Vegelszámolásnál mi lesz a tulajdonnal
Ügyvédi praxisomban rendszerint találkozom olyan klienssel, aki gazdasági tevékenységet nem végző, passzív vagy a szakzsargonban ún. „alvó” céget tart fenn. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki úgy dönt: nem kívánja a vállalkozását folytatni. Ha egy cég tulajdonosai nem kívánják tovább folytatni gazdasági tevékenységüket és nincs lehetőség, vagy csak nem szeretnék a céget értékesíteni, végelszámolás útján zárhatják le a gazdasági társaság életét.
Mi az a végelszámolás és milyen célja van?
Ha egy cég vezetői nem kívánják folytatni gazdasági tevékenységüket és a céget nem veszélyezteti a fizetésképtelenség - azaz a tartozásait meglévő vagyona előreláthatólag fedezni fogja -, végelszámolás keretében megszüntethetik társaságukat. A végelszámolás célja a társaság megszüntetése, annak minden adminisztratív teendőivel együtt, azonban annak elsődleges tárgya a gazdasági társaság vagyona és a hitelezői igények. Pontosan ez az eljárás célja: összesíteni a meglévő vagyont, számba venni a céget terhelő kötelezettségeket és megillető jogosultságokat, majd azokkal véglegesen elszámolni.
Jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás helye a jogrendszerben
A végelszámolás egy cég jogutód nélküli megszűnésének „rendes” útja. Amíg a felszámolás és a kényszertörlés külső kényszer miatt indulhat, a végelszámolás a tulajdonosok önkéntes elhatározásán alapul. A végelszámolás fő szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) tartalmazza. A törvény egy külön fejezetet szentel a végelszámolásnak. Ehhez képest a csődeljárás és a felszámolási eljárás rendkívüli jogintézmény, amelyekre a cég fizetésképtelensége esetén kerül sor.
Ki indíthatja meg a végelszámolást és mik a formális lépések?
A végelszámolást a cég legfőbb szerve határozhatja el (ez bt. és kkt. esetében a tagok gyűlése, kft.-nél a taggyűlés, rt.-nél a közgyűlés, egyszemélyes kft.-nél az alapító vagy az egyedüli tag). A határozatban meg kell jelölni a végelszámolás kezdő időpontját és végelszámolót kell választani, valamint rendelkezni kell a díjazásáról is. A kezdő időpont jelentősége abban áll, hogy ettől az időponttól a cég vezető tisztségviselőjének, törvényes képviselőjének a végelszámolót kell tekinteni. Ennek adóügyi következménye is van, mivel a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámolónak kell teljesítenie a céget terhelő adókötelezettségeket.
A végelszámoló szerepe, feladatai és felelőssége
A végelszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseit, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A végelszámoló jogosult - jogszabályban foglalt korlátozással - a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. Amennyiben a végelszámoló azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a követelések fedezetére nem elegendő - és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik be - köteles felszámolási eljárást kezdeményezni.
Hogyan történik a vagyon felmérése és felosztása?
A végelszámolónak a vagyonfelosztási javaslatot a leltárral alátámasztott beszámoló mérleg alapján kell elkészítenie, amelynek a lényege, hogy a kötelezettségekhez kell az eszközöket rendelni a vagyonfelosztási javaslatban. A vagyonfelosztási javaslat rendelkezik a hitelezői követelések kiegyenlítését követően fennmaradó vagyon tulajdonosok közötti felosztásáról. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor - többek között - a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni az általa meghatározott nappal mint mérlegfordulónappal, annak feltüntetésével, hogy a jogi személy végelszámolás alatt áll.

Milyen számviteli és adózási teendők vannak?
Az egyszerűsített végelszámolásnak nincsenek sajátos számviteli és adózási szabályai, azt a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, melyre külön kormányrendelet (a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni. A végelszámolás során - miután a cég jogutód nélkül megszűnik - gondoskodni kell a cég vagyoni helyzetének rendezéséről. Ennek keretében a végelszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót kell elkészíteni. Ezt követően kerül sor a vagyon piaci értékelésére.
Határidők és eljárási sorrend (rendes végelszámolás)
- A végelszámolást annak kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül kell befejezni.
- A hitelezőknek a végelszámolásról szóló végzés közzétételét követően negyven nap áll rendelkezésükre igényeik bejelentésére.
- A bejelentési határidő leteltét követő 15 napon belül a végelszámoló jegyzéket készít a bejelentésekről, majd kimutatást készít a vitatott és az elismert hitelezői igényekről.
- A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni, és a követelések jegyzékét benyújtja a cégbírósághoz.
- Ha a cég vagyona a követelések fedezetére nem elegendő és a tagok nem pótolják a hiányt, a végelszámolónak felszámolást kell kezdeményeznie.
Az egyszerűsített végelszámolás - miért és hogyan?
Az egyszerűsített végelszámolás időben rövidebb és kevesebb adminisztrációs, bejelentési kötelezettséggel jár, mint a rendes végelszámolás. Az egyszerűsített végelszámolás elhatározásáról a társaságnak taggyűlésen kell döntenie és arról határozatot hoznia. Az egyszerűsített végelszámolás elhatározása során végelszámoló választására, kijelölésére nem kerül sor, a végelszámolói feladatokat a korábbi vezető tisztségviselő látja el, azonban a végelszámolás kezdő időpontját meg kell határozni. A folyamat megindítását követően vannak még feladatai a korábbi cégvezetésnek, főleg a megindítást megelőző időszak vonatkozásában (például 30 napon belül köteles elkészíteni és benyújtani a tevékenységet lezáró beszámolókat, adóbevallásokat).
Az egyszerűsített végelszámolásnak sokszor éppen az egyszerűsége a kerékkötője: rendkívül fontos, hogy az egyszerűsített végelszámolást a kezdő naptól számított 150 napon belül be kell fejezni, mert ha ezt a cég elmulasztja, akkor a végelszámolás megszüntetésre kerül és a cég ismét „aktív” státuszba kerül. Az egyszerűsített végelszámolást a kezdő időpont bejelentését követően az adóhatóság értesíti a cégbíróságot, aki a cégjegyzékbe automatikusan jegyzi be ennek tényét és kezdő időpontját. Jól látható, hogy az ügyintézés itt nem ügyvédi közreműködéssel a cégbíróság felé történik, hanem az érintett szervek között, az ún. egyablakos rendszeren keresztül, illeték és költségtérítés mentesen.
Speciális határidők és bejelentések egyszerűsített végelszámolásnál
- Ha a legfőbb szerv elhatározta az egyszerűsített végelszámolás megindítását, ezt 8 napon belül köteles a NAV-nak bejelenteni, melyet a NAV automatikusan továbbít a cégbíróságnak.
- A cégbíróság a cégnévben a „v.a.” toldatot tünteti fel és gondoskodik a közzétételről.
- A hitelezőknek ebben az esetben is negyven nap áll rendelkezésre igényeik bejelentésére.
- A végelszámolás kezdetét követő 30 napon belül a cégnek tevékenységet lezáró bevallást és számviteli beszámolót kell készíteni és azt elektronikus úton letétbe kell helyezni.
- Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a társaság legfőbb szerve elkészíti a végelszámolást lezáró beszámolót, záró adóbevallásokat és a T201T nyomtatványt, továbbá a vagyonfelosztásról és a végelszámolás befejezéséről szóló határozatot.
- Az előírt iratokat 150 napon belül kell benyújtani; ha nincs akadálya, a NAV 30 napon belül értesíti a cégbíróságot, amely törli a céget a cégjegyzékből.

Mi lesz a tulajdonnal a folyamat végén?
A végelszámolás alapvető célja, hogy a tartozások és kötelezettségek teljesítése után az esetlegesen fennmaradó vagyon sorsáról rendelkezzen: a fennmaradó vagyont a végelszámoló a cég tagjai között osztja fel. A vagyonfelosztási javaslat rendelkezik a hitelezői követelések kiegyenlítését követően fennmaradó vagyon tulajdonosok közötti felosztásáról. A végelszámoló a vagyonfelosztási javaslatot a leltárral alátámasztott beszámoló mérleg alapján készíti el.
Gyakorlati buktatók és kockázatok a tulajdonos számára
Ritkábban esik szó arról, hogy a nem működő társaság tulajdonosa, azaz eladó sincs teljesen biztonságban a tekintetben, hogy a cég vevői ténylegesen legális célokra fogják használni az átvett gazdasági társaságot. A praxisomban volt olyan eset, amikor éppen ez történt és a korábbi tulajdonos a későbbi tulajdonosok és/vagy ügyvezető által elkövetett költségvetési csalás gyanúsítottja lett. Egy nem működő cég fenntartása sajnos a tevékenység szüneteltetése alatt is költséggel jár, hiszen például az adókötelezettségeket teljesítő könyvelőt fizetni kell, ráadásul a pénzforgalmi számlát is fent kell tartani.
Gyakori probléma, hogy a cégvezető még azelőtt kezdeményezte a pénzforgalmi számla megszüntetését, mielőtt a NAV a végelszámolás során benyújtott bevallásokban vagy a záróbevallásban a társaság részére visszajáró adót kiutalta volna. Ez esetben a bank a NAV felé visszautalja az összeget, és - ha a vagyonfelosztási javaslatban korábban ez az összeg nem került valamelyik tag részére engedményezésre - annak sorsáról a továbbiakban rendelkezni kell.
Lehet-e ellenőrzés egyszerűsített végelszámolás alatt?
A törvény természetesen az egyszerűsített végelszámolás esetén is lehetővé teszi a cég ellenőrzését, akár még a záróbevallás benyújtását követően is, de amennyiben a cég nem minősül kockázatos adózónak ezen ellenőrzések elenyésző számban fordulnak elő. A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A cég azonban csak akkor törölhető, ha a törlésnek adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya, vagyis nincs megindítandó vagy folyamatban lévő adóeljárás, illetve adótartozás.
OpenShot Video Editor — 1. Első lépések
Mikor érdemes szakértőt bevonni?
A végelszámolás elsősorban egy számviteli, pénzügyi folyamat - az egyszerűsített végelszámolásban ráadásul a NAV játszik döntő szerepet és ügyvéd részvétele sem kötelező -, azonban különböző jogszabályok vonatkoznak rá, amelyek egy-egy mulasztás esetére komoly bírságokat helyeznek kilátásba. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha a változásbejegyzési eljárás hiánya miatt ügyvéd részvétele nem is kötelező a folyamatban, mindig kérj szakértő jogi segítéséget! A végelszámolás lezárása akkor történhet meg, ha a végelszámoló elvégezte a rá bízott feladatokat, és nincsen folyamatban peres eljárás vagy hatósági vizsgálat.
Rövid táblázat: Tulajdon sorsa végelszámolás során - lépések
| Lépés | Mit jelent? |
|---|---|
| Vagyonfelmérés | A végelszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét, leltárt készít. |
| Hitelezők kielégítése | Tartozások rendezése a vagyon terhére. |
| Vagyonfelosztási javaslat | Kialakítja, kinek és milyen arányban jut a fennmaradó vagyon. |
| Tagok döntése | A legfőbb szerv elfogadja a vagyonfelosztást. |
| Tulajdon szétosztása | A fennmaradó vagyon a tulajdonosok között kerül felosztásra. |
Összefoglaló tanácsok a tulajdonosok számára
- Gondold át, érdemes-e az eladás vagy az egyszerűsített végelszámolás: ma egy bejegyzett cég adatai módosítása gyakran többe kerül, mint egy új társaság alapítása.
- Mérlegeld a kockázatokat: a korábbi tulajdonos sem mindig marad mentes a felelősségtől, ha a későbbi ügyvezetés jogsértő tevékenységet folytat.
- Ügyelj a határidőkre: egyszerűsített végelszámolásnál 150 napon belül be kell fejezni az eljárást; rendes végelszámolásnál a határidő legfeljebb 3 év.
- Használj szakértői segítséget: számviteli és jogi szaktanács gyakran elengedhetetlen a zökkenőmentes lezáráshoz.
Ha bármilyen cégjogi tanácsadásra vagy ügyvédi közreműködésre van szükséged, keress minket és lépj velünk kapcsolatba!
tags: #vegelszamolasnal #mi #lesz #a #tulajdonnal
