Könnyűszerkezetes házak: átfogó útmutató a tervezéstől a kivitelezésig

A könnyűszerkezetes házak forradalmasították a magyar lakásépítési piacot, mindössze 60-90 napos építési idővel szemben a hagyományos téglaházak 1-2 éves átfutásával.

Cégünk tagja a MAKÉSZ-nek és ezen keresztül olyan partnerkapcsolatokkal rendelkezünk, hogy éves szinten akár 600 darab szerkezetkész könnyűszerkezetes fa és acélszerkezetes házat tudunk előállítani.

Vállalkozásunkat 4 éve folyamatosan minősíti a nemzetközi piacon is elismert BISNODE pénzügyi cégminősítő, így büszkék vagyunk arra, hogy a magyar piacon lévő cégek 1,75%-os részéhez tartozunk akik kiemelten stabil pénzügyi adatokkal rendelkeznek.

A könnyűszerkezetes házak előnyei és típusai

A könnyűszerkezetes házak alapozása jelentősen eltér a hagyományos építkezéstől. A csökkentett szerkezeti súly lehetővé teszi a mindössze 8.000-12.000 Ft/m² költségű sávalapok alkalmazását a drágább lemezalapokkal szemben.

Ha a mostani építőipari árak mellett egy közepes igényszintet célzunk meg, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a “hagyományos” téglaszerkezetes épületek négyzetméteráron való bekerülési költsége nagyságrendileg azonos az előregyártott, könnyűszerkezetes épületekkel.

Az építési idő könnyűszerkezetes házak esetében jobban kalkulálható.

Amennyiben a könnyűszerkezetes épületek és a hagyományos szerkezetek között a bekerülési összeg nem mutat nagy eltérést, vagyis az ár szintjén nem tudunk dönteni a szerkezetekről, akkor érdemes megvizsgálnunk a telek adottságait és beépítési mutatóit.

Egy újépítésű ingatlan esetében szempont lehet, hogy mekkora bruttó és nettó alapterületet tudunk építeni a telekre.

Emellett szintén fontos tényező, hogy melyik szerkezettel milyen szerkezeti vastagságok érhetők el.

Napjainkban fontos szerepet játszik a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a környezetvédelem is.

Ezenkívül, akárcsak minden más, az épületek is rendelkeznek várható élettartammal, amit jellemzően az építőanyagok függvényében lehet meghatározni a megfelelő karbantartások esetén.

Ez a várható élettartam a könnyűszerkezetes épületek esetén 70-90 év, míg a faszerkezetek esetén 50-100 év.

A magyar könnyűszerkezetes házépítési piac három fő építési módszert kínál, mindegyik sajátos előnyökkel.

Acélszerkezetes építés

Az acélszerkezetes épületek vázrendszereit üzemben előregyártott acélprofilokból készítik, amik általában hidegen hengerelt, horganyzott “U” és “C” profilok.

Ezt az előregyártott fémvázszerkezetet réteges falszerkezettel töltik ki.

Az acélvázas építés horganyzott profilokat használ, amelyek több mint 150 évig ellenállnak a korróziónak, kivételes szerkezeti stabilitást és akár 9-es magnitúdójú földrengésekkel szembeni ellenállást biztosítva.

Az acélvázak 100+ éves élettartamot kínálnak, minimum 150 évre garantált korrózióállósággal.

Egy 13 éves acélvázas ház esettanulmánya kivételes tartósságot mutat, repedések nélküli gipszkarton felületekkel és szinte új állapotú külső vakolattal.

Acélszerkezetű ház vázlatrajza

Favázas építés

A fa mint építőanyag nagy múltra tekint vissza a történelem során.

A faházak - akár gerendaházak, akár készházak - számos előnnyel rendelkeznek.

A fa súlyának és szilárdságának megfelelő aránya lehetővé teszi a szerkezeti méretek optimalizálását.

Ez azt jelenti, hogy az építés a legkedvezőbb és egyben a legkevesebb fölösleges anyaghasználatot teszi lehetővé.

A favázas építés KVH (Konstruktionsvollholz) mérnöki faanyagot alkalmaz 12-18% közötti szabályozott nedvességtartalommal, minimalizálva a deformációt és biztosítva a hosszú távú stabilitást.

A favázas építés természetes szigetelő tulajdonságokkal és jobb hőhatékonysággal rendelkezik, mint az acél.

A fa tartószerkezeti elemeken kívül készítenek faagyagú hőszigetelést is farostlemezből.

A farostszigetelés nagy tömörségének köszönhetően viszonylag jó hangszigetelést is biztosít, az átmelegedéséhez pedig több idő kell, mint amennyi ideig a nyári időszakban a Nap megsüti, így lényegében a farostszigetelés nem tud átmelegedni.

A faszerkezet páradiffúziós szempontból is jól működő rendszer.

A páradiffúzió a párának a hideg felülettel történő kondenzációja, vízkicsapódása.

Azaz, ha a levegőben található nagy mértékben jelen lévő pára találkozik egy hidegebb falfelülettel, ott vízkicsapódás, rosszabb esetben penészesedés keletkezik.

Minél hidegebb a határolófelület, annál nagyobb az esélye a párakicsapódásnak.

Viszont a fa képes felvenni páraterhelés esetén az épületben keletkezett párát, szükség esetén pedig képes leadni is azt, így az épület páradiffúziós szempontból nyitott, természetesen képes “lélegezni”.

Favázas ház szerkezeti rajza

Szendvicspaneles építés

A szendvicspaneles rendszerek a leggyorsabb összeszerelési időt kínálják, a szerkezetek mindössze 1-2 nap alatt felállíthatók.

A könnyűszerkezetes ház szendvicspanelből készült változata a leggyorsabb építési megoldást kínálja.

A gyárilag előregyártott panelek 80-200 mm vastagságban készülnek, integrált szigeteléssel.

A SIP panel elnevezés alatt hőszigetelt építési táblát értünk.

A SIP rendszer részét képezi a falszerkezet és tetőszerkezet, viszont a födém kialakításhoz kiegészítő fa vagy fémgerendákat kell alkalmaznunk, hogy a megfelelő teherbírást kialakítsuk.

Azért, hogy az épület légtömörsége - huzatmentessége, illetve a szerkezeteken keresztül minél kisebb hőáramlása - biztosított legyen, az elemek közé habtömítés kerül.

A polisztirol hőszigetelés és a panelek közti légtömörséget biztosító habtömítés ebben az esetben is egy páratechnikailag zárt rendszert eredményez.

Szendvicspanel építési folyamat

Réteges falszerkezetek és hőszigetelés

Réteges falszerkezet alatt azt értjük, hogy a fal nem egyetlen anyagból épül fel.

Nem homogén, hanem egyéb hőszigetelő és felületképző rétegeket is kap a falazat.

A hagyományos belső vakolattal ellátott téglafal a külső oldali hőszigeteléssel és vakolással az egyik legelterjedtebb réteges falszerkezetünk.

Az előregyártott könnyűszerkezetes rendszerben a réteges falszerkezet lehet előregyártott SIP panel, vagy helyszínen felépített rétegrend.

A főfalak vastagsága átlagosan 15-20, a belső falak vastagsága pedig 10 centiméter.

A homlokzati falak rétegrendje, azaz a réteges szerkezet anyagainak vastagsága és pontos anyagmegjelölése a tervezési feladat része.

A helyszínen készített rétegrend esetén kőzetgyapottal töltik ki a vázszerkezet közötti réseket, majd erre kerül egy réteg OSB lap.

Ezek után következik a külső oldali hőszigetelés és a homlokzati felületképzés.

A belső oldalra párazáró fóliát és belső oldali gipszkartonréteget helyeznek fel.

Dönthetünk úgy is, hogy a helyszínen felhelyezett kőzetgyapottal való kitöltést SIP panelekkel helyettesítjük.

Viszont fontos, hogy ebben a helyzetben is tervező határozza meg az építőanyagok vastagságát.

Tudnunk kell azt is, hogy a párazáró fólia felhelyezésével az épületeket páratechnikailag “lezárjuk”.

Így az épületben keletkezett pára és nedvesség nem tud természetes módon távozni az épületből.

A modern könnyűszerkezetes házak rutinszerűen 0,11-0,15 W/m²K hőátbocsátási értékeket érnek el, jóval az A+++ követelmény 0,24 W/m²K alatt.

A könnyűszerkezetes ház fala kiváló szigetelést ér el gondos rétegrenddel.

Egy tipikus 30 cm-es könnyűszerkezetes fal 200%-kal jobb szigetelést biztosít az egyenértékű téglafalhoz képest.

A páratechnika kritikus a magyar éghajlaton a -10°C és +35°C közötti hőmérséklet-tartománnyal.

A megfelelő párazáró fólia elhelyezése a szigetelő rétegek között megakadályozza a páralecsapódást, amely penészesedéshez vezet.

A gyakori problémák a páratechnika és hangszigetelés körül csoportosulnak.

A rosszul telepített párazáró fólia hőhidakat hoz létre, amelyek páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezetnek.

A szobák közötti hangátvitel a leggyakoribb panasz, különösen a nem megfelelő 5 cm-es válaszfal szigeteléssel rendelkező házaknál.

Könnyűszerkezetes fal rétegrendje

Hőtároló tömeg és páradiffúzió

Azonnal számolnunk kell azt is, hogy a szerkezet minimális hőtároló tömeggel rendelkezik.

Hőtároló tömeg alatt azokat az épületszerkezeteket értjük, amelyek a beeső napsugárzás, légáramlás és az épületen belüli levegő hatására felmelegednek vagy lehűlnek.

A szerkezetek hőtároló- és hőcsillapító képessége teszi lehetővé azt, hogy nyáron az épület képes csökkenteni a levegő hőmérsékletét.

Hiszen nehezebben melegszik át, télen pedig fordítva, nehezebben hűl le.

Ezt a jelenséget tapasztaljuk akkor, amikor egy forró nyári napon belépünk egy régi templomba, ahol kellemesen hűvös levegő fogad minket.

A faszerkezet páradiffúziós szempontból is jól működő rendszer.

A páradiffúzió a párának a hideg felülettel történő kondenzációja, vízkicsapódása.

Azaz, ha a levegőben található nagy mértékben jelen lévő pára találkozik egy hidegebb falfelülettel, ott vízkicsapódás, rosszabb esetben penészesedés keletkezik.

Minél hidegebb a határolófelület, annál nagyobb az esélye a párakicsapódásnak.

Viszont a fa képes felvenni páraterhelés esetén az épületben keletkezett párát, szükség esetén pedig képes leadni is azt, így az épület páradiffúziós szempontból nyitott, természetesen képes “lélegezni”.

Előnyök és kivitelezés

Az előregyártás a könnyűszerkezetes házak egyik nagy előnye.

Ez azt jelenti, hogy az épület szerkezeti elemeit, falait, födémeit, tetőelemeit egy üzemben gyártják le.

A milliméterpontos méretezésnek és gyártásnak köszönhetően az épületek kivitelezési pontatlansága minimális a helyszíni gyártáshoz képest, a kivitelezés elhanyagolható hulladékkal jár.

Az előregyártott könnyűszerkezetes rendszerben a réteges falszerkezet lehet előregyártott SIP panel, vagy helyszínen felépített rétegrend.

A helyszínen készített rétegrend esetén kőzetgyapottal töltik ki a vázszerkezet közötti réseket, majd erre kerül egy réteg OSB lap.

Ezek után következik a külső oldali hőszigetelés és a homlokzati felületképzés.

A belső oldalra párazáró fóliát és belső oldali gipszkartonréteget helyeznek fel.

Dönthetünk úgy is, hogy a helyszínen felhelyezett kőzetgyapottal való kitöltést SIP panelekkel helyettesítjük.

Viszont fontos, hogy ebben a helyzetben is tervező határozza meg az építőanyagok vastagságát.

Az épületre szabott, egyedi tervezés fontossága ebben az esetben is kiemelendő!

A pontos szerkezeti rajzok elengedhetetlenek a sikeres kivitelezéshez.

Ezek tartalmazzák a vázszerkezet méretezését, csomóponti kialakításokat, rétegrendeket és gépészeti vezetékek nyomvonalait.

Könnyűszerkezetes ház építési folyamatának lépései

Méret és árkategóriák

A negyven négyzetméteres házak, 16-20 millió forintos kulcsrakész áron, elsősorban nyaralóként vagy fiatal párok kezdő otthonaként funkcionálnak.

Az 50m² könnyűszerkezetes ház képviseli az ideális méretet kiscsaládok számára, 25-30 millió forintos kulcsrakész költséggel.

A 60 nm könnyűszerkezetes ház kényelmes családi életet biztosít 2-3 hálószobával, külön konyhával és gyakran több fürdőszobával.

Az olyan modellek, mint az ML60 Standard+ infravörös padlófűtést és prémium felületkezelést tartalmaznak a 35-45 millió forintos árszinten.

Az amerikai típusú könnyűszerkezetes házak az észak-amerikai platform vázas építést hozzák Magyarországra.

Nagy garázsokkal, fedett verandákkal és nyitott belső terekkel jellemezve, ezek az otthonok gardróbszobákat és pince közműtereket tartalmaznak.

Az olcsó könnyűszerkezetes ház keresése során kritikus a minőség és ár egyensúlyának megtalálása.

Könnyűszerkezetes Grafitos SIP ház szerkezetkész kivitelezése

Pénzügyi és jogi szempontok

A CSOK igénybevétele kulcsfontosságú pénzügyi előnyt jelent.

A könnyűszerkezetes házak teljes mértékben jogosultak mind a CSOK, mind a CSOK Plus programokra, amennyiben tanúsított kivitelezők építik megfelelő ÉME/ETA/NMÉ dokumentációval.

A tanúsítási megosztottság alapvetően alakítja a piaci dinamikát.

A megfelelő ÉMI/ETA dokumentációval rendelkező házak megtartják értéküket és jogosultak banki finanszírozásra.

A tanúsítatlan házak jellemzően 30-40%-kal a hagyományos építési értékek alatt kelnek el, sok bank pedig teljesen elutasítja a jelzáloghitelezést.

A szakmai értékelések éles képet festenek a piac szegmentációjáról.

Egy 20+ éves tapasztalattal rendelkező építésügyi ellenőr szerint “a könnyűszerkezetes házak 90%-át nem tudom ajánlani megvételre, mert egyszerűen gyenge minőségűek.”

Azonban a jó hírű cégek házai következetesen kiváló eredményeket produkálnak.

A könnyűszerkezetes házak Magyarországon érett technológiát képviselnek, amely gyorsabb építést, kiváló energiahatékonyságot és versenyképes költségeket biztosít megfelelő kivitelezés esetén.

A siker alapvetően a tanúsított gyártók kiválasztásán, a professzionális telepítésen és a karbantartási követelmények megértésén múlik.

Az Otthontervek csapata azért dolgozik, hogy sikerre vigye partnereit - mivel pontosan tudjuk, hogy a Te sikered egyben a Mi sikerünk is.

Székhely: Budapest 1027. Bem József u. Bemutatóterem és ház gyártás: 2316.

CSOK és egyéb támogatások táblázata

tags: #konnyuszerkezetes #haz #tevezesi #segedlet

Népszerű bejegyzések: