Esztergom-Búbánatvölgy szabályozási terve: történet, környezet és közösségi gondolkodás
A Visegrádi-hegység Esztergom és Pilismarót között meredeken lefele dől a Duna felé, a Hideglelős-kereszttől és a Sas-hegyről páratlan panoráma nyílik a folyóra.
A idilli horgásztavakkal tűzdelt festői fekvésű Búbánatvölgy a Maróti-hegyek és a Szamár-hegy között fekszik.
A horgászat kedvelőinek számára 4 tó került kialakításra a helyszínen.
Búbánatvölgy kiváló lehetőségeket nyújt a feltöltődni vágyóknak, illetve lehetőséget biztosít az aktív pihenés kedvelőinek is.
2021-ben a tó partján megnyílt a Kerektavi Természetház, mely többfunkciós közösségi térként működik.
A 640 négyzetméteres, akadálymentes épület a Vasas Horgász Egyesület fennállásának 60. évfordulójára készült el a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel konzorciumban.
TIPPA Hideg-kút szerény kis forrásától elindulva balra fel vezet egy meredek csapás a parádés panorámát nyújtó kis kiszögellésig, melyen a Hideglelős-kereszt áll.
A szép feszület előtti sziklákról lábunk alatt hömpölyög a Duna hatalmas folyama, benne a homokzátonyszerű szigetekkel, köztük a legnagyobb a Helembai-sziget, a túlparton pedig a már Szlovákiához tartozó, attól jobbra a hegyei látszanak.
Búbánatvölgy Esztergom északi városrésze, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán.
Búbánatvölgy közigazgatásilag Esztergom része, annak egyik északi városrésze, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán.
Népszerű kirándulóközpont, akár csak a tavak környékén sétálni vagy innen indulva túrázni szeretnénk.
Búbánatvölgyben terül el a Halas-tó, a Mini-tó és a Fürdő-tó, ez utóbbi alatt fekszik a már Kerektó településrészhez tartozó Kerek-tó.
Itt ered a Majális-forrás és a Hideg-forrás, valamint 2006-ban kútfúrás közben a Kusztusi-dűlőben, 200 méter mélyen 32 °C-os vizet találtak.
Az itt lévő tavakat 1962-ben kezdték kialakítani az addig nádas, mocsaras terület helyén.
A Mini-tó létrehozására 1972-ben kapott engedélyt a város, 3 évvel később pedig létrejöhetett a Halas-tó, más néven Ivadéknevelő tó is.
A Fürdő-tavat 1983-ban hozták létre.
A három tó összesen 3,25 hektáros területet foglal el.
Esztergomot járva nehéz elképzelni, hogy ezt a csodás tájat egykor véres csatározások szennyezték.
Az 1526-os mohácsi csatát követően a törökök könnyűszerrel hódították meg az útjukba akadó településeket.
Buda ostroma után útjuk Esztergomba is elvezetett.
Az Árpád-kortól kezdve jelentős város, ahol királyi palota állt, ahol István királyt megkoronázták és ahol az első magyar érsekséget alapították, néhány hét leforgása alatt a törökök kezébe került.
A török uralom alatt a központi város szinte teljesen elnéptelenedett, a környéki falvak behódolni kényszerültek, lakói elmenekültek, vagy rabszolgaként hurcolták el őket.
Az egyik korabeli monda szerint egy menekülő magyar szekértábor haladt át Esztergom és Pilismarót között, amikor a törökök rajtaütöttek a csoporton.
A menekülők a gyerekeket és az asszonyokat szekérkordonnal vették körül, így igyekeztek védeni őket a közeledő ellenségtől, ám a túlerőben lévő török horda könnyűszerrel legyőzte a maroknyi magyar csoportot.
A férfiakat megölték, az asszonyokat és a gyerekeket foglyul ejtették.
Az eseményt a hagyomány sokáig a hegyek túloldalán lévő Basaharchoz kötötte, de aztán kiderült, hogy valójában Pusztamaróton történt.
Rendkívül látványos túrát teszünk a Visegrádi-hegység nyugati gerincén, ahol erdei hangulatok és remek kilátópontok váltakoznak.
Az utolsó szakaszon Esztergomból Budapestre, Magyarország nyüzsgő fővárosába tekerünk.
"Búbánatvölgy Esztergom üdülő- és pihenőövezete, ahol az ingatlanok az áramellátást kivéve többnyire közművesítetlenek, az itteni ingatlanárak meg sem közelítik a belterületi lakóingatlanok árait" - írta még tavaly decemberben a HVG-nek küldött levelében Meggyes Tamás.
Az esztergomi polgármester azért ragadott tollat, mert sérelmezte a hetilap állítását, miszerint telke, melyen építkezik, az esztergomi Rózsadombon található.
Pedig városvezetőként akkor már minden bizonnyal tudta, Esztergom "terjeszkedése" miatt a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán található, eddig valóban főleg üdülők lakta városrészben komoly fejlesztések lesznek, a telekárak megugranak, így a terület árban akár le is körözheti a jelenleg "esztergomi Rózsadombnak" nevezett városrészt.
Ezért is érte néhányukat meglepetésként, amikor a Polgármesteri Hivatal nemrég levélben tudatta: a közművesítés mellett Búbánatvölgyben autóút is épül, a telkük egy része viszont útban van, ezért azt vagy átadják ingyen az önkormányzatnak, vagy a város megindítja a kisajátítási eljárást.
Többeknek ekkor vált világossá, hogy egy múlt hónapban született rendelettel a város - Meggyes Tamás kezdeményezésére - módosította az addig ismert területszabályozást, sőt, a munkálatok egy része már meg is kezdődött, miközben a búbánatvölgyieknek fogalmuk sincs volt a fejlesztések részleteiről.
Pedig azok közvetlenül is érintik őket: a gyakorlattól eltérően ugyanis egy önkormányzati rendelet értelmében az útépítés és a közművesítés költségét nem a városnak, hanem a telektulajdonosoknak kell állniuk.
A beruházás költségeiről pontos számok még nincsenek, a gerincvezetékek és az út építésének költségét az önkormányzat 2-2,5 milliárdra becsüli - tudta meg a hvg.hu a hivataltól.
Meggyes Tamás polgármester lapunknak elmondta: az ilyen célra kiírt pályázatokra jelentkezni fog a város, hogy a lakókra jutó részt minél inkább csökkenteni lehessen.
Az önkormányzat szerint "csúsztatnak" azok a tulajdonosok, akik azt állítják, hogy a beleszólásuk nélkül készül el a szabályozási terv.
"A készülő és elfogadásra kerülő tervek elkészítéséről, azaz a folyamat elindításáról a képviselő-testület dönt, a terv a hatóságokhoz kerül, s több tucatnyi hatóság, szervezet 45 napig teszi hozzá az előírásait, javaslatait, ezután a lakossági véleményezés minimum 30 nap, a beérkezett felvetésekről a testületnek döntenie kell, és ezután fogadhatják el a javaslatot, ezután lesz hatályos terv" - mondta Takács István szóvivő.
"Van olyan lakossági vélemény, amit el kell utasítani és van olyan, amit a képviselők megszavaznak, és bekerül. Soha titokban ilyen eljárást nem folytattunk" - állítja.
A búbánatvölgyiek nevében a civilek által létrehozott "Búbánatvölgyért" Alapítvány lépett fel.
A szervezet július 31-ére hívott össze egy gyűlést, melyen a több mint száz búbánatvölgyi érintett mellett a hivatal illetékesei is megjelentek.
Akkor a város főépítésznője azt mondta: először az út-és csatornázási költségek 90. százalékát, majd a módosított és megszavazott rendelet már a költségek 100 százalékát a telektulajdonosokra hárítja.
Ezt a rendeletet is módosították volna, de arról állítólag megfeledkeztek, mindenesetre azt ígérték, a jövőben megteszik.
Igaz, továbbra sem tudni, mennyi is az annyi, azaz végül a költségek hány százalékát kell a telektulajdonosoknak fizetniük, így elképzelhető, hogy csak kevésel mennek majd a száz százalék alá.
Néhány héttel ezelőtt egyébként az önkormányzati szóvivő a hvg.hu-nak még arról beszélt, hogy a rendelet értelmében a költségek 90 százalékát terhelhetik át a telektulajdonosokra.
A fórumon több fontos kérdésre nem kaptak választ a búbánatvölgyiek.
Bár megtudták, hogy a fejlesztések során az útépítés és a közművesítés mellett halastavak fejlesztése és egy közpark létesítése is szerepel, sőt, az egyik utcát (éppen azt, ahol a polgármester háza áll) teljesen elzárnák a forgalom elől, parkolót létesítve a bejáratnál, még mindig nem tudni, mennyi pénzből és milyen határidővel épülnének meg ezek a létesítmények.
Ezért is furcsa, hogy a polgármester házával szemben már most hatalmas fákat vágtak ki, a területen földgyaluk dolgoznak, a tereprendezés láthatóan megkezdődött.
Az önkormányzat szóvivője a hvg.hu-nak hangsúlyozta, az utcát nem azért zárják le, mert Meggyes Tamás polgármester, vagy bárki a „prominensek” közül ott él - igaz, ezt a búbánatvölgyiek sem állítják.
"A fejlesztések során kerül a forgalom súlypontja a tervezett, és elsőként megvalósítani kívánt útra. Ezen fejlesztések tervei közt szerepel az, hogy a komoly idegenforgalmi vonzerőt, így gazdasági potenciált jelentő Búbánat-völgy forgalmát csökkentsük" - fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: a politikusok közül nemcsak Meggyes, hanem a szomszédos Dorog MSZP-s polgármestere is ebben az utcában lakik.
A búbánatvölgyiek közül sokan kifogásolják azt is, hogy az önkormányzat már kilátásba is helyezte a kisajátítási eljárásokat, noha - mint az a múlt pénteki gyűlésen kiderült - még érvényes terv sincs az épülő útra, a tervezési eljárás is csak nemrég indult meg, az érintettekkel pedig nem egyeztettek eddig.
Ezzel kapcsolatban Takács elmondta: az út terve már készen van, csak engedélyeztetés alatt áll. "A héten nyújtjuk be a hatósághoz a hiánypótlást, a lakossági konzultáció a múlt héten megvolt, túl vagyunk a hatóság helyszíni szemléjén is, a kivitelezővel pedig folyamatban van a szerződéskötés" - mondta a szóvivő.
Ezzel szemben a lakók azt állítják: az úttal kapcsolatos konzultációról késve, csak a értesültek, noha lenne véleményük. Takács viszont azt állítja, a konzultációt nem az önkormányzatnak, hanem az engedélyező hatóságnak kellett megszervenie és "így sikerült nekik".
Éppen ezért az útépítési tervekkel kapcsolatban a „Búbánatvölgyért” Alapítvány külön egyeztetést szorgalmaz, mert szeretnék, ha a terv egyes részleteit teljesen átdolgoznák a készítők.
Az alapítvány szerint javaslataikkal kisebb mértékben háborgatnák a környezetet, ráadásul amellett, hogy olcsóbb is lenne a beruházás, az út jobban szolgálná a közlekedést is.
Az alapítvány által megfogalmazott nyilatkozat aláírói - közel 80 búbánatvölgyi tulajdonos - szerint a városfejlesztők ahelyett, hogy az utat igazítanák a településhez, az utat erőszakolják rá arra.
Az önkormányzat sajtósa erre reagálva elmondta: az útépítés előkészülete 76 telket érint, a nyomvonal a belrterület és a külterület határán vezet.
"A tulajdonosok fele első körben elfogadta az önkormányzat ajánlatát. A nyomvonal menti kisajátítás nagyrészt a külterületi, azaz be nem építhető, mezőgazdasági művelés alatt álló telkeket érinti. Arra is figyeltek, hogy a belterületi telkek esetén a beépíthető teleknagyság (1000 négyzetméter) alá ne csökkenjen egy telek területe sem" - közölte a szóvivő.
A búbánatvölgyiek többsége ugyan helyesli a tervezett fejlesztéseket, ám zavarja őket, hogy a városvezetés megkérdezésük nélkül dönt ezekről, súlyos terheket rakva rájuk.
Azt sem értik sokan, mi szükség van lezárt utcákra, parkolóra.
De leginkább amiatt aggódnak, hogy fogalmuk sincs a várható költségekről.
Ahogy egyikük fogalmazott: az egy dolog, hogy nő majd a telkük forgalmi értéke, de azt sem szabad elfelejteni, hogy egyes esetekben a csatornázási költségek várhatóan magasabbak lesznek, mint a telek jelenlegi ára.
Éppen ezért valójában akkor járnának jól és lennének a többi esztergomi polgárral "egyenrangúak", ha nemcsak a tavak fejlesztését és a közparkok, parkoló létesítését finanszírozná a város, hanem az alapszolgáltatásokat, a közművesítést és az útépítést is.
Búbánatvölgy a Dunakanyar egyik rejtett zugában helyezkedik el, bográcsozáshoz, szalonnasütéshez, futáshoz és horgászáshoz is a lehető legjobb helyszín.
Könnyedén megközelíthető, mégis csendes, félreeső helyen található.
Aki a Dédai-tóhoz szeretne ellátogatni, az mindenképpen nézzen utána az útvonalnak, mert egy darabig ugyan ki van plakátozva a helyes irány, de utána már nehezen követhető.
A Búbánatvölgy nem csak a horgászok kedvenc pihenőhelye, de nagyon népszerű turistacélpont is.
Sokan bicikliznek erre a kis forgalom miatt, de gyerekekkel is érdemes felkeresni a helyet, akik egy remek, korszerű játékokkal felszerelt játszótéren is múlathatják az időt.
Babakocsival is könnyű közlekedni, és kutyasétáltatásra is tökéletes a környék.
Búbánatvölgy a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy közötti völgyben húzódik észak-déli irányban a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán.
Északról a 11-es főút és a Duna határolja.
Budapesttől 50 km-re, és kb. 1 órás útra található, de aki busszal szeretne érkezni, annak is nagyon egyszerű a dolga, hiszen a Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom vonalon közlekedő buszról a „Búbánatvölgye” nevű megállónál kell csak leszállni.
Aki szívesen biciklizik, annak Budapest felől a Duna bal partján Dunakeszi-Vác-Kismaros-Zebegény-Szob érintésével az EV6-os számúkerékpárúton, Szobnál átkelve a Dunán a 11-es számú főúton kell haladnia.
Fontos összefüggések és közösségi párbeszéd
A terület fejlesztése érinti a lakosokat, mert az útépítés és a közművesítés költségei a telektulajdonosokra hárulhatnak.
A beruházás költségeiről pontos számok még nincsenek, a gerincvezetékek és az út építésének költségét az önkormányzat 2-2,5 milliárdra becsüli.
Az önkormányzat szerint a lakosság véleményét be kell vonni a procedúrába, és a terv csak ezt követően válik hatályossá.
A búbánatvölgyiek többsége ugyan helyesli a fejlesztéseket, ám aggódik a költségek és a kisajátítás lehetősége miatt.
A Búbánatvölgyért Alapítvány célja, hogy a részvételt és a környezetvédelmet előtérbe helyezze, és javaslataival csökkentse a beruházások terheit.
Az érintettek szeretnék, ha a tervezők a településhez igazítanák az útvonalat, és a beruházások ne okozzanak indokolatlan terheket a helyieknek.
Az út nyomvonala a belrterület és a külterület határán vezet, és a tulajdonosok fele első körben elfogadta az önkormányzat ajánlatát.
A többség szerint a közmű- és útfejlesztés mellett fontos a halastavak fejlesztése és a közparkok létrehozása is.
A Búbánatvölgy a Dunakanyar egyik rejtett zugában helyezkedik el, bográcsozáshoz, szalonnasütéshez, futáshoz és horgászáshoz is a lehető legjobb helyszín.
Könnyedén megközelíthető, mégis csendes, félreeső helyen található.
Összefoglaló a lényegről
- A Búbánatvölgy adottságai: természeti szépség, tavak, horgászat és rekreációs lehetőségek.
- A fejlesztési terv fontos elemei: útépítés, közművesítés, halastavak és közparkok.
- A költségeket és a kisajátításokat illető bizonytalanságok és közösségi egyeztetések.
tags: #esztergom #bubanatvolgy #szabalyozasi #terve