Beruházási lehetőségek és gazdasági kihívások Magyarországon
A magyar gazdaságban a befektetési lehetőségek és a felmerülő kihívások sokrétűek, különösen a kockázati tőkepiac fejlődése és a JEREMIE programok tapasztalatai kapcsán.
A JEREMIE programok hatása a kockázati tőkepiacra
A 2009-ben indult JEREMIE programok jelentős fejlődést hoztak a hazai kockázati tőkepiacon. A program keretében a 28 résztvevő alapkezelő összesen 131,5 milliárd forint támogatást oszthatott szét a magyar kis- és középvállalkozások (KKV) szektorának élénkítése céljából. Bár a kihelyezési időszak 2016. május 31-én zárult le, már ekkor számos szabálytalanságra derült fény. Az Origo hírportál dr. Pintér Attilát, a KRS Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjét kérdezte az alapkezelők felelősségéről és a visszafizetési kötelezettségekről.
Gépjármű-kereskedelem és új szalonok
A gépjármű-kereskedelem terén is történtek fejlemények. A nagykanizsai Peugeot szalon 1992. november 25-én nyitotta meg kapuit a Csengery út végén. A Rair képviseletében Szántó László elmondta, hogy cégük két éve működik együtt a francia Peugeot-val, és bár a kapcsolat kezdetben nem volt zökkenőmentes, mára gyümölcsöző szakmai együttműködéssé vált. Az országban már öt helyen működik Peugeot szalon, és további kettő létesítéséről tárgyalnak, azzal a céllal, hogy Magyarország minden nagyvárosában elérhetőek legyenek az autók és motorok. A kanizsai szalonban a 205 Junior, 309-es, 405 ORI és 405 SRDT típusok tekinthetők meg, áraik 950.000 Ft-tól 2.650.000 Ft-ig terjednek. Az Épker Kft. a Rairrel kötött szerződés keretében hozta létre a szalont, amelynek tervezője a Stílus Kft. volt. A létesítmény biztosítója a Colónia.
Önkormányzati fejlesztések és informatikai kérdések
A megyeszékhelyi Hevesi Sándor Színházban, a Zala-szám-napok keretében tájékoztatót tartottak a Zala megyei önkormányzatok vezetőinek és munkatársainak az informatikai fejlesztési lehetőségekről. A rendezvényen mintegy ötven polgármester és jegyző vett részt, ahol felmerült, hogy a közigazgatási dolgozók „tudathasadásos állapotban vannak", mivel a 10-15 éves, ma is hatályos törvények ellentmondanak az önkormányzati feladatokkal.
Médiapolitikai viták és társadalmi aggályok
A Monopoly Klub fórumot tartott a Kereskedelmi Szakközépiskolában, ahol többek között Grosics Gyula, dr. Zacsek Gyula, Pálfy G. István és Nagy Feró is részt vett. Pálfy G. István kritizálta a Magyar Televízió akkori működését, amely szerinte a magyar kultúra és értékrend széteséséhez járul hozzá. Kiemelte, hogy a produceri rendszert piaci mechanizmusokra hivatkozva alakították ki, de ez a rendszer már nem szakmai jellegű, hanem csupán közvetítő szerepet tölt be a képernyő és a társadalom között. A Magyar Televízió és a Rádió is kivonult a magyar társadalom ellenőrzése alól, a Magyar Televízió felett pedig semmilyen törvény vagy szervezet nem rendelkezik felügyeleti joggal. Elhangzott, hogy a Magyar Televízióban nem történt semmi a „Velünk élő történelem" című műsorban elkövetett hibák jóvátételére, és a rendszerváltást nem központilag dokumentálták, hanem különböző kis kft.-k készítették, pártszempontok szerint. A művészet helyett az amerikanizált, agymosásra szolgáló tartalom jelenik meg, hogy a tudatlanabb magyarság szavazzon.
Grosics Gyula szerint a feladat az egész ország felébresztése, mert „egy nagy mérkőzés folyik", ahol az ellenfél sportszerűtlen eszközökkel áll szemben. Hozzátette, hogy vannak, akik „a saját kapunkra játszanak", és a tiszteségesen játszókat gáncsolják. Véleménye szerint nemzeti katasztrófa fenyeget, és csak mindenki részvételével lehet kimászni a bajból. Kiemelte, hogy „Magyarországon magyarul akarunk élni! Mi magyar televíziót és magyar rádiót akarunk!".
Bencsik András, a főszerkesztő, a „Közakarat Egyesület" gyűlésén tárgyalta a médiaháború fejleményeit, különös tekintettel Göncz Árpád elutasító válaszára a rádió és a televízió ügyében. Szerinte a köztársasági elnök elképzelése szerint a közszolgálati médiák vezetői helyére ne ügyvezetők, hanem ellenzéki frontemberek kerüljenek. Bencsik szerint Göncz Árpádnak alkotmánysértő megnyilvánulásai felőrlik a nemzet idegrendszerét, és anarchiát szítanak.
Seszták Ágnes, a Pesti Hírlap szerkesztője, az MTV „tragikusan rossz" műsorpolitikájáról és a „káeftékben" eltékozolt milliókról beszélt. Megemlítette, hogy gyakran vesznek fel nagy pénzeket előleg címén olyan műsorokra, amelyek sohasem készülnek el.
A cikk kitér a média helyzetére, kritizálva a kormány-sajtó csekély arányát és a korábbi Németh Miklós kormány által „aknázott" magyar társadalmat és gazdasági szférát. A vegyes vállalatok és káefték létesítését lehetővé tevő törvények is szóba kerültek.
Városi fejlesztések és támogatások
A városi fejlesztések kapcsán szó esett a Polgárőrségnek nyújtandó 200 ezer forintos támogatás felülvizsgálatáról. Balogh Tibor szerint a 45 fővel működő csoport a bűnözés visszaszorításán dolgozik a keleti városrészben, de a rossz telefonhelyzet miatt működésük szinte lehetetlenné vált. Pilczer Éva képviselő a támogatás megszavazását nem javasolta, mivel információi szerint hamarosan rendőrőrs létesül a területen.
A költségvetési koncepcióval kapcsolatos vitában Palotás Tibor képviselő kérdezte a kórháznak betervezett támogatásról, amelyben a dolgozók 13. havi járandósága is benne foglaltatik, forrását az osztályvezető a TB-től járó pénzben jelölte meg. A hivatalban nem terveznek béremelést. Az Erzsébet térrel kapcsolatos 11,5 milliós összeg is beépült a koncepcióba a bizottságok javaslatára.
Czupl Gyula képviselő kifogásolta, hogy a koncepció csupán a leendő városi könyvtár terveinek finanszírozására szánt összeget tartalmazza, holott a testület szándéka a könyvtárépítés továbbvitele a következő évben. Elnapolták a Csokonai tanuszoda felújításával kapcsolatos napirendi pontot.
Bérleti szerződések és ingatlanpiaci kérdések
A cikk érinti a határozott idejű bérleti szerződések meghosszabbításának előnyeit, mint az új bérlő keresésének elkerülése és a folyamatos bevétel biztosítása. Kiemeli a korai kommunikáció fontosságát a bérlővel, a részletek (bérleti díj, kaució) átbeszélését. Felhívja a figyelmet arra, hogy a határozott idejű szerződés lejártát követő 15 napon belüli tiltakozás hiányában a szerződés automatikusan határozatlan idejűvé válik.
A bérleti szerződés módosításának mintája tartalmazza a bérlő és bérbeadó adatait, a bérlemény adatait, az eredeti szerződés dátumát és az új megállapodás részleteit, például a bérleti díj módosítását.
A cikk egy példát is bemutat a szerződés átalakulására, ahol egy egyéves határozott idejű szerződés lejártát követően a bérlő maradásával az automatikusan határozatlan idejűvé válik. Kitér a határozatlan idejű szerződés felmondási idejére is.
A bérleti díj emelésének lehetőségét is megemlíti a hosszabbítás, új szerződés kapcsán, figyelembe véve az aktuális piaci árakat.
A bérlő-minősítés fontosságát hangsúlyozza, és bemutatja a MITAL módszertanát, amely 5 dimenzióban, kérdőív alapján pontozza az érdeklődőket, objektív képet alkotva a fizetőképességről és magatartásról.
MENNYIBEN KERÜL EGY BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA? KALKULÁTOR BIZTOSÍTVA!
tags: #berlo #minosito #csomag