Zobák-akna: Krisztina tulajdonjoga, a mulandó komlói bánya sorsa

Zobák-akna Komló „Magasháza”. Hosszú ideje tart a kálváriája.

Az aknákat tömedékelték, az aknatornyokat lebontották, a drótkötélpályákat megszüntették. Megmaradt viszont néhány épület Zobákon, amelyet azóta téglánként hordanak el az emberek. Aki nem bontani, az játszani, kutyát sétáltatni jár oda, de olyanok is akadnak, akik motor- és bicikli-, vagy paintballpályának használják.

Pedig a létesítménynek van tulajdonosa: egy olasz befektető. Aki azonban a megvásárlás óta semmit sem kezdett az ingatlanokkal. Az eredeti tervek szerint lakópark épült volna a területen, de volt szó építő- és faipari cégek betelepüléséről is.

A sok elképzelés közül ez­idáig csak egy vált valóra: egy kis területrészt megvásárolt a Komlói Fűtőerőmű Zrt., és 2010 óta ott működteti biomassza- erőművét.

Bár az önkormányzat szívesen megvenné az olaszoktól a területet, a vételárban egyelőre nem tudtak megegyezni - tudtuk meg Polics József polgármestertől. Már baleset is történt: lezuhant egy tizenéves fiú.

Mihelyett azonban a biomassza-erőműhöz tartozó rész kivételével - a területet nem őrzik, bárki könnyen besétálhat a romok közé.

Sokan meg is teszik, nem számolva a veszélyekkel. Pedig már történt baleset a volt bányaépületek között. Egy közelben élő fiú még 2008-ban társaival felkereste a helyet, hogy ott játszanak, majd, hogy bátorságát bizonyítsa, felmászott az egyik többemeletes épület ereszcsatornáján.

Amikor viszont felért, nem tudta megtartani magát, és a betonra zuhant. A tizenéves gyerek agyrázkódást, csigolyatörést és több, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az eset óta 7 év telt el, de az őrzés azóta sem megoldott.

Igaz, a kihelyezett tiltó- és balesetveszélyre figyelmeztető táblák is rendre eltűnnek. Az egykoron impozáns épületek, amelyekben bányászok ezrei fordultak meg, a bánya, ami az egész országot ellátta szénnel, az enyészeté lettek.

Az utolsó csille szén felszínre érkezése után eladták a felbecsülhetetlen értékű ingatlant. Zobák-akna egy több, mint 30 hektáros iparterület, amelynek fele erdő. Mára életveszélyessé váltak az épületek, amelyeket magukra hagyott az új tulajdonos.

A közelmúltban elkísértük Vass Dénes nyugalmazott bányamérnököt, aki maga is dolgozott a mostanra már omladozó falak között. Amikor a Mecseki Bányavagyon-hasznosító eladta ezeket az épületek és a hozzájuk tartozó területeteket, még nem volt bevett gyakorlat a bánya után visszamaradt ingatlanok rekultivációja.

Komló egyik legfőbb gondja a foglalkoztatás. Az elmúlt években az önkormányzat mindent megtett azért, hogy az utolsó tulajdonában lévő négyzetmétert is közművesítetté, ezáltal vonzóbbá, tegye a foglalkoztatók számára. A sikeres vásárlás után elkezdődhet a bontás, hiszen ezeket a téglaépületeket már nem lehet megmenteni.

Következhetne a környezet rehabilitációja, a modern közművezetékek kiépítése és a közlekedő útvonalak kialakítása kerülne terítékre. „Jelenleg tárgyalási fázisban vagyunk, így egyelőre sokat nem mondhatok. Annyit azonban mégis, hogy nem vettük volna fontolóra ezt a lehetőséget, ha nem lenne komoly érdeklődő a területre.

A belvárosban található egykori fürdőépület jó példa az újrahasznosítás lehetőségére. A Juhász Gyula utcai terület már más: a meddőt szállító drótkötélpályához tartozó épületrészt visszavette a természet: a nagy hőingás, a csapadék, a szél, valamint az utat törő növényzet elvégezte a pusztítást.

A feladat hatalmas, de kicsiben a fenti példák megmutatták már, hogy Komló újra tudja definiálni magát a közbeszédben. A lap beszámolt róla, hogy a polgármester szerint van komoly érdeklődő a területre, és hogy már a jövő évben elkezdődhet a beruházás.

De mégis milyen beruházásról van szó? Szerettünk volna többet megtudni a cikkben megjelenteknél, ezért a polgármesterhez fordultunk. A területet egy olasz befektető cég vásárolta meg még a kétezres évek elején, akik azóta sem kezdtek vele semmit. Az eredeti tervek szerint lakópark épült volna itt, később pedig építő- és faipari cégek betelepüléséről is szó volt.

Egy kis részt viszont megvásárolt a Komlói Fűtőerőmű Zrt., ahol 2010 óta biomassza erőművet működik. Nem most jött az ötlet, hogy az önkormányzat megvegye a területet: már 2015-ben is felmerült a vásárlás terve, de akkor nem tudtak megegyezni a vételárban a tulajdonossal.

„A Zobák aknai fejlesztéssel kapcsolatban néhány információ, amit meg tudok osztani: Komló Város Önkormányzatának tulajdonában lévő vállalkozók részére közművesíthető telkek lassan elfogynak. Továbbra is a legnagyobb problémánk a foglalkoztatás területén van, ahol csak az ide települő vállalkozások tudnak segíteni.

Új helyszíneket kellett keresnünk, így jutottunk el a szóba jöhető volt bányatelkekig. Sajnos ezek egyike sincs önkormányzati tulajdonban. Sok-sok kormányzati egyeztetés után, a jelenlegi állás szerint ezek a területek szerepelnek a Zóna programban illetve kisebb részük az Igazságos átmenet programban. A végleges kormányzati döntések még nem születtek meg. A vételárak egyeztetés alatt vannak, természetesen az ár magában foglalja a meglévő tartozásokat.

Szoktam mondani, hogy a Holdra járunk, tehát sok mindent lehet építeni minden területre, csak az a kérdés, hogy mennyibe kerül a beruházás.

Infografika: Zobák-akna és környéke

Egy elhagyatott bánya város : A Komlói Zobák akna nyomában 2.rész

Térfogatok, lehetőségek és a jövő

A terület 30 hektár fele erdő, így a rehabilitációs munka összetett feladat. A polgármester állítása szerint komoly érdeklődő van a területen, és a beruházás már a következő évben elkezdődhet.

A terület befektetői lehetőségeinek vizsgálata során több verzió merül fel: lakópark, építő- és faipari cégek betelepülése, de a biomasses erőmű már meglévő példaként szolgálhat.

A terület jelenlegi állapota és a történeti háttér figyelembevételével a környezeti rehabilitáció és közművesítés elsődleges feladat lehet, amit a város és a potenciális befektetők együtt valósíthatnak meg.

tags: #zobak #krisztina #tulajdonjoga

Népszerű bejegyzések: