Zalaszentgrót kataszteri térkép: történeti felmérések, források és jelenkori értelmezés

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban található kataszteri térképek az alábbi fondokban kerültek elhelyezésre: VI. 101/c. A Miskolci Pénzügyigazgatóság iratai 1851-1950. Kataszteri birtokvázlatok 1851-1942. (Alsózsolcai Fióklevéltár); XV. 6/d. Borsod vármegye levéltárában kezelt községi kataszteri térképmásolatok levéltári gyűjteménye 1867-1958. (Miskolci Központ); XV. 6/g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek (Abaújalpár-Zubogy) alaptérképei, külterületi szelvényei 1961-1989. (Miskolci Központ); VI. 102/b. A Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatóság iratai 1851-1950. Kataszteri iratok és birtokvázlatok 1851-1950. (Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár).

18-19. századi gyökerek és az 1848-1849-es forradalom utáni felmérések célja

A kataszteri térképezés története 19. századra nyúlik vissza: az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után a neoabszolutizmus időszakában, 1853-ban kezdik el Magyarországon az országos kataszteri felmérést és térképezést a bécsi udvar számára a várható adóbevételek pontos meghatározására. A munka első fázisában 1853-1854-ben német nyelvű térképvázlatok (Croquis) készültek, amelyek a dűlők határainak művelési ágak szerinti megjelölésére szolgáltak, és jelöléseik például a sárga a szántót, a zöld a rétet, a sötétszürke az erdőt jelentették.

A kataszteri térképezés második fázisában 1856-tól indult meg a részletes felmérés: minden térképhez áttekintő vázlat tartozott, amely feltüntette a térkép szelvényeit és a dűlőket, valamint a birtokrészletezési kimutatást. A dűlők betűjelei A-val kezdődtek, és ez alapján az egyes dűlők azonosíthatók voltak a térképvázlaton. A középkori és kora újkori településrendszerhez kapcsolódó településszámosítás és határmeghatározások részletessége a földtulajdonviszonyok pontos feltárását segítette.

Az alaptérképek és szelvények jellemzői

  • Az 1860-as évektől az 1880-as évekig készült térképszelvények színesek voltak, és feltüntették a földbirtokosok nevét, lakhelyét, a földterület helyrajzi számát, az utakat, a patakokat és folyókat folyásirány jelöléssel, valamint az egyes épületeket.
  • A művelési ágakat különböző színekkel és jelekkel ábrázolták: belterület fehér, szántóföld világosbarna, szőlő rózsaszín, rétek és legelők világoszöld, vízborította területek zöldeskék, utak barna, belső kertek zöld, cserjések sötétzöld, erdők és legelőerdők szürke színnel.

A 20. század eleje és a fotogrammetria nyomai

A későbbi kataszteri térképek a 20. század elejétől kezdődően már fekete-fehérek. A külterületeken a szelvények 1:4000-es méretarányban készültek, és az egységes országos vetületi rendszerben fotogrammetriai eljárással készültek. Az 1961-1989 közötti XV. 6/g. alaptérképek például ilyen külterületi szelvények, melyek a térképszelvények alsó szélén elhelyezett áttekintő szelvények segítségével illeszkednek a környezetbe.

Miért értékesek ezek a források Zalaszentgrót esetében?

A levéltári kataszteri dokumentumok a település határainak és birtokrészleteinek történeti nyomait adják, és ezek segítségével rekonstruálható a település földhasználatának átalakulása, a dűlők elnevezései és a telekkönyvi adatok viszonya. Az ebből nyert adatok nem csak a mezőgazdasági hagyományok megértéséhez hasznosak, hanem a társadalom-földrajz, a nyelvtörténet és a névtan szempontjából is értékesek lehetnek. A földnyilvántartási feladatokat történetük során több intézmény koordinálta, és a források több helyen maradtak fenn: a levéltárakban és a térképtárakban egyaránt.

Hogyan kutathatóak ezek a források?

Levéltárainkban a kataszteri térképek válogatott részei maradtak fenn: VI. 101/c., VI. 102/b., XV. 6/d., XV. 6/g. A hiteles források megismeréséhez szükséges, hogy a kutató több gyűjteményt is átnézzen, mert egy település kataszteri anyagát gyakran több helyen kell keresni. Az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára is együtt részt vett a térképek levéltári nyilvántartásba vételében, illetve digitalizálásában, a Hungaricana Portálon pedig digitalizált felvételek is elérhetők. A kataszteri térképek és iratok a földtulajdon és a telekkönyv kapcsolatait is megvilágítják, de a Trianoni békeszerződés miatt a történeti anyag egy része már más országokhoz került, ezért az egy település anyagának teljes összegyűjtése időigényes és több forrás összehangolását igényli.

Összegzés a Zalaszentgrót térképészeti örökségéről

A magyar kataszteri térképezés történeti háttere és a levéltári gyűjtemények szerkezete összességében lehetővé teszi a Zalaszentgrót környéki földbirtokviszonyok rekonstruálását a 19. századtól kezdődően. A Croquis-térképek és a részletes felmérések egyaránt fontosak a helyi történeti földrajz megértéséhez, és a 20. századi fekete-fehér térképek is számottevő adatokkal szolgálnak a település mai határainak és birtokrészleteinek kutatásához. A levéltárakban és a levéltári portálokon elérhető digitalizált adatok segítenek abban, hogy a kataszteri források több település vonatkozásában megismerhetők legyenek, így Zalaszentgrót esetében is komplex képet alkothatunk a térképészeti örökségről.

Zalaszentgrót kataszteri térképének elhelyezkedése a megyei fondokban

Az alábbi térképi források és történeti összefoglalók a zala megyei kataszteri örökség megértéséhez nyújtanak gerincet:

  • A Croquis vázlatok jelöléseinek értelmezése: határok, dűlők, művelési ágak színkódolása.
  • A részletes felmérés fázisa és a szelvények azonosítása a településen belül.
  • Az 1860-80-as évek színes szelvényeinek részletei: birtokosok, közlekedési hálózat, épületek és területhatárok.
ÉvFő jellemzőkFelhasznált összetevők1853-1854Croquis térképek készítésedűlők, határ, művelési ág1856-Részletes felmérés kezdeti szakaszaáttekintő vázlat, szelvények

Kapcsolódó információk a Zalaszentgrót környékéről

Zalaszentgrót Zala vármegyében található, a Zala folyó mentén, a Zala-völgy gazdag természeti és kulturális örökséggel. A település története a középkorig nyúlik vissza, első írásos említése 1263-ból származik. A református templom a 18. században épült, és a helyi múzeum is a közösség kulturális központja. A táj a dombos, erdős környezet és a folyópartok miatt kiemelkedő lehetőségeket kínál a természetjárás számára. A környék erdői és tanösvényei vonzzák a természetfotósokat és a madármegfigyelőket, míg a közeli termálfürdő turisztikai célpontként szolgál.

Az egyes térképek és iratok feltárása során a levéltárakban több intézmény együttműködésére van szükség, mivel a trianoni változások következtében a források egy része peremterületre került. Az MNM Levéltára, az Országos Levéltár és a Hungaricana portál mind hozzájárulnak a kutatók számára hozzáférhető digitális változatokhoz és katalógusokhoz. A megyei levéltárakban továbbra is elérhetők a helyi térképi anyagok, amelyeket a kutatók és a lakosság egyaránt hasznosíthatnak a településtörténet megértéséhez.

tags: #zalaszentgroti #kataszteri #terkep

Népszerű bejegyzések: