Nappali mérete és helyiségek méretezése a modern otthonokban
A nappali mérete jövőre nem felel meg! Tessék? Jövőre? Igen, mert az OTÉK az elmúlt 27 évben gyakran módosult, azonban valószínűleg nem fogja megélni a 30. életévét, mert 2025. január 1-jétől leváltja a TÉKA, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló új kormányrendelet.
A 126. „A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobájának legalább 18 m2 hasznos alapterületűnek kell lennie.„A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kellene lennie.” Tehát, jövőre újratanulhatom az új építészeti bibliát. Az áttervezett lakásalaprajz bemutat egy kompromisszumot, amit Erik és én is bevállaltam, vagyis: feláldoztuk az előtér létét a nappali 16 négyzetméteréért!
Kövess, lájkolj, oszd meg! Egy családi ház mérete elsősorban pénztárcafüggő, másodsorban természetesen ízlés dolga, hogy kinek mekkora térre van szüksége. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint egy szoba minimális mérete 8 m². Ebből ki lehet indulni, de az OTÉK 253/1997 Kormányrendelet szabályozza a helyiségek légtérfogatát is. E szerint a szobákban személyenként 15 m³ légtérfogatot kell biztosítani.
Az alábbi táblázatba korábbi terveim közül 10 családi ház lakóterülete került be, illetve az, hogy ezekből mennyi volt a szobák területe. A lakóterület a szobákat (hozzájuk számítva az étkezőt is), a mellékhelyiségeket és a közlekedő területeket tartalmazza, a garázsok, pinceszinti vagy külső megközelítésű tárolók, fűtőhelyiség, konditerem, télikert, fedett teraszok területe nélkül: Lakóterület (m²) Szintszám Szobák (m²) % 92,09 F+T 61,52 66,80% 109,61 F+T 68,46 62,45% 114,01 F 71,69 62,88% 116,11 F 70,19 60,45% 119,80 F+T 82,98 69% 127,37 F 92,13 72,33% 138,62 F+1 78,01 56,27 % 156,17 F+T 90,90 58,2% 160,19 F+T 92,70 57,86% 163,16 F+T 94,53 57,94% Ha átlagot számolok, 62%-ra jön ki. Ebből szerintem ki is lehet indulni, de azért jól látszik, hogy nagy a szórás, több mint 15%.
Az alábbiakban megemlítem a tervezés néhány fontos szempontrendszerét: A nappali a legnagyobb szoba lehet az átlagos tervben, és ha módunk van rá, érdemes legalább 25 m² körüli nappalit építeni. Egy 35 m²-es nappali pedig már kifejezetten tágasnak számít. Az étkező, dolgozó, vendégszoba 10 m²-től már használható. A szülői háló, ha a berendezése csak egy franciaágy és beépített szekrény, TV, elfér 11-12 m²-en; ennél több berendezést szeretnénk, növelni kell az alapterületet.
A konyhában a munkalapok szokásos szélessége 60 centiméter. A felső szekrény alját pedig érdemes 140-150 centiméter magasságra belőni. Egy szék kihúzásának helyigénye nagyjából 80 centiméter, az étkezőasztalnál egy ember helye általában egy 60 centiméteres félkör. Ha a konyha és az étkező közé pult kerül, az legalább 40 centiméter széles legyen!
A jelenlegi előírások szerint - egy 30 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű lakás esetén - a nappalinak minimum 16 m²-nek kell lennie. Ám egy ekkora méretű helyiség - különösen, ha két gyerek él a házban - nagyon hamar zsúfolttá válik. A két gyermekes otthonokban gyakran szükség van még egy vagy két helyiségre dolgozószobaként vagy vendégszobaként. Egy összecsukható kanapé segítségével akár mindkét célnak megfelelhet egyetlen szoba.
Azokban az otthonokban, ahol két lakószobánál több van, kötelező egy külön WC-helyiség. Ez azonban talán a legkisebb helyigényű tér a lakásban, elegendő 1,5 m²-rel számolni. A fürdőszoba minimális méretére jelenleg nincs törvényi előírás. Néhány dologra azonban érdemes figyelni: a mosdókagyló használata úgy lesz kényelmes, ha tengelye a faltól 45 centiméterre kerül. Célszerű, ha a fürdőszobában is helyet kap még egy WC. Illetve a legtöbb lakásban a mosógép is ide kerül - ilyenkor a szennyestartónak is szüksége lesz a helyre. Mindehhez legalább 4 m²-re lesz szükség.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? A fentieken kívül még érdemes belekalkulálni a közlekedők és az előszoba méretét is. Utóbbi esetében ajánlott körülbelül 3-5 m²-rel számolni, de a közlekedőterületek helyigénye is számos további m²-t emészthet fel. Így mindent egybevetve, ha a szülői háló 15 m², a két gyerekszoba 10-10 m², a nappali 25 m², a dolgozó- és vendégszoba 10 m², a konyha és étkező 18 m², a fürdőszoba 4 m², a WC 1,5 m², és ehhez hozzáadjuk még a közlekedőket, előszobát, több mint 100 m²-re jön ki egy négyfős család otthonának mérete.
Jelenlegi álláspont szerint a fekete és a fehér színek is reneszánszukat élik 2019-ben. Frissítés 2025.03.03-án: A cikk tartalmát a legtöbb tekintetben ma is aktuálisnak tartom, de az OTÉK-ot felváltó, 2025. január 1-én hatályba lépett 280/2024 Korm. rendelet (TÉKA) a szobák méreteivel kapcsolatban változásokat hozott. Ezeket a megfelelő helyeken zárójelben tüntettem fel.
A szobaméretet és az elrendezést több tényező határozza meg: az alaprajz kihívásai, a család életmódja, igényei és a költségvetés. A táblázatokat és példákat figyelembe véve látható, hogy a tervezés során a kis méretű szobák is lehetnek komfortosak megfelelő berendezéssel. A tervrajz készítés oldalán számos szempontot elemeztem már előzetesen, és fontos kiemelni: a nappali legyen az egyik legnagyobb helyiség, a gyerekek szobái pedig praktikus méretűek legyenek. A korábbi cikkekben összefoglaltuk a szuterén és félszuterén témákat is, és a félszoba terminológia használata elméletben megszűnt, ám a gyakorlatban sok helyen még mindig felmerülhet.
Szóljunk még egyszer a TÉKA és OTÉK közötti összefüggésekről: Július 1-jével lépett érvénybe a TÉKA, amely meghatározza a hazai településrendezési és építési követelményeket. Az új rendelet hangsúlyozza az egyszerűbb, fenntarthatóbb és emberközelibb építészetet, és szigorú zöldfelületi követelményeket is hoz. A lakóterületi előírások között a minimum szobaméret 10 m² lehet közösségi területként meghatározó, a közterületek és zöldfelületek fejlesztése pedig országos szinten kerül szabályozás alá. Az OTÉK és a TÉKA közötti különbségek többé-kevésbé meghatározzák, hogy miként oszthatóak be a helyiségek egy 100 m²-nél nagyobb vagy annál kisebb lakásban.
| Szobatípus | Ajánlott méret | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Nappali | 16-25 m² (ideális: ~25 m²) | nagyobb tér növeli a komfortot |
| Szülői háló | 11-12 m² | kevesebb bútor esetén |
| Gyerekszobák | 8-14 m², egyes esetek 10-10,5 m² | növekvő igényekhez több alapterület kell |
| Konyha-étkező | 18 m² körül | összecsukható kanapéval dolgozó + vendég |
| Dolgozó/Vendégszoba | 10 m²-től | több funkció összekapcsolható |
Az áttekintés alapján megfogalmazható, hogy az ideális szoba méret nem egységes érték, mert sok tényező befolyásolja: megengedett nettó alapterület, belmagasság, bútorozottság, közlekedők, mosókonyha, és a család egyedi igényei. A terv fontos része a berendezés és a funkciók összekapcsolása, mert sokszor jobb, ha több kisebb szoba van, mint kevés nagy szoba, különösen a gyerekek igényeinek figyelembevételével. A példák alapján a használható terület a statisztikák szerint is változó, de a 62%-os megoszlás alapján indulhatunk ki a tervezésnél.
Népszerű bejegyzések:
- Adószám kötelezettség és számlázás az ingatlan-bérbeadásban
- Illeték a telki szolgalmi jog esetében: gyakorlati következmények
- Ismerje meg az Őrtilosi nyaraló Látóhegyen panorámájáról
- FERRUM Irodaház: ipari loft identitás testre szabott megvalósítása
- Balatonendréd belterületi alapterkép és az új tervezési alaptérkép szabályozása