Keresetlevél idezés kibocsátása nélkül elutasítása illetek: perköltségek viselése perperakadály miatti megszüntetés esetén

Különös sokszínűség mutatkozik a bírósági gyakorlatban azzal az egyszerű kérdéssel kapcsolatban, hogy a per perakadály miatti megszüntetése esetén [Pp. 157. § a) pont] kell−e határozni perköltségről, és ha igen, milyen jogcímen, milyen költségek megtérítésére kötelezhető a felperes.

1. A megszüntetési ok sajátossága

A Pp. 157. § a) pontja alapján a bíróság akkor szünteti meg a pert, ha a keresetlevelet már a Pp. 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A rendelkezés a megszüntetési okok meglehetősen széles körét fogja fel. Ezen a jogcímen lehet megszüntetni a pert, ha magyar bíróság joghatósága kizárt, ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de áttétel nem alkalmazható, továbbá ha a pert más hatóság eljárásának kell megelőznie, vagy a perindításra külön jogszabály határidőt szab, és azt a felperes elmulasztja. Ugyancsak ez alapján a rendelkezés alapján kell megszüntetni a pert res iudicata vagy perfüggőség esetén, időelőtti, vagy bírósági úton nem érvényesíthető peres követelés esetén, valamint akkor, ha a félnek nincs perbeli jogképessége, vagy perbeli legitimációja, illetve, ha kötelező perbenállás esetén a felperes nem vonja perbe a megfelelő személyeket.

A Pp. 157. § a) pontja szerinti megszüntetési ok sajátossága, hogy a megszüntetés egyértelműen a felperes alkalmatlan pereskedésének eredménye, ugyanakkor a perakadályt a bíróságnak már a perindítás hatályainak beállta előtt, a keresetlevél első vizsgálata során [Pp. 124. § (1) bek.], észlelnie kellett volna, és a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. A per megszüntetéséhez tehát részben a felperes alkalmatlan pereskedése, részben a perakadálynak a bíróság által történő késői felismerése vezet, az eljárás olyan pontján, amikor már beállnak a perindítás hatályai [Pp. 128. §], az alperes ellenkérelmet terjesztett elő [Pp. 139. §], és általában a per első, vagy akár sokadik tárgyalását is megtartották már. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy csak a jogorvoslati szakban rendelkezik a bíróság a per megszüntetéséről [Pp. 158. §]. Ilyen helyzetben az érintett alperes részéről a perrel kapcsolatban szükségszerűen felmerülnek költségek: ügyvédi költség, a tárgyaláson való megjelenés költségei (stb.).

2. A bírósági gyakorlat a perköltségről

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy e költségek megtérítésével kapcsolatban a perköltségviselés főszabálya nem alkalmazható. A bíróságok gyakorlata mindig valamely speciális rendelkezés alapján határoznak a perköltség viseléséről. A főszabály szerint “a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni” (Pp. 78. § (1)), ezt kizárólag akkor lehet felülírni, ha a Pp. 80-83. §-ai eltérően rendelkeznek, vagy a törvény más kifejezett előírást tartalmaz a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A per megszüntetésére azonban nincs érdemi határozat, így nincs pervesztes vagy pernyertes fél sem, legfeljebb megszüntetésre okot adó és megszüntetésre okot nem adó félről beszélhetünk.

Ennek alapján a per 157. § a) pontja szerinti megszüntetése esetén mindenképpen a Pp. valamely speciális rendelkezése alapján kell határozni a perköltség viseléséről. Ugyanakkor a törvényi környezetben nincs általános, explicit rendelkezés erre a konkrét esetre. A gyakorlat két fő álláspontot képvisel:

• (i) mellőzni a perköltség határozathozatalt a permegszüntetés esetében,
• (ii) rendelkezni kell az alperes költségeinek megtérítéséről, különös tekintettel a perköltség jogcímére és kötelezett költségeire.

2.1. A perköltségről való határozathozatal speciális rendelkezés hiányában mellőzhető

E szerint a felfogás szerint a Pp. “csak az elállás esetén történő permegszüntetés körében rendelkezik a perköltség viseléséről, ezért a bíróság a Pp. 77. §-ában és 78. § (2) bekezdésében írt főszabálytól eltérően a per megszüntetésére vonatkozó speciális rendelkezésekre figyelemmel” a Pp. 157. § a) pontja alapján történő megszüntetés esetén mellőzi a perköltséggel kapcsolatos határozathozatalt. Ennek logikája szerint: (1) a Pp. 77. § és 78. § (2) bekezdése a főszabály, amely alól (2) a per megszüntetésére vonatkozó speciális rendelkezések kivételt tesz, (3) a Pp. 160. § (1) bekezdése pedig az ezen kivételek alóli alkivételt jelenti. Ez a megközelítés azonban joghézagra utal, és nem feltétlenül igazolja, hogy a perperakadály miatti megszüntetés esetén ne járna perköltség.

A méltányosság érdekében azonban a gyakorlat e vonalon sem egységes. Bizonyos döntések szerint az alperes költségeinek megtérítését a felperesre lehet ruházni, ha a perészben felmerült költségek a felperes felkészületlenségének vagy jogi hibáknak köszönhetők. Más nézet szerint pedig nem mellőzhető a költségviselés megállapítása, és a Pp. 80. § (2) alapján kell határozni a költségek megtérítéséről.

2.2. A költségviselésről való döntés nem mellőzhető

A másik álláspont szerint nem mellőzhető a költségviselésről való döntés: „nem indokolt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésben a felperes kötelezése perköltség fizetésére... azonban a per megszüntetésére vonatkozó helyzetben kötelezést kell foganatosítani.”

A Legfelsőbb Bíróság más döntései alapján a perindítás hatályainak beálltától kezdődően az alperes igényt tarthat perköltségeinek megtérítésére, ha egyéb feltételek fennállnak. A kérdés azonban nem egységes: (a) analógia útján vagy (b) közvetlen jogszabályi rendelkezés alapján kell meghatározni a költségviselés jogcímet. A gyakorlat végső soron úgy tűnik, hogy a Pp. 80. § (2) bekezdése alkalmazható a perperakadály miatti megszüntetésre, feltéve, hogy pontosan meghatározzuk, mely költségek térítésére van lehetőség.

Összességében, a jogi elméletek és a gyakorlati példák alapján minden megoldás összevetése után a legnyugtatóbb megközelítés a Pp. 80. § (2) bekezdésének alkalmazása a perköltségek megtérítésére a perperakadály miatti megszüntetés esetén, kivéve, ha a törvény kifejezetten másként rendelkezik. Ez a megoldás nem érinti, hogy a perköltség körébe tartozó tételek illetőleg az alperes részére felmerült költségek összetettek lehetnek, és pontosan meg kell határozni, mely költségek téríthetők.

2.2.1. A Pp. 160. § (1) mint analógia alkalmazása

Az eljárási törvény a per megszüntetésével kapcsolatban csak egy esetre - az elállás alapján történő permegszüntetés esetére - tartalmaz speciális rendelkezést a költségek viseléséről. A Pp. 160. § (1) bekezdése szerint elállás esetén a felperes „köteles az alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni.” Az analógiát alkalmazó bírósági gyakorlat szerint ez a szabály alkalmazható analógiaként a per perakadály miatti megszüntetésre, bár azt fontos megjegyezni, hogy a törvény a főszabályt csak az elállás esetre ad kivételt. Az analógiát tehát vagy felhasználva lehet a perköltség körét bővíteni, vagy kerülni kell az ilyen analógiás értelmezést, ha joghézag áll fenn.

2.2.2. Kötelezés a Pp. 80. § (2) bekezdés alapján

Más nézet szerint a költségviselés kérdését a Pp. 80. § (2) bekezdése alapján kell megoldani: „az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy más módon felesleges költséget okoz, az ebből származó költségek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető.” E szerint a perköltség vonatkozásában a főszabály továbbra is a 77. § és 78. § (2) bekezdése, de a kivételek az egyes perbeli esetek esetén megnyílhatnak. A két megközelítés közötti különbség lehet, hogy mely költségek kerülnek megtérítésre (pl. csak a perbeli cselekmények költségei, vagy minden felmerült költség).

A gyakorlatban tehát a perperakadály miatti megszüntetés esetén a költségek megtérítésének jogcíme és köre továbbra is vitás kérdés marad. A Fővárosi Bíróság és más bíróságok által vezetett döntések szerint a legnyugvópontra akkor érhető el, ha a Pp. 80. § (2) bekezdését alkalmazzák, és pontosan meghatározzák, mely költségek kerülnek megtérítésre a felperestől az alperes részére, illetve miként alakul a költségviselés jogcíme.

Táblázat: a perköltség viselésére vonatkozó főbb nézetek

3. Gyakorlatba ültetés

Összevetve a fenti álláspontokat, a perperakadály miatti megszüntetés esetén a perköltség viseléséről szóló döntésnek a Pp. 80. § (2) bekezdésével kell összhangban állnia, illetve a főszabálytól való eltérés csak kivételes körülmények között alkalmazható. A bíróság feladata az, hogy a felek jogait védve és a jogbiztonságot szem előtt tartva hozzon döntést a perköltségek köréről, figyelembe véve, hogy a perindítás idő előtt vagy időben történt-e a perakadály felismerése, és milyen költségek merültek fel az alperes oldalán.

Érdemes tájékoztatni a feleket arról, hogy a tárgyalások során felmerülő költségek és a perindítás előtti és utáni eljárási lépések költségei hogyan kerülnek meghatározásra, és milyen jogcímen kérhetők vissza, hogy a per ne jusson teljesen jogszerűtlen vagy méltatlan helyzetbe. A törvény által meghatározott keretek és a bírósági gyakorlat együttesen biztosítja, hogy a perköltségek rendezése igazságos legyen, és ne terhelje indokolatlanul az alperest.

Tájékoztató a költségek köréről és jogcímeiről

1. A főszabály szerinti perköltség viselése a pernyertesség-pervesztesség elvén alapszik, de perperakadály esetén kivételek alkalmazhatók.
2. A Pp. 80. § (2) bekezdése szerint bizonyos költségek megtérítésére kötelezhető lehet az ellenfél a per eldöntésétől függetlenül is.
3. A perperakadály miatti megszüntetés esetén az analógiai eljárások és a speciális rendelkezések összegző vizsgálata szükséges.

tags: #keresetlevel #idezes #kibocsatasa #nelkuli #elutasitasa #illetek

Népszerű bejegyzések:

• Építményadó, Telekadó és Kommunális Adó
• Római villa alaprajzának részletei és történeti kontextus
• Gépjármű-tulajdonjog átruházás: ingyenes adásvételi sablon jelentősége
• Din 277 hasznos alapterület gyakorlati útmutató
• Hogyan adjunk el ingatlant egyedül: részletes útmutató