Videken is elofordult 115 százalékos lakásár emelkedés: a budapesti és vidéki trendek összefoglaló elemzése
Az adatainkból az látszik, hogy az év eleje óta folyamatosan fokozódik az érdeklődés, jelenleg másfélszer annyian érdeklődnek az eladó ingatlanok iránt, mint tavaly. A fővárosban a házak átlagos négyzetméterára a tavalyi év hasonló időszakához képest 3,4 százalékkal emelkedett, jelenleg átlagosan 937 ezer forintos árral kell számolni. A legdrágább a XII. kerület, ott ugyanis 1,6 milliós az átlagos négyzetméterár a családi házak tekintetében. A legolcsóbb pedig a XX. kerület. A megyeszékhelyek között Debrecenben a februárban meghirdetett ingatlanok 890 ezer forintos átlagos négyzetméterárral szerepelnek a kínálatban, Szegeden 863 ezer forintos, míg Miskolcon csak 530 ezer forintos négyzetméterárral kell átlagban számolni.
A Balla Ingatlan adatai szerint az elmúlt hónapokban lendületes áremelkedés zajlott le a hirdetési árakat tekintve a hazai ingatlanpiacon, ami a szakértők szerint mintegy 10 százalék körül alakult. Az elmúlt év őszéje számottevő áremelkedést hozott a hazai ingatlanpiacon, elsősorban az áremelkedéssel kapcsolatos várakozások miatt. Az áremelkedés egyébként a tavalyi év egészére jellemző volt, csak az év első három negyedévében jóval lassabb ütemben történt, mint az utolsó negyedévben. De nem csak Budapesten volt érezhető a kínálati árak emelkedése. Agárdon néhány hónap alatt elérte a 10 százalékot az áremelkedés mértéke, de bizonyos szegmensekben a 15-20 százalékot is elérte. Érden az eladók felültek az áremelkedést előrevetítő hullámokra, és növelték a hirdetési árakat tavaly ősz óta. Ez a jelenség még olyan ingatlanok esetében is megfigyelhető volt, melyekre már korábban is csak minimális volt az érdeklődés, elsősorban a magas ár miatt. Mindössze annyi történt, hogy a közel három éve pangó piacon „újból van élet”.
Ennek hatására a használt ingatlanok árai gyakorlatilag nem változtak az elmúlt hónapokban a Balatonnál, ráadásul az új építésű ingatlanok piacán tavaly 10-20 százalékos árcsökkenésre került sor amiatt, hogy a beruházók lépéskényszerbe kerültek. Az év második hónapjára becsült 11 338 adásvétel a januári eredménynél 22 százalékkal erősebb, és a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva is 5 százalékkal jobb teljesítményt takar. Az aktív kereslet és a növekvő tranzakciószámok mellett az ingatlanok forgási sebessége is gyorsabb tempóra váltott: a legrövidebb idő, átlagosan 2 hónap alatt a fővárosi panellakások cseréltek gazdát, a vidéki házgyári lakások értékesítése ugyanakkor valamivel több mint 2,5 hónapot vett igénybe.
Ingatlantípusonként eltérő trendet mutatnak a tranzakciók adatai: vidéken két számjegyű drágulás jelentkezett a panellakások árszintjében, míg a téglaépítésű otthonok átlagos négyzetméterára enyhe mérséklődést jelez Kelet- és Nyugat-Magyarországon egyaránt. Keleten a panelekért átlagosan 640, nyugaton 619 ezer forintos négyzetméterárat fizettek a vevők. Vidékhez hasonlóan a fővárosban is a panellakások árszintjében jelentkezett erőteljesebb drágulás: Budán megközelítette az 1,2 milliót, míg a pesti kerületekben közel 950 ezer forint/négyzetméterre emelkedett a házgyári lakásokért fizetett átlag. A népszerű, pesti téglalakások a tavaly februári adatokkal megegyezően átlagosan 845 ezer forint/négyzetméteres áron találtak gazdára az elmúlt hónapban, a budai lakásokért 1 millió forint körüli négyzetméterárat fizettek a vevők, míg a pesti belvárosban 1,2 millió forint fölé szökött az átlag.
A pesti kerületek vették át a főszerepet a fővárosi ingatlanpiacon, tartja vezető pozícióját a XIII.: az ügyfelek 23,5 százaléka jelölte meg preferált lokációként, emellett pedig újra középpontba kerültek a belvárosi területek is. Országszerte nőtt a befektetők jelenléte az ingatlanpiacon, akik ezúttal nemcsak vevőként, hanem eladóként is aktívak voltak. A fővárosban 35 százalék volt a befektetési célú ügyletek aránya, a februárban szerződő vevők 22 százaléka első lakását vásárolta meg. Vidéken is befektetési céllal köttetett a legtöbb adásvétel (29 százalék), de aktívak voltak az első lakást vásárlók és a nagyobb ingatlanba költözők is.
A fővárosban 35 százalékban a korábbi befektetés értékesítése adta a fő motivációt, az eladók 21 százaléka nagyobb ingatlanba költözés miatt vált meg előző otthonától. Lakást bérelne Budapesten? Az eladói után nézzük, mi a helyzet a bérlői piacon, ahogy augusztus óta először emelkedett érezhetően a bérlők keresleti szintje, és ez stabilizálta a februári budapesti albérletpiacot - derül ki a Rentingo friss elemzéséből. Érdemes nem kerülethatárokban gondolkodni annak, aki jó helyen szeretne olcsó albérletet találni, hiszen hatalmas, akár 30 százalékos eltérések is lehetnek egy adott kerületen belül. Toplistás a budai Vár és az V. kerület Bazilika és Lánchíd közötti része, a legolcsóbb albérletek pedig Soroksár külső részén, valamint a XVII. kerületben fordulnak elő leggyakrabban. Februárban átlagosan 251 ezer forintért kínálták budapesti lakásaikat a bérbeadók, a bérlők pedig jellemzően 216 ezer forintért kerestek kiadó ingatlant. A mostani csekély elmozdulás oka nagyrészt technikai jellegű, mivel az olcsó albérleteket gyorsan elviszik a bérlők, a piacon hosszabb ideig maradnak kiadatlanul a drágább lakások, ami felfelé húzza az átlagot. A kínálati és keresleti elvárások közötti nagy szakadék azonban még mindig fogva tartja a piacot, gátat szabva a nagyobb áremelkedésnek.
Budapest legdrágább része továbbra is a budai Várnegyed, valamint a közeli, az Attila út rakpart által határolt terület. Idén azonban nem a legdrágább részek bérleti díjai emelkedtek: 20 olyan kisebb területet lehet beazonosítani, ahol - szemben a piac hónapok óta tartó stagnálásával - az idei év első két hónapjában már 3 százaléknál is magasabb volt a bérleti díj növekedése. Az Otthon Centrum közreműködésével idén értékesített legkisebb lakás egy 12 négyzetméteres zalai nyaraló volt, amely 3,2 millió forintért kelt el. Az ingatlan fűtés nélküli, könnyűszerkezetes ház, amely egy 1000 négyzetméteres telken áll. Ahogy a legkisebb értékesített ingatlan kuriózum, úgy a legnagyobb is: Budapest II. kerület. Az árskála alsó pontja idén a Dunaújvárosi járásban, Mezőfalván eladott, 30 négyzetméteres, mindössze egy szobás, vegyesfalazatú családi ház volt, amelyért 1 millió forintot fizetett új tulajdonosa. Ennél azonban jóval többet kell majd rá költenie, mivel a ház komoly felújítást igényel. A legdrágább luxusvilla szintén a II. kerületben cserélt gazdát, az ár meghaladta 700 millió forintot. A legmagasabb négyzetméteráron egy svábhegyi, új építésű luxus társasházi lakás kelt el. A 115 négyzetméteres ingatlan értékét egy 40 négyzetméteres, fővárosra néző panorámás terasz is növelte.
A XII. kerületben a nagyvárosokban mérséklődött a lakáspiaci forgalom; a 2019 I-II. negyedévében a használtlakás-értékesítések száma visszaesett, míg az új lakások értékesítése tovább bővült és mintegy negyedével meghaladta az egy évvel korábbi értéket. Budapesten az új és használt lakások ára is emelkedett, az EU-ban pedig általános a lakáspiaci áremelkedés. Az Eurostat adatai szerint 2019 II. negyedévében Magyarországot tekintve az összesített lakáspiaci árindex 162,6%-ot ér el a 2015-ös bázishoz képest.
tags: #videken #is #elofordult #115 #szazalekos #lakasar