Vác VLSE egyedi identitásához a magyar labdarúgásban.
A Vác VLSE az elmúlt évtizedekben számos változáson ment keresztül, de a város labdarúgó hagyományai továbbra is élnek.
tags: #vac #fc #csapat #alberlet