Elsobeton tamfalelem epitese: lejtős kertek tagolása és támfalépítés

A domborzati viszonyok miatt hazánkban a legtöbb kertnek van némi lejtése, vagy emelkedése valamilyen irányban, ami nem baj, tulajdonképpen érdekesebb is a tökéletesen vízszintes kertnél. A lejtős területekre viszont nem lehet széket és asztalt állítani, kényelmetlen rajta labdázni, futni, sportolni. A lejtős telket célszerű tagolni térkőből, vagy rézsűkőből készült támfalakkal, és az elkülönülő részeket összekötni, pl. térkövezett lépcsőkkel. Cikkünkben ehhez adunk segítséget.

A lejtős kertek megoldásai

A járda síkja alá süllyesztett sziklakert, kerti kiülő hely

Rendhagyó, különleges megoldás, hogy a járdánk síkja alatt létrehozunk egy mini szurdokot, és itt sziklakertet, fallal körbevett kerti kiülőt alakítunk ki. A szurdokok klímáját kedvelő növények lehetnek a sziklakertünk díszei. Ilyen helyen talán még jobb hangulata van a kerti kiülőnek, mert a falak védik a területet a széltől. Éppen ezért nagyon gyakori, hogy a süllyesztett, térkőből épített fallal körülvett kerti kiülő hely közepén tűzrakóhely is van, ez szélcsendes helyen dupla élvezet. A legprofibb megoldás az, ha a tűzrakóhely a térkövezett felület alá van süllyesztve, és egy vasfedél ráhelyezésével bármikor újra hasznos járófelületté változtatható.

A talaj síkja alá süllyesztett területeknél nagy hangsúlyt kap a vízelvezetés. A víznyelős, drain csöves megoldás drága és sokáig tart, ennél sokkal egyszerűbb, ha a mini szurdok legmélyebben fekvő oldalát nyitva hagyjuk, így a csapadékvíz magától távozni tud. A nagyobb szintkülönbségek áthidalására szükség lehet néhány lépcsőfok kialakítására, ezeket célszerű ugyanabból a térkőből megépíteni, mint amivel a környező járófelületeket burkoltuk - a térkő szintkülönbséget egyedileg szükséges meghatározni.

Járda síkja melletti emelkedő

A kapubejárótól a bejárati ajtóig általában szeretnénk akadály mentesen, minél kevesebb lépcsőt megmászva eljutni. Ha a szintkülönbség méterenként 8 - 10 cm-nél nagyobb, akkor viszont a téli csúszásveszély miatt elkerülhetetlen a lépcsőfokok beiktatása. A lépcsőfokokat lehet térkövekkel burkolni, ezeknek általában enyhén érdesített a felületük, és a kisméretű kövek közötti gyakori fugák is adnak némi kapaszkodót a cipőtalpunknak.

A járda síkjánál magasabban fekvő területekről az eső rámoshatja a talajt a járdára, ezt a jelenséget a szintkülönbség nagyságától függően többféle módszerrel előzhetjük meg:- Ha 5 és 15 cm közötti a szintkülönbség, akkor a térkő szegélyt kiemelhetjük a térkő síkja fölé úgy, hogy 25 vagy 30 cm magasságú szegélyt vásárolunk, és ez a 10 - 15 cm vastag betonágyból még bőven kiáll. Ilyen esetben a szegély melletti terület nem emelkedhet túl hirtelen, mert akkor hirtelen lezúduló csapadék esetén átcsaphat a térkő szegélye fölött. Ezt az enyhe lejtőt is célszerű minél előbb pázsitfűvel, vagy más talajtakaró növénnyel betelepíteni, ezek megakadályozzák a talaj lemosódását a térkövezett járdára, még hirtelen eső, vagy hóolvadás esetén is.

- Ha 15 cm és 120 cm közötti a szintkülönbség, akkor a térköves járda mellé tehetünk beton támfal elemeket - ami más néven rézsűkő vagy támfalkő -, vagy akár sziklákat is építhetünk ekkora falat, némi kötőanyag segítségével. A rézsűkövek előnye, hogy könnyen és gyorsan beépíthetők, és nagyon stabil falat képeznek. Hátrányuk, hogy a szélességük miatt minimum 40 cm-t elvesznek a mellettük lévő lejtős területből. A rézsűköveket is érdemes beültetni olyan növényekkel, amelyek gyorsan gyökeret eresztenek, és megakadályozzák, hogy a talaj rámosódjon a járda térköveire. A tér kihasználás szempontjából még jobb megoldás, ha a szintkülönbség áthidalására falat építünk, pl. téglahatású térkövekből, ezek általában 10 - 15 cm-nél nem szélesebbek, tehát maximum ennyit vesznek el a járda melletti rézsűből. A max. 60 cm-es falmagasságnál még nem kötelező, de célszerű az első sort betonba ágyazni. Ennek hiányában legalább a fagyvédelem céljára építeni kell egy homokos kavics ágyazatot, és ebbe beledöngölni az első sor térkövet, majd ezután lehet folytatni a falazást. A 60 cm-nél magasabb fal esetén mindenképp szükséges, hogy az első sor térkövet beton ágyazatba helyezzük. Ilyenkor a falvastagságot is növeljük meg úgy, hogy a térköveket nem hosszirányba, hanem merőlegesen, azaz a keskenyebb felével a járda felé állítjuk.

- Ha 120 cm feletti a szintkülönbségünk, akkor masszív, vasalt betonalapra helyezett rézsűkőből épített támfal építése javasolt. Nagyobb lesz a támfal teherbírása, ha a rézsűkövet úgy építjük be, hogy az emelkedő irányába kapjon -5% dőlést. Az első sor rézsűkövet az alap kialakításakor állítsuk bele a friss betonba úgy, hogy a rézsűkő alja a térkövezett járda síkja alatt legyen 10 cm-rel.

A támfal építés szabályai

A támfalakat két csoportba érdemes osztani: 2 méternél alacsonyabb támfalak és 2 méternél magasabb támfalak. Amennyiben a legolcsóbb támfalat szeretnénk, és a szakemberekre nem szeretnénk költeni, a kerti támfal építésre különösebb szaktudás nélkül is nyugodtan vállalkozhatunk, hiszen ha a fal magassága nem magasabb 2 méternél, akkor a támfal építés házilag is megoldható. A támfal építés szabályait azonban ekkor is érdemes nagyon komolyan venni, a megfelelő hozzávalók beszerzését is beleértve!

A legolcsóbb támfal elemek

Beton támfal elemek min. 12 db / négyzetméter mennyiségben, Termőföld, Sóder, Cement, Talicska, Csákány, Lapát, Gumikalapács, Zsinór, Mérőszalag. Ezek után következzen a recept: a kerti támfal építés hozzávalóinak beszerzése.

A kerti támfal elemek alapjának elkészítése

  1. Zsinór segítségével jelöljük ki az alap nyomvonalát 40 cm-es szélességben.
  2. Ássuk ki a földet kb. 30 cm mélységben, ha a falmagasság 1 méternél kisebb, illetve 50 cm mélységben, ha 1 méternél magasabb a fal. Az alap mélységét úgy kalkuláljuk, hogy az alsó sor a rézsűkövekből legalább félig be lesz ásva a földbe.
  3. Homok és kavics keverékéből 20 cm vastagságban töltünk be az árokba, majd megdöngöljük, így kapunk egy fagyvédő réteget.
  4. Az 1 méternél magasabb falmagasság esetén erre még 20 cm földnedves betont is terítünk. Ügyelni kell rá, hogy a betont csak közvetlen a rézsűkövek elhelyezése előtt töltsük be az árokba, nehogy túl korán megkösse. Arra is figyeljünk, hogy a talajszint alatt 7-8 cm-rel be kell fejeznünk az árok feltöltését, hogy maradjon helye a rézsűköveknek.

A rézsűkő lerakása és a növénytartó támfalkő beépítése

  1. Az elemeket sorban egymás mellé helyezzük hézag mentesen, vagy hézaggal, ahogy ezt már a hozzávalók beszerzésekor nyilván eldöntöttük.
  2. Ha betonba rakjuk a “támfalköveket”, akkor gumikalapáccsal beütögetjük őket a helyükre.
  3. Amint kész az első sor, a növénytartó részt betöltjük termőfölddel.
  4. A rézsűkő mögötti területet betölthetjük a maradék homokos kaviccsal, hogy elősegítsük a csapadékvíz elszivárgását.
  5. A korábban kiemelt földdel az első sor síkjáig feltöltjük a rézsűkövek mögötti területet is, és bedöngöljük.
  6. A második sor elhelyezése úgy történjen, hogy fél kővel elcsúsztatjuk a sort, így stabilabb lesz a fal.
  7. Ha ütközésig egymásnak toljuk az elemek peremét („előlapját”), akkor lesz a lehető legmeredekebb a fal, azaz 70 fokos a dőlésszög, azonban így nem sok helyet hagyunk a növényeknek.
  8. Ha a fal mögött van elég hely, akkor hagyjunk el soronként 10 cm-t a növény ültetéshez.
  9. Manapság igen népszerű a flórakosár támfal, ehhez a növénytartó részt és a támfalkövek mögötti területet mindig soronként betöltjük földdel az adott sor magasságáig, így haladunk a tervezett falmagasság eléréséig.

Tanácsok a két méternél magasabb kerti támfal építéséhez

A két méternél magasabb támfal építését lehetőleg bízzuk szakemberre. Bár így biztosan nem a miénk lesz a legolcsóbb támfal, de gondoljunk rá, hogy egy rosszul elkészített fal leomlása anyagi és testi épségbeli károkat okozhat. A magas támfal építésénél már szükség lesz rá, hogy kb. A kerti támfalak feladata a különböző terepszintek közötti magasságkülönbségek áthidalása. A támfal azonban nemcsak műszaki szerepet tölt be. Megfelelő tervezéssel izgalmasabbá, tagoltabbá és változatosabbá teheti a kertet. A támfal építése elsősorban erősen lejtős kertekben válhat szükségessé. Az így létrejött felületek használati értéke jelentősen megnő. A terepszintek közötti különbség rézsű kialakításával is áthidalható. A kialakítás jelentősen meghatározza a kert arculatát. Esztétikai szempontból célszerű a támfal magasságát lehetőség szerint az átlagos emberi szemmagasság, körülbelül 1,3-1,4 méter alatt tartani. A támfal építésének engedélyezési vagy bejelentési feltételeit minden esetben az aktuális országos és helyi építési szabályok alapján szükséges ellenőrizni. A talajba helyezett függőleges faelemek megfelelő mélységű rögzítést igényelnek. A fa támfal talajjal érintkező hátsó oldalát célszerű vízelvezető és elválasztó réteggel védeni. Erre alkalmas lehet például megfelelő szigetelőlemez vagy drénlemez. A kő támfal jól illeszkedik természetközeli, vidéki vagy mediterrán hangulatú kertekbe. A kövek elhelyezésekor természetes, szabálytalan, ugyanakkor stabil rakásmód kialakítására kell törekedni. Fontos, hogy a fedkő valamennyire túlnyúljon a támfal függőleges síkján. A támfal mögött összegyűlő csapadék- és talajvíz jelentős nyomást gyakorolhat a szerkezetre. Nagyobb lejtésű területeken célszerű a támfal mögött kavicsos vagy zúzottköves szivárgóréteget kialakítani. Ezeket virágvályús, florakosaras vagy ültetőkosaras támfalelemeknek is nevezik. A támfal aljához kapaszkodó vagy kúszó növényeket lehet ültetni, amelyek idővel részben befutják a falat.

Megjegyzés: a cikkben említett technikákat és eszközöket érdemes a helyi szabályok és lehetőségek szerint adaptálni. A szakmai kivitelezéshez szükség lehet engedélyekre és a helyi hatóságok jóváhagyására is. Megfelelő tervezéssel a támfalak nemcsak funkcionálisak, hanem esztétikailag is értéket adnak a kertnek.

Mini szurdok és kerti kiülő a járda síkja alá

Támfal építési folyamat animációval

Ha viszont nagy szintkülönbségről beszélünk (méterenként több, mint 80 cm szintkülönbség), a betonozás elengedhetetlen, hiszen csak így tudjuk stabilizálni a támfalat. Bármilyen kertről legyen is szó - egyenesről, vagy lejtősről -, ne habozzunk belevágni, hiszen a támfal építés akár otthon, házilag is megvalósítható. Az előre gyártott vasbeton támfalelemeink alkalmazásával olyan oldalhatárolási rendszer alakítható ki, melynek magassága 1,00-4,20 m között tetszőlegesen változtatható.

Tagolás és növénykiemelés

  • A flórakosár támfal néven ismert megoldásokkal a növénytartó részeket földdel teljes soronként töltjük meg, hogy a fal legyen zöldebben integrált.
  • A fedőkövek legyenek olyanok, amelyek túlnyúlnak a fal síkján, így esztétikailag is erősebb a megjelenés.

tags: #elsobeton #tamfalelem #epitese

Népszerű bejegyzések: