Fehér nyilaskeresztes zászló családi ház története és a hungarista mozgalom időkörei
Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom, Bp., 1939. márc. 8.-[1945. máj.]: a nemzetiszocialista eszmerendszer alapján szervezett politikai párt. - Hubay Kálmán (1902-46) hírlapíró alapította az 1939. II. 24: betiltott - az akkor börtönben lévő Szálasi (Szalosján) Ferenc (1897-1946) vez. - Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom utódpártjaként. Székháza: a Hűség Háza (Bp., VI. Andrássy út 60., 1945-56: az ÁVH központja; 2002. II. 24: Terror Háza, múzeum).
1939. V. 28-29: az ogy. választásokon földosztást hirdető programmal, 506.508 szavazattal (21,57%) 29 mandátumot (11,15%) szerzett. Nevét (a Hungarista Mozgalommal) megtartva 1940. IX. 29: egyesült a M. Nemzetiszocialista Párttal. Vezére Szálasi Ferenc v. vezérkari százados. Komm- és zsidóellenes propagandájával a munkások és a városi szegények között építette ki szervezeteit. X. 7-25: kezdeményezésére és szervezésében több mint 30 ezer bányász sztrájkolt. 1941. IX. 12: több képviselő kilépett a ~ból és IX. 18: megalakították a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. Létezése idején mindvégig a m. kormányok szélsőjobboldali ellenzéke. A tagkönyves párt tagjai zöld inget viseltek, testvérnek szólították egymást, jelképük a (4) nyilaskereszt, melyet magyarságuk hangsúlyozására az ősi vörös-fehér Árpád-sávos zászlóra tettek.
- Amikor Horthy Miklós kormányzó (1920-44) 1944. X. 15-i beszédében bejelentette Mo. kilépését a háborúból, a ~ a megszálló ném-ek segítségével, államcsínnyel megakadályozta annak végrehajtását. Ekkor a kb. 1000 alapszervezetük kb. 100 ezer tagot számlált. Horthy lemondatásával, Szálasi 'nemzetvezetővé' (min-elnök) tételével, pártszövetségben kormányozták a ném-ek megszállta országrészt annak teljes szovjet elfoglalásáig. X. 17: A. Eichmann (1906-62) visszatért Bp-re a zsidók deportálásának folytatására, Szálasi X. 18: elrendelte a 'teljes mozgósítást', XI. 17: a zsidókérdés 'végleges megoldása' tervének végrehajtását. A zsidómentés leleplezett résztvevőit (pl. →Kálló Ferencet, →Salkaházi Sárát) meggyilkolták.
Az ogy. mandátumukat megtartó képviselőiből megalakították a Törvényhozók Nemzeti Szövetségét, mely 1944. XII-1945. III. 28?: Sopronban ülésezett. A 'rendfenntartó' Fegyveres Pártszolgálat és a Fegyveres Nemzetszolgálat Bp. ostromában zömében megsemmisült. - Az →Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. II. 26: a 'fasiszta szervezetek' föloszlatásáról szóló rendeletében 24 egyesülettel együtt föloszlatta, kiadványait megsemmisíttette (530/945. ME. sz.). A ~ot [a nyilasokat, akik nácik voltak s nem 'fasiszták'] egyetemlegesen bűnösnek nyilvánította, tagjait (ha nem menekültek a M. Komm. Pártba) internálta v. bíróság elé állította. Minisztereit 1946: népbírósági ítélettel kivégezték. - Az emigrációban a ~ hívei szétszóródtak a nagyvilágban, lapjaik köré (pl. Út és Cél 1948-66) szerveződtek, mivel az elismert emigráns csoportok kiközösítették őket. Ezt akarják a nyilasok!
A hungarizmus mélyebb gyökerei és a történelmi zászlók
A harmincas évek elején sorra alakultak a szélsőjobboldali pártok, amelyek főleg a gazdasági válság hatására igyekeztek megszólítani a parasztságot, munkásokat, kispolgárokat. A Szálasi-féle nyilaskeresztes mozgalom sikeresen egyesítette a korábban szétszóródó, náci jellegű mozgalmakat, és megalkotta a hungarizmus ködös, ám széles körben hatást gyakorló eszméjét. Szálasi az antiszemitizmusra és a zsidóellenességre építette politikáját, miközben a gazdasági-szociális reformokat is a pártprogram részévé tette. A jelképeket tekintve a zöld inge, a nyilaskereszt és a vörös-fehér-árpádsávos-színkombináció kapcsolta a mozgalmat a magyar történelmi hagyományokhoz; ugyanakkor a párt maga többször is visszatért a modern nemzetiszocialista modellhez.
Az 1944-es menekülés és a budapesti csúcsforrások felperzselték a társadalom egy részét, ugyanakkor a nyilasok ideológiai és szervezeti összefonódása a háború végével alapjaiban átírta a magyar politikai palettát. A háború utáni népbírósági intézmények és a föloszlatások során a nyilas mozgalom és tagjai ellen komoly ítéletek születtek, bár a történet összetett, és a náci módon végzett üldöztetések jogi megítélése is vitákat keltett. A nyilasok és a hungaristák öröksége ma is megosztó téma a történészek és a közvélemény körében, és ellentmondásos, gyakran ellentétes sorsokat mutat a kelet-európai társadalmakban.
| Vezető | Időszak | Esemény |
|---|---|---|
| 1937-1945 | Nemzetiszocialista Hungarista Mozgalom vezetője, államvezető 1944-1945 | |
| 1939-1944 | Mozgalom újjászervezése, nyilaskeresztes párt elindítása | |
| 1944 | ellenállási kapcsolatok, nyilas kísérőtevékenységek |
Jelképek és zászlók áttekintése során kiemelkedik, hogy a magyar történelmi zászlók sorozatában a nyilaskereszt jelképe gyökeresen különbözik a korábbi vagy későbbi jelképektől. A zászlók megjelenése és formája - a fecskefarkú formáktól a csúcsdíszekig - mutatja, hogy a mozgalom szimbólumai miként ötvözték a magyar történelmi hagyományokat a náci- és fasizmus-korabeli mintákkal. A korszak politikai és katonai eseményei összefonódva formálták a nyilas mozgalom sorsát, mely végül 1945 után jogi és társadalmi megítélés alá került.
A második világháborús Nyilaskeresztes Párt kivégzései
Következmények és örökség
A nyilaskeresztes mozgalom szorosan kapcsolódik a Magyarországon burjánzó szélsőjobboldali mozgalmak történetéhez. A rendszerváltás utáni időszakban megfigyelhetők voltak olyan retrófázisok és szubkulturális megnyilvánulások, amelyek a hungarista hagyományokat idézték, de jogilag és politikailag nem tekinthetők jogutódnak. A történelem e szakasza továbbra is élénk viták tárgya, amely a radikális ideológiák megértéséhez és a veszélyek felismeréséhez ad fontos tanulságokat.
tags: #feher #nyilaszaros #csaladi #haz