Veresegyház lakóövezeti besorolás térképe
Veresegyház egy Budapesttől 30 km-re északkeleti irányban elhelyezkedő település, mely a Gödöllői-dombságban, a Sződ-Rákos-patak völgyében terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A város földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan volt.
A település története egészen a középkorig nyúlik vissza, első említése egy 1375-ös oklevélben található. A város nevéhez két hagyomány is fűződik, melyek közül az egyik kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől menekülő lakosok vérének színétől kapta a nevét. A település nevének több alakja is ismert, mint például Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, vagy Veresegyháza.
A város földrajzi elhelyezkedése is figyelemre méltó. Déli irányból a mogyoródi Gyertyános és a Fóti-Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. A hideg vizű tavakat a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ-Rákos-patak, valamint a szadai források táplálják.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest-Vácrátót-Vác-vasútvonal szeli át a várost, négy megállási ponttal: Ivacs, Veresegyház vasútállomás, Erdőkertes és Vicziántelep.
Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt, mely arányaiban az 1920-as évekig nem sokat változott. A település tiszta magyar falu volt.
A városban található egy műemlék római katolikus templom, melyet 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtetett copf stílusban. A templom tornyának homlokzatán az ő neve és bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye is említésre méltó.
Veresegyház lakossága a 2011-es népszámlálás során 85,5%-ban magyarnak vallotta magát, míg a 2022-es adatok szerint ez az arány 88,5%-ra emelkedett.
A településvezetés terén Pásztor Béla több mint 57 éves, folyamatos megbízatása példa nélkül álló. 2023 februárjában köszönt le posztjáról, melyet követően időközi választást tartottak.
A Művészek Városa - a legszebb és legszínesebb gyöngyszem Budapest mellett
A város rendezési tervének (HÉSZ) mellékletei, különösen az RM-3 számú szabályozási terv módosítása, meghatározzák a lakóövezetek besorolását és a beépítési szabályokat. Ezek a mellékletek szerves részét képezik a HÉSZ-nek, és módosításuk csak a jogszabályoknak megfelelően lehetséges.
A HÉSZ fogalomtára és általános előírásai
A HÉSZ számos fogalmat definiál, melyek a területrendezési és építési szabályok értelmezéséhez szükségesek. Ilyenek például az antenna torony, az épület tömegének meghatározó része, a fekvő telek, a hézagosan zártsorú beépítési mód, a mély fekvésű területek, az önálló létesítésű építmény, a szintterületi mutató, a terepszint alatti beépítettség mértéke, és a védőzöld.
Az általános előírások között szerepelnek a közutak mentén biztosítandó védősávok, a vasútvonalak melletti védősávok, valamint a gyakorlótér védőterületén belüli építési korlátozások. A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a jogszabályok szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani.
A parkolási igényt telken belül kell biztosítani, kivéve a már működő közintézményeket, melyek közterületi parkolással is megoldhatják ezt, ha ez a jelenlegi helyzet is.
Az ivóvízkészlet minőségének megóvása érdekében építési tevékenység során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírásokra. A szennyvíz kezelésére is szigorú szabályok vonatkoznak, különösen beépítésre nem szánt területeken.
Lakóövezetekre vonatkozó speciális szabályok
A kertvárosias és falusias lakóövezetekben az övezetre meghatározott legnagyobb beépítettség mértéke terepszint felett 5%-kal növelhető, de nem haladhatja meg a 30%-ot, amennyiben a telek kisebb 550 m2-nél, és az épületmagasság is kisebb meghatározott értékeknél.
A kertvárosias lakó építési övezetekben telkenként legfeljebb egy, vagy 901 m2-nél nagyobb telekterület esetén legfeljebb két lakórendeltetés helyezhető el.
Az előkertek mélységét elsősorban a környezetben megvalósult beépítéshez kell igazítani. Új területeken, vagy ha nincs megvalósult beépítés, az előkert mélysége legalább 5,0, legfeljebb 10,0 méter lehet.
A hátsókert mérete a csoportosan megvalósuló kerti tárolók esetében legfeljebb 12 m2 lehet. Ha az építési hely az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső részen alakul ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, kivéve az Lke-6 és Lke-7 jelű övezeteket.
Az építési övezethez tartozó beépítetlen telkeken, új lakóépület építése esetén kötelező, lakásonként legalább egy gépkocsi elhelyezését biztosító tároló vagy beálló létesítése.
A településközpont vegyes övezetekben lakást is tartalmazó épületek esetén a szükséges gépjármű várakozó helyek számának meghatározása speciális szabályok szerint történik. Telkenként legfeljebb négy lakás létesíthető.
A legnagyobb épületmagasság 9,0 méteres értéke csak 12500 m2-nél nagyobb területű telken történő több épület építése esetén, és legfeljebb egy épületre vonatkozóan használható ki.
tags: #veresegyhaz #ivacsok #lakoovezeti #besorolas #tetkep